Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják

Ha megnézzük a tavalyi januárt és februárt, a két utolsó “békehónapot” a járvány előtt, majd megnézzük, hogy április-júniusra mekkorát változott a foglalkoztatás, akkor azt látjuk, hogy a szokásos mérce szerint 3,5 százalékkal visszaesett. Ám ha azokat tekintjük foglalkoztatottnak, akiknek van állásuk, és abban dolgoztak is legalább egy órát a vizsgált időszakban, akkor az így mért foglalkoztatás majdnem 8 százalékkal esett vissza.

És végül, ha kiszámoljuk a munkaidő adatok birtokában, hogy mekkora volt a ledolgozott munkatömeg, akkor 9 százalékos visszaesést kapunk, amely már nagyon komoly csökkenés – mondja Köllő János, az e heti G7 Podcastban.

A járvány első hulláma alatt, a tavalyi második negyedévben a GDP 13 százalékot zuhant, miközben a munkanélküliségi ráta is nagyot nőtt, de a változás talán nem volt annyira brutális, mint a nemzeti összterméknél. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Köllő János (a tanulmány ide kattintva érhető el) és Reizer Balázs az elmúlt időszakban mutatták be nyilvánosan is azokat kutatásaikat, amelyekben ezekkel a területekkel foglalkoztak a statisztikai hivatal mikroadatbázisai alapján. Ez alapján pedig kifinomultabb képet kaphatunk arról, hogy mi történt a járvány első hullámában a magyar gazdasággal.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy óra jövedelemtermelő munkát végzett a lekérdezés előtti héten, vagy ha nem dolgozott, akkor csak átmenetileg volt távol a munkahelyétől betegség, szabadság, egyebek miatt.

Ez utóbbinak Magyarországon nem szokott olyan nagy jelentősége lenni, mert általában a foglalkoztatottnak minősítettek másfél-két százaléka szokott átmenetileg távol lenni a munkahelyétől. Ennek az aránya a tavaszi lezárások alatt felugrott messze 7 százalék fölé.

A KSH-nak van egy adatközlési protokollja, ami alapján két második negyedéves mutatót ismertetett: a foglalkoztatási rátát, amely azt mutatja meg, hogy a munkavállalási korú népesség mekkora része foglalkoztatott, és a munkanélküliségi rátát, amely pedig azt, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összességén belül.

Ez általában rendben van, és nincs azzal semmi baj, hogy ezeket méri és közli a KSH, de most történetesen félrevezető. Hiszen hétköznapi tapasztalatok alapján is tudjuk, hogy van egy csomó ember – pincér, szakács, szállodai recepciós -, akit nem dobtak ki az állásából, de attól ő még a szó köznapi értelmében munkanélkülinek tekinthető

– mondja Köllő János.

A járvány a munakerőpiacon kiemelten érintette a fiatalokat és a pályakezdőket, a másik legerősebben érintett csoport a kisvállalkozóké volt, és szintén átlagon felül szenvedték meg a válságot az autóipari dolgozók.

Reizer Balázs a KSH teljesítménystatisztikai felmérése alapján az iparvállalatok árbevételének változását vizsgálta havi bontásban. Ő azt mondja, az egyik nagy mintázat az volt, hogy a külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele egyik hónapról a másikra több mint 50 százalékot esett, amire a magyar gazdaság elmúlt 30 éves történelmében még nem volt példa. A kisebb, belföldi piacra termelő vállalatok árbevételének visszaesése eközben csak 10 százalék körül volt. Április és június között viszont a nagyvállalatok visszakapaszkodtak, ám a magyar piacra termelő vállalatok árbevétele tovább esett.

Amit még nem tudunk, de nagyon fontos volna megérteni, az az, hogy miért tűntek el a magyar kisvállalatok ebből az adatbázisból. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy ezek a vállalatok csődbe mentek – ugyanez volt 2009-ben, az egyik hónapban a vállalat árbevétele bezuhant, és a következő hónapban már ki is esett a mintából. Ezek jelentős része valószínűleg csődbe is ment. Most viszont tavasszal a kormány bejelentette, hogy nem kell feltétlenül adatot szolgáltatni minden hónapban, ezért lehet, hogy bizonyos vállalatok ezért nem szolgáltattak adatot, vagy csak később. Így igazából nem tudjuk, hogy miért csökkent ezeknek a vállatoknak a száma 9 százalékkal

– mondja Reizer Balázs.

A beszélgetésben említett év végi munkaerőpiaci adatokat ide és ide kattintva lehet elérni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink: