Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. március 20. 07:30 Podcast

A jövő biztosan zöldebb lesz, de még nem lesz fenntartható

A globális felmelegedés megállítása mára olyan erős társadalmi elvárás lett, hogy megkerülhetetlen nemcsak a kormányoknak, de a vállalatoknak is, hogy meg tudják mutatni, aktívan tesznek a jövő zöldítéséért. Mivel elvárássá váltak a jó hírek és a fenntarthatóság, a kormányok és a vállalatok is ezt kommunikálják az emberek felé.

Nem könnyű meghatározni, hogy mi lesz zöld, és mi a fenntartható. Ilyen probléma, hogy milyen hatásokkal jár a lítium-ion akkumulátorok gyártásához használt lítium és nehézfémek bányászata, a világ különböző részei közötti sokszoros szállítása – mondta Szabó John, a Világgazdasági Intézet kutatója az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elektromos áram termelésében jól látható, hogy volt előrelépés, itt igazán látványosak a változások. Magyarországot kevesen gondolnák ezen a téren előremutatónak, de 2019-ben közel 20 százalékkal nőtt – főként a megugró napelem-telepítések miatt – a megújuló energia termelése. Az Egyesült Államokban, amely Donald Trump elnöksége alatt kilépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, nagyon jelentősen megindult a megújulók növekedése. Ennek szimbolikus példája, hogy az olajiparról híres Texasban is terjednek a szélerőművek – olyannyira, hogy már a földgáz után a második legfontosabb áramtermelési forrássá váltak az államban.

A megújulóenergia-termelés változása egyes országokban és a világon összesen (év/év)

Az is igazán örömteli, ha megnézzük az alábbi grafikont: a világon szinte mindenhol látványosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben. 2019-re már 27 százalékot tett ki – igaz, azért ez nem egy óriási átrendeződés, ha az 1985-ös 21 százalékot vesszük alapul. Ennek fő okát azonban abban érdemes keresni, hogy ebben az időszakban 9,9 ezerről 26,4 terawattórára nőtt a világ elektromosáram-termelése. Ez pedig rávilágít a fenntarthatóság legfőbb problémájára: hiába nő a megújuló energia aránya, ha közben megállíthatatlanul nő a világ energiaéhsége.

A megújulók aránya az áramtermelésen belül egyes országokban

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2018-ban globális szinten az elektromos áram termelése a szén-dioxid-kibocsátás 42 százalékát adta, az EU-ban pedig a 33 százalékát. A teljes energiaszükségletünknek csupán a 11 százaléka származik megújuló forrásból.

A megújulók eddig alapvetően csak az elektromos áram termelésében tudták a fosszilis energiahordozókat kiszorítani, a hőtermelésre, fűtésre nagyon kicsi figyelem irányult ebből a szempontból. A szél- és a napenergia előretörése nagyon jelentős volt, de ettől elmaradt például a hőszivattyúk elterjedése, miközben ebben is lenne jelentős növekedési lehetőség.

A másik fő terület a közlekedés: ebből adódik a teljes üvegházhatású emisszió negyede. Azzal, hogy zöldítjük az áramtermelést, és eltoljuk a fogyasztást az elektromos járművek irányába, valamelyest csökkenthető a szennyezés.

Minden kimutatás szerint egy elektromos jármű alapvetően tisztább lesz, mint egy belső égésű. Ugyanakkora az a fajta nyersanyagintenzitás, amivel a járművek gyártása jár, fenntarthatatlan, ezért inkább rendszerszinten kellene gondolkodni.

 – mondja Szabó John.

Hiszen ha csak az a cél, hogy az elektromos autók bizonyos mértékű piaci részesedést érjenek el, azzal hosszú távon egyéb problémákat okozunk, amiket még csak most kezdünk megérteni. Elég itt arra gondolni, hogy mi fog történni az akkumulátorokkal, milyen nyersanyagigénye van a személyautók gyártásának, ezek bányászata milyen hatással jár, illetve a járművek térigénye továbbra is jelentős a növekvő nagyvárosokban. Alternatíva lehet az e-autók támogatása helyett a közösségi közlekedés vagy a kerékpározás helyzetbe hozása.

Az egyes új technológiák valós hatásainak meghatározása hosszabb időt vesz igénybe, és biztosan így lesz az elektromos autózással is. A földgáz kiváló példa erre: a megújulók mellett ez a nagyon jól szabályozható energiaforrás egyre népszerűbb szerte a világban.

Vitán felül állt évtizedek óta, hogy a földgáz a legkevésbé szennyező fosszilis energiaforrás az áramtermeléshez. Az elmúlt öt-hat év kutatásai azonban egyre több adatot vettek figyelembe a földgáz kitermelésekor és szállításakor megjelenő metánszivárgásról. Ez az a gáz, aminek az üvegházhatása 28-36-szor magasabb a szén-dioxidnál. A különbség az időtávból adódik: 20 éven belül, amikor a legfontosabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, akkor a közel százszoros érték a reális, míg egy évszázados időtávon – ahogy bomlik el a metán a légkörben – a kisebb érték.

Bár továbbra is alapvetően a földgáz a legkevésbé szennyező az égetéskor, de akár olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a széntüzelésű erőművek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Igaz, a földgáz esetében továbbra sem kell olyan egyéb légszennyezési hatásokkal számolni, mint a szénnél – ez is rámutat, hogy nem lehet egyszerűen megfelelni a fenntarthatósági követelményeknek, és a globális felmelegedés csökkentését segítő intézkedések nem fogják a fenntarthatóságot más szempontok szerint megvalósítani.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast áram elektromos autó fenntartahatóság földgáz klímaváltozás napenergia szélenergia zöld Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. szeptember 12. 07:24 Podcast

Ez a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”

Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.