A magyar zenei produkciók és a mögöttük álló infrastruktúra általában a nyár folyamán keresi meg azt a bevételt, amiből nemcsak foglalkoztatja a saját stábját, de félre is tud tenni új dalok vagy akár új klipek készítésére. Ennek a bevételnek idén a járvány miatt a lényegi része kiesett, ami azért is nagy érvágás a zeneiparnak, mert az őszi és téli klubszezon a nyárhoz képest egyébként is egy jóval kockázatosabb, a klubok és a zenekarok közös felelősségvállalásán alapuló üzleti modellben működik, ahol messze nem annyira garantált a bevétel, mint nyáron. A lezárások újabb köre ebben a helyzetben érte a zenekarokat és a zeneipart – mondta Bali Dávid, a Hungarian Oncoming Tunes (HOTS) könnyűzenei exportiroda stratégiai vezetője és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Programjának nemzetközi kapcsolatokért felelős megbízottja az eheti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Bali a zeneipar különféle szegmensei számára kiírt állami pályázatokról elmondta, hogy a pályázatok összege messze nem korrelál azzal az összeggel, ami idén iparági szinten kiesett, ráadásul az átdátumozott koncertek miatt bennálló pénzhez sem lehet most hozzányúlni. A járvány hatására a zenekarok között elindult egy digitális irányú gondolkodás, amire Bali szerint már régóta szükség lett volna. Ősszel elindult a Spotify magyar kurációja, így végre vannak helyi lejátszási listák, ami valószínűleg jó katalizátora lesz annak, hogy új hangokat ismerhessen meg a magyar közönség – ezt a közszolgálati rádió az elmúlt 5-10 évben teljesen leépítette. Mindez a digitális bevételek növekedésének trendjét vetítheti előre.
A magyar zeneipar egyik legnagyobb vesztesége lehet, ha a technikusok, színpadtechikával foglalkozók elhagyják a pályát. Bali szerint az elmúlt években a magyar zeneipar nemcsak azért erősödött, mert jobb szerzőink lettek, hanem mert elindult egy olyan generációváltás technikusi szinten is, ami hozzájárult a magyar élőzenei produkciók minőségének javulásához. Becslések szerint idén eddig a nagyjából 50 milliárd forintos forgalmú iparágból 40 milliárd forintnyi forgalom eshetett ki. A becslésekre mutogatva lehetett a közvéleményt a zenészek ellen hergelni, de a valóságban ennek a pénznek a megoszlása cseppalakú, ahol a csepp tetején koncentrálódnak a jövedelmek, és kevés jut azokhoz a háttéripari dolgozókhoz, akik szabadúszva, fellépésről-fellépésre élnek.
A lekötött koncertek miatt a klubok és a fesztiválok mozgástere újabb előadók lekötésére kicsi, ami az idősebb zenészeknek azért árt, mert nem tudják tartani a kapcsolatot a közönségükkel, a fiatalabbaknak pedig azért, mert nem tudnak belépni a piacra úgy, ahogy eddig. A fesztiválszervezők és klubüzemeltetők most mindent megtesznek, hogy mentsék a menthetőt, és tompítsák azt a puffanást, amit így is tompítanak már március óta. „Még az első hullám alatt csináltunk egy kérdőívet, amit hazai pályázók, szakmai szereplők részére tettünk elérhetővé, és már márciusban a válaszadók három százaléka elindította a csődeljárást. Ez borzalmas” – mondta Bali Dávid.
Korábbi vendégeink:
(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)
Podcast
Fontos