Trump választóit nem az a kérdés mozgatja meg, hogy korrupt-e, és részben pont az magyarázza a sikereit, hogy az establishment emiatt abban a hitben élt, hogy a republikánusok vagy utánuk majd Hillary Clinton meg tudja állítani. Ezért nem tettek elég energiát abba, hogy megakadályozzák a hatalomra kerülését. Van egy tábora, akit nem az érdekel, hogy üzletemberként mit alkotott, vagy hogy elnökként miket csinál, hanem az, hogy úgy érzik, hogy ő valóban képviseli őket egy olyan elittel szemben, ami csak saját magával van elfoglalva – mondta Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, akivel az eheti G7 Podcastban az amerikai választások eredményeit értékeltük.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Sebők szerint Trump klasszikus republikánus politikát vitt, de elmozdult a kizárólag üzleti érdekeket szem előtt tartó hagyományos republikánus gazdaságpolitikától, sőt már korábban sem képviselte teljes mértékben azt. A kampány során több kérdésben is szembehelyezkedett a piaci felfogással, például a krónikus betegek egészségbiztosításával kapcsolatban, vagy a gyógyszergyártókkal szembeni fellépésben és a gyógyszerek árának csökkentésében.
Mindenhol megnézte, hogy mi az, amivel a saját szavazótáborában népszerű lehet, és ebből próbált valami egyveleget összeállítani. Ezzel akár a demokraták hagyományos szavazótáborából is maga mellé tudott állítani választókat
– mondta erről.
Ha márciusban, a járvány előtt lett volna a választás, akkor a gazdaság dübörgése miatt Sebők szerint Trump simán nyert volna. A demokraták súlyos félreértése volt, hogy a választók elsősorban nem az alapján szavaznak, hogy milyen a bőrszínük, hanem az alapján, hogy az adott gazdasági helyzetben jól járnak-e. Számos közvélemény-kutatás pedig megerősítette, hogy sokan úgy érezték, hogy jobban élnek.
2016-ban Hillary Clintonnal szemben egy baloldali jelölt jobban teljesített volna Trumppal szemben Sebők szerint, de 2020-ban sokkal tisztább volt a képlet: Biden azért volt jó választás a demokraták részéről, mert tökéletes antitézise Trumpnak. Bident úgy építették meg, hogy ha Trump csinál valamit, akkor annak Biden az ellenkezőjét csinálja. Ha Trumppal szemben Bernie Sanders vagy Elizabeth Warren, a progresszív irány emblematikus figuráinak egyike indul, akkor az lett volna a kérdés, hogy a két populista közül melyik tud jobban teljesíteni, és ebben az esetben kijött volna az abból fakadó előny, hogy Trump a regnáló elnök.
Bidennek kifejezetten előnyös az, hogy az alsóházban korlátozottabb demokrata többség van, mert így kicsi a mozgástér arra, hogy a kongresszusi demokraták eltérjenek attól az iránytól, amiben az elnökkel megállapodnak. A felsőházban pedig nincs demokrata többség – bár ez januárban a georgiai megismételt szavazás után még változhat, de most inkább úgy néz ki, hogy kicsi rá az esély – és Bidennek valószínűleg ez a jobb, mert így nem kell a saját pártja baloldalának radikálisabb kezdeményezéseivel foglalkoznia. Emiatt komolyabb intézményi reformokra vagy a Green New Deal tető alá hozására nincs nagy esély.
Bidennek így azt csinálhatná, amiben tényleg a legjobb, tehát megpróbálhatna középutas megoldásokat találni, amiben nagy tapasztalata is van. „Bidennek van egy joviális nagypapás kiállása, amivel nem idegenít el sok embert, ez segítheti abban, hogy valamit elérjen, de a szenátusi republikánus többség azt vetíti elő, hogy csak elnöki rendeletekkel fog tudni kormányozni, így érdemi törvényhozásra, nagyobb reformokra nem lehet számítani” – mondta.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)
Korábbi vendégeink:
(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)
Podcast
Fontos