Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A Társadalmi Riport 1990 óta jelenik meg kétévente, így idén van a tanulmánykötet 30. születésnapja. A jövő héten jelenik meg a kiadvány 2020-as száma, amivel kiemelten fogunk foglalkozni a G7-en. A tanulmánykötet egyes fejezeteit összesen hat cikkben dolgozzuk majd fel, ezek a jövő héttől kezdve fognak megjelenni. A legérdekesebb részleteket Tóth István Györggyel, a Tárki vezérigazgatójával és a kötet egyik szerkesztőjével beszéltük át.

Hiába tematizálja a közéletet egyre inkább a klímaváltozás, a magyar lakosság kevesebb mint 10 százaléka gondolja azt, hogy ez az egyik legfontosabb társadalmi probléma ma Magyarországon. A magyar társadalom különböző csoportjai nagyon eltérően viszonyulnak a környezetvédelemhez, viszont Tóth István György szerint a környezettel kapcsolatos érzékenység egy tanulási folyamat, amiben Magyarország is halad előre. Érdekes módon a kötet egyik tanulmánya alapján a fenntarthatósági intézményrendszerünk az EU élmezőnyében van, ezért is szomorú, hogy az elmúlt évtizedet a környezetet kizsákmányoló gazdasági növekedés jellemezte.

A kötetből az is kiderül, hogy a magyarok hasonlóan osztják fel a különféle életszakaszokat, mint a nyugat-európaiak, tehát például nálunk is kitolódott a fiatal felnőtt kor, és a házassághoz való hozzáállásuk is a nyugati attitűdhöz közeledett. Az egyik tanulmány szerint a magyar munkaerő képzettsége és kompetenciája sok szempontból felülmúlja az OECD-átlagot – például, hogy a középkorosztály és az idősebb nők matematikai tudása a tagállamok átlaga fölött alakul Magyarországon.

Tóth István szerint az eredmények hallatán akár hátra is dőlhetnénk, csakhogy „nagyon nagyok a belső különbségek Magyarországon belül, bizonyos csoportoknak lényegesen átlag felett, másoké pedig lényegesen átlag alatt vannak a képességei”, a családi háttér nagyon sokat számít, és az aktív kori képzések intézményrendszere sincs jó állapotban Magyarországon egy olyan korszakban, amikor folyamatos tanulás szükséges a munkaerőpiacon.

Az egyenlőtlenségekre a magyar családszerkezet is egyre nagyobb hatással van: főleg az, hogy a magyarok európai átlag feletti arányban házasodnak össze velük hasonló társadalmi helyzetűekkel. A hajléktalanság előfordulása, a hajléktalan emberek száma nagyságrendelileg nem változott Magyarországon a rendszerváltás óta, viszont azokban a tényezőkben nagy változások voltak, amik a hajléktalansághoz vezethetnek.

A kötet egy fejezete a Társadalmi Riport hagyományaihoz képest rendhagyó módon nem egy hosszabb távú társadalmi trenddel, hanem egy aktualitással, a járvánnyal foglalkozik. Ebből kiderül, hogy tavasszal a magyar lakosság úgy vélte, hogy a korlátozó intézkedésekből származó gazdasági károk nagyobbak, mint az előnyök. Ennek egy generációs vetülete is van, ugyanis a járvány egészségügyileg az idősebbeket, gazdaságilag viszont a fiatalabbakat érinti jobban. A 2000-es évek közepén iskolából kikerülő generáció már a második válságot éli át a munkaerőpiacon, ami Tóth István György szerint az ő helyzetüket, életesélyeiket hosszú távon is meghatározza majd.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: