A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.
A kulturális hegemónia vágya és a hatalomtól független civil szerveződések tagadása is felsejlik a kormány ellehetetlenítési törvénytervezete mögött.
A katonai szövetség vezetése a kiadások emelésével békítené meg Donald Trumpot, de az amerikai vezetés ideológiai alapvetéseivel is számolni kell.
Megingott az Egyesült Államok kivételességébe vetett hit, de az ország pénzügyi rendszerének és a dollárnak egyelőre még nincs igazi alternatívája.
A piacok optimisták, pedig egyelőre nem látszik, hogyan születhetne egyezség például az USA és az EU között. Közben ráadásul Kína is bekavarhat.
Az euró lehet a geopolitikai csata legnagyobb nyertese, de Európának gyorsan kell cselekednie, ha ki akarja használni ezt a történelmi lehetőséget.
Közös ideológiát éltetve üdvözölték a megválasztását, de az amerikai elnök eddig a brit Munkáspártttal és a szíriai dzsihádistákkal is jobban bánik, mint elvbarátaival.
Grönland vagy Ukrajna erőforrásainak megszerzése ártana az amerikai olajiparnak és a zöldenergiába fektető republikánus államoknak is, miközben komoly külpolitikai költségekkel jár.
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
A kérdés sok kutatója szerint az elrettentés szempontjából nem számít, melyik ország hány töltettel bír, de a technológia fejlődése felboríthatja ezt.