Egyre több a barát, és kevesebb a családtag azok között, akikben a leginkább megbízunk
A magyarok bizalmas kapcsolatainak száma 1997 és 2015 között nem változott jelentősen, viszont a baráti kapcsolatok száma arányaiban nőtt a családiakhoz képest – többek között ez derült ki Albert Fruzsina és Dávid Beáta friss kutatásából, amelyről az e heti G7 Podcastban beszéltek részletesen.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatóinak a Social Networks nevű rangos nemzetközi folyóiratban megjelent új tanulmánya alapján több érdekes változás is történt a kilencvenes évek vége és a 2010-es évek közepe között a magyarok bizalmas kapcsolataiban – ebbe a kategóriába a definíció szerint olyan ismerősök tartoznak, akikkel a felmérés időpontjához képest az elmúlt hat hónapban a fontos problémáikat megbeszélték az emberek.
Ahogy azt mindkét kutató hangsúlyozta, a bizalmas kapcsolatok száma alapján önmagában nem tudunk arra következtetni, hogy a magyarok mennyire számítanak magányos nemzetnek, bár több felmérés is utal a magyarok kapcsolatszegénységére. Nemzetközi összehasonlításban kevés barátról számolnak be a magyarok, de például egy 2018-as felmérésben Kína mellett Magyarországon említették a legkevesebb embert a megkérdezettek, amikor arról kérdezték őket, hogy átlagban hány emberrel voltak napi kapcsolatban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A családi kapcsolatok visszaszorulását a bizalmas kapcsolatokon belül több minden is magyarázhatja. Ez a trend megfigyelhető a nyugati országokban is, így van egy modernizációs aspektusa a dolognak, ezen kívül viszont a gyerekszám csökkenéséhez és a családok kisebb átlaglétszámához is köze lehet. Dávid Beáta szerint ez a trend azért is fontos, mert az idősebb korosztály számára a rokoni kapcsolatok felértékelődnek, ezért releváns lehet, hogy mit tudunk mondani a mostani fiatalságnak arról, hogy idős korukra hogyan ne váljanak magányossá.
A bizalmi kapcsolatok máshogy alakultak a férfiaknál és a nőknél. Ebben a kategóriában a legérdekesebb változás a kutatás alapján az volt, hogy a férfiaknál hangsúlyosabbá váltak a férfi bizalmasaik, vagyis a férfiaknak is lettek olyan barátaik, akikkel “lelkizni” szoktak, ez korábban nem nagyon volt jellemző. Albert Fruzsina szerint ebből az is következik, hogy a férfiaknak változott a barátdefiníciója, ami a 90-es években még egyáltalán nem tartalmazta a problémák megbeszélésére is alkalmas szűkebb baráti kategóriát.
A kutatás alapján az is látszik, hogy az emberek egyre kevésbé említik a partnereiket a bizalmas kapcsolataik között. Ennek okai a tanulmány alapján nem ismertek, ezért ez a téma Albert Fruzsina szerint további kutatást igényel.
A következő időszak nagy kutatási kérdése lesz majd Dávid Beáta szerint, hogy a járvány milyen hatással volt az emberi kapcsolatokra.
Egy év bizonyos szempontból nem tűnik soknak, más szempontból visszafordíthatatlan folyamatokat okozhat. Sok minden fejben dől el, például hogy mennyire figyelünk oda ezekre a kapcsolatainkra, és nagyon oda kell figyelni arra, hogy ez nem magától értetődő. Az anyagiakra sem tudunk odakoncentrálni, ha nincsenek rendezett, biztos emberi kapcsolataink
– mondta.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.