Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. november 11. 15:19 Világ

Gyász, seftelés vagy puccs, amit Trump és a republikánusok az elvesztett választás után csinálnak?

Donald Trump amerikai elnök elvesztette a múlt hét keddi választást, ezért ha nem történik valami sokkoló meglepetés, január 20-án délben távozni fog a hatalomból, és beiktatják utódját, Joe Bident. De a hatalom békés, zökkenőmentes átadása nemcsak az egyértelmű eredményen múlik, hanem a vesztes fél hozzáállásán is. Ahhoz, hogy az amerikai szövetségi állam bürokráciájának irányítását azonnal át tudja venni az új kormányzat, a hivatalban lévők együttműködése szükséges.

Trump azonban nemhogy a vereséget elismerő beszédet nem mondott, hanem az átadás-átvételt is akadályozza, sőt, aktívan harcol a választás eredménye ellen. Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy – legalábbis egy darabig – a republikánus párt hangadóit is beállította a sorba: néhány függetlenebb hangot leszámítva a párt egyhangúan a választási csalások gyanújáról beszél, bármiféle komolyan vehető konkrétum említése nélkül.*Érdekes eset a republikánus párttal összeépült tévécsatorna, a Fox News: itt a napközbeni hírműsorokban elismerik Biden győzelmét, az esti véleményműsorokban viszont tagadják.

Azt már a választás előtt sejteni lehetett, hogy Trump és a hozzá hű jobboldali médiagépezet bármilyen kedvezőtlen eredményt választási csalásnak fog tulajdonítani. Ez főleg egy szoros választás esetén lett volna döntő kérdés, ebből a szempontból fontos, hogy ez az elnökválasztás sokkal kevésbé szoros, mint a négy évvel ezelőtti.*Michigant például Biden több mint tízszer akkora különbséggel nyeri, mint Trump 2016-ban, Pennsylvania esetében pedig kétszeres a szorzó. Wisconsin és Georgia esetében tízezernél több szavazat a különbség, Arizona pedig ha szorosabb is lesz ennél, a lényeg szempontjából nem számít.

A Trump-kampány jogi panaszai egyelőre sorra pattannak le a bíróságokról, és ha szigorúan nézzük az állítások tartalmát, még akkor sem változtatnának a választás eredményén, ha a tárgyalóteremben elfogadnák az érvelésüket. A választást eldöntő államokban több tízezer szavazatot kellene megsemmisíteniük ehhez. Ehhez képest a sikerhez a legközelebb az a panasz jutott, ami a – járványügyi előírások miatt messzebb ültetett – választási megfigyelőket néhány centivel közelebb engedte a szavazatszámlálókhoz.

Sokkal gyakoribb azonban a kínos hiba ezekben a beadványokban. Egyik alkalommal a Trump-kampány ügyvédje ismerte el, hogy nem igaz, hogy nincsenek megfigyelőik a szavazatszámlálóknál (a pontos idézet szerint a „a helységben tartozó szavazatszámlálóink száma nem nulla”). A Nevada államban gyanúsnak talált szavazókról kiderült, hogy főleg áthelyezett katonák családjáról van szó. Michiganban 14 ezer esetben gyanította a Trump-kampány, hogy halottak nevében adtak le szavazatot, de az egyik hírügynökség szúrópróbaszerű vizsgálata alapján ötvenből 37-en tényleg halottak és nem szavaztak, öten életben vannak és szavaztak, a maradék nyolc pedig él és nem szavazott.

A republikánus párt talált egy pennsylvaniai postást is, aki szerint a postán visszadátumozták a levélszavazatokat – ő viszont azóta beismerte, hogy csak kitalálta a vádakat. Valószínűleg nem jó ösztönző, hogy a párt pénzjutalmakat ajánl azoknak, akik választási csalásról számolnak be, hiszen emiatt csak még több hasonló kamutörténet kerülhet elő.

Az internetet ettől függetlenül elöntötték a furcsa eredményekről, gyanús számolásról szóló vádak. A magyar kormánypárti sajtót is megjárta egy Twitteren spekuláló „névtelen matematikus” fejtegetése, ami szerint a Benford-törvény alapján nem tűnik szabályosnak a Biden-szavazatok eloszlása – pedig az érvelés könnyen cáfolható.

De logikailag sem stimmel az egész: ha a demokraták tényleg képesek arra, hogy százezer szavazatokat csaljanak el öt különböző államban, akkor miért nem csalták el a szenátusi és helyi képviselői választásokat is, ahol hatalmas vereségeket szenvedtek? Hogyan lehetne úgy elcsalni valamit, hogy közben végig ott ülnek a másik párt megfigyelői? Miért beszélnek elcsalt választásról olyan politikusok, akiket éppen most választottak meg?

A csalásvád azonban sokáig mérgezheti a bizalmat a politikai rendszerben. A világ a jelek szerint már továbblépett Trumpon, a külföldi vezetők elismerték Biden győzelmét, a piacok az új kormányzat lépéseire figyelnek. Ha a vesztes párt irányadó fontos szereplői ennek megfelelően viselkednek, akkor – legalábbis technikailag – nem lényeges, hogy nem ismerik el a vereséget. Ezzel együtt még nem teljesen világos, hogy mi lesz ebből. Sok múlik azon, hogy mi a valódi motiváció a vereség tagadása mögött: csak idő kell a vereség feldolgozásához, pénzt próbálnak csinálni belőle, vagy, ami kevésbé valószínű, valódi puccskísérlet történik?

Gyász

Az egyik értelmezés szerint Trump személyisége lehetetlenné teszi bármiféle kudarc beismerését, és tágabban nézve a saját információs buborékjukban élő támogatói vagy egy részük szintén nehezen fogadja el a vereséget. 2016-ban még a választás estéjén egyértelművé vált Trump győzelme, de Hillary Clintonnak is eltartott egy darabig, amíg el tudta mondani a vereséget elismerő beszédét: másnapig. (Trump szavazóinak jelentős része egyébként azt is kétségbe vonja, hogy 2016-ban az elnök országosan kevesebb szavazattal nyerte a választást. Most a republikánusok 70 százaléka szerint nem volt tiszta a választás.)

A vereség annyira keserű, hogy már nem elég, hogy – az amúgy is démonizált – főáramú média győztest hirdetett. A csalás természetesen megmagyarázza a vereséget, ebben az esetben nem is kell felelősöket keresni. A republikánus politikusok nem is igazán engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák Trump elkötelezett híveit. Ezért szinte mindegyikük a „legális” szavazatok számlálását hangsúlyozza – ami feltételezi, hogy vannak illegális szavazatok is, pedig erre nincs hitelt érdemlő bizonyíték.

Ebben a stratégiában szerepet játszhat, hogy Georgia államban január 5-én tartják a szenátusi többségről döntő választást. (A beszámolók szerint Trump gyakorolt nyomást a választáson induló két szenátorjelöltre, hogy lemondásra szólítsák fel a georgia-i – egyébként republikánus – választásokért felelős adminisztrátort. Neki a jelek szerint az volt a bűne, hogy nem akadályozta meg a demokratákat a szavazásban.) Talán csak arra várnak a pártban, hogy hivatalosan is eredményt hirdessenek, és akkor elkezdjék finoman jelezni az elnöknek, hogy ideje abbahagyni az ellenállást.

Seftelés

A felheccelt hangulat fenntartása azért is megéri a republikánus politikai gépezetnek, mert pénzt lehet csinálni belőle. Trump és kampánya rengeteg segítségkérő levelet küld támogatóinak a választások vége óta, és többen felhívták a figyelmet az apró betűs részre: az adományok felét a kampány az adósságok törlesztésére fordíthatja.

A politikailag elkötelezett adakozó tehát azt hiszi, hogy a választás megóvására adja a pénzt, de valójában a kampány alatt felhalmozott adósság visszafizetésében vesz részt. A ravasz trükköt nem csak Trump kampánya használja, Dél-Dakota republikánus kormányzója például saját újraválasztási kampányához irányítja az így szerzett pénzeket.

Puccs

Vannak azonban olyan jelek is, amelyek aggasztóbbak a fenti két, ártatlanabb forgatókönyvnél. Trump a választások után nem sokkal kirúgta a védelmi minisztérium vezetőjét, Mark Espert, aki a beszámolók szerint nyáron azért került szembe az elnökkel, mert ellenezte a hadsereg bevetését a civil tüntetők ellen. Esper távozása után adott nyilatkozata elég borús volt: „Ki jön utánam? Egy igazi bólogató ember. Isten segítsen minket.” A várakozás szerint az elnök a szövetségi nyomozóhivatal (FBI) és a hírszerzés (CIA) vezetőit is kirúghatja a napokban, hogy lojalistákat ültessen a helyükre.

A másik oldalon Trump az igazságügyi minisztériumot is mozgásba hozta, az ügyészeket irányító hivatal máris jelezte, hogy – szakítva az eddigi, több évtizedes gyakorlattal – még a választási eredmény hivatalos kihirdetése előtt vizsgálódni fog választási csalások iránt. Itt sem teljesen világos, hogy ez egy komoly fenyegetés-e, és az ügyészek valóban elkezdenek-e belenyúlni a választási eredményekbe.

A választási vereséget el nem ismerő elnök tehát fejcseréket indított a fegyveres testületek élén, és még szorosabb irányítás alá vonja a bűnüldözést. Eközben pedig pártját is rávette, hogy az ő oldalára álljon. Ezek nem jó jelek, és ha nem az USA-ról lenne szó, akkor az amerikai külügyminisztérium már fel is szólítaná az országot a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartására.

A felálló Biden-kormányzatnak mindenképpen nehezíti a dolgát a késlekedés. De törésig csak akkor juthat a helyzet, ha a hivatalos eredményhirdetések után, december közepén sem változik meg Trump és szövetségeseinek hozzáállása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Ha valaki kiszúr veled, azzal szúrjál ki tízszer jobban.” Mire számíthatunk Trumptól a továbbiakban?A távozó elnök megpróbálja majd megtartani a Republikánus Párttól elcsent politikai tábort, és a tíz körömmel a bútorzatba kapaszkodásnál kreatívabban választ ehhez eszközöket.

Világ Donald Trump egyesült államok usa Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Katona Hajnalka
2022. szeptember 26. 17:33 Élet, Világ

Meg kell ijeszteni az embereket, hogy ne vásároljanak orvvadászoktól

Az állatok veszélyeztetettsége vagy a termékek káros hatása nem érdekli az embereket, így nem érdemes ezekre hivatkozni.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Váczi István
2022. szeptember 26. 10:01 Világ

Devizaválság fenyegeti Ázsia jelentős részét

Az amerikai jegybank kamatemelései, illetve általában a szigorúbb monetáris politikája egyre nagyobb felfordulást okoz a világ devizapiacain.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki