A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
Ha egy cég folyószámláján átlagosan évi 100 millió forint állt az elmúlt időszakban, akkor ezért szinte semennyi kamatot nem kapott. Aki azonban befektette egy kockázatmentes eszközbe, akkor évi 15 millió forintot tudott vele keresni, amivel gyakorlatilag két átlagbéren foglalkoztatott kolléga fizetését tudta megkeresni – hozott egy életszerű példát Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelője arra, hogy miért érdemes a vállalati befektetésekkel nagyon is aktívan foglalkozni.
A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni:
A legtöbb cégvezető és tulajdonos igen tudatos a saját befektetéseivel kapcsolatban, amint az osztalékot kivették a cégükből az elmúlt időszakban, sokan választották az állampapírokat. Noha a a diszkontkincstárjegyek cégeknek is elérhetők, ezzel a lehetőséggel mégis kevesen éltek.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai nem pénzügyi vállalati szektor 15,5 ezer milliárd forintnyi betétállománnyal rendelkezett 2024 januárjában a hazai pénzintézeteknél. Ennek kétharmadát, 9,7 ezer milliárd forintot látra szóló betétben tartották. A vállalatok hitelállománya ennél alacsonyabb, 12,7 ezer milliárd forint volt.
A látra szóló betétre ma már messze az infláció alatti hozam érhető csak el, így tulajdonképpen folyamatos veszteséget szenvednek el a cégek. A vállalatvezetők és tulajdonosok sokszor mindenfajta kockázatot el akarnak kerülni a vállalati eszközökkel kapcsolatban.
Ha egy tulajdonos már befektető egy szolgáltatónál, már ismeri a befektetések működését, akkor sokkal könnyeben bízza rá egy vagyonkezelőre a vállalati pénzeszközök kezelését
– osztotta meg tapasztalatait Nagy Attila.
Abban, hogy a kkv-k elinduljanak a befektetések irányába, nagy szerepe lehet a könyvelőknek. A bankok esetében az ügyintézők jellemzően a hitelezésben és a számlavezetésben mozognak otthonosabban, a befektetési lehetőségekben már kevésbé. Ezért is érdemes lehet a megszokott kapcsolatokon túl is keresni a lehetőségeket.
Sokan tartanak attól, hogy a befektetések túlságosan kockázatosak, vagy nem lehet hozzájutni a forrásokhoz, amikor kellene. Ez azonban nem így van.
Nagyon sok olyan pénzügyi eszköz van, aminek gyakorlatilag teljes a likviditása, és nagyon pici árfolyammozgása van. Klasszikusan ilyenek a pénzpiaci alapok vagy a rövid kötvényalapok (…). Mi vagyonkezelésben, privát vagyonkezelésben likviditási portfólióként hívjuk ezt, és így kezeljük, hogy amikor kell a vállalkozásnak pénz, akkor gyakorlatilag két-három napon belül ki tudja utalni saját magának
– mondta el Nagy Attila.
A sokkal aktívabb vagyonkezelésre biztosan szüksége lenne a magyar vállalatoknak, amire az Eurostat statisztikái is rávilágítanak. A 2022-es adatok szerint az uniós átlag felének felel meg a befektetési alapok és kötvények aránya a vállalati pénzügyi eszközökön belül.
Ehhez azonban jóval nagyobb pénzügyi tudatosságra lenne szükség. A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint a hazai kkv-k jelentős részénél kifejezetten alacsony a pénzügyi tudatosság, még a 100-200 fő közötti cégek harmada sem készít cash-flow tervet.
Azon vállalatok, amelyek jobban odafigyelnek a pénzügyi tudatosságra, versenyelőnyre tehetnek szert a hazai piacon.
Míg az elmúlt években könnyen ki lehetett a magas forintkamatokat használni, ma már nem ilyen egyszerű a helyzet. A vállalatok export- és importkitettségétől függően eltérő, hogy milyen stratégia lehet sikeres, de a külkereskedelemben aktív cégek azért jellemzően már használják a treasury szolgáltatásokat.
Mivel mára a forintnak nagyrészt eltűnt a kamatelőnye más devizákkal szemben, egyre kevesebben szeretnék a forint árfolyamkockázatát felvállalni. Akinek külföldről van szüksége alapanyag-behozatalra, annak a forint már kevésbé vonzó. Nem kell azonban feltétlenül euróra vagy dollárra váltani ehhez a pénzüket, hiszen vannak olyan nemzetközi fókuszú befektetési alapok, amivel ugyanazt a hatást elérhetik. A vállalatok befektetései kapcsán is érdemes a diverzifikációra törekedni.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
.png){kind=link}