„Oké, vége lesz a világnak, de attól még elmegyek nyaralni a Bahamákra” – mire jutottak a davosi fórumon?
Háttérbe szorult az klímaváltozás elleni küzdelem a múlt heti davosi Világgazdasági Fórumon, ahol a mesterséges intelligencia üzleti felhasználása és Donald Trump lehetséges visszatérése izgatta jobban a résztvevőket.
Pedig volna miről beszélni: a tavalyi volt az eddigi legforróbb év, az óceánok soha nem látott módon melegednek és egymást érték a hőhullámok, áradások, erdőtüzek – komoly gazdasági kockázatokat is hordozva a társadalom polarizálódásán keresztül.
Főleg a finanszírozási ígéretekben bővelkedő decemberi dubaji COP28 után vártak volna sokan konkrét számokat, finanszírozási és politikai javaslatokat a fórumtól a klímaváltozás általános elméleti megvitatása helyett.
Az infláció, a háborús kiadások miatt nem hozott Ursula von der Leyen sem Davosba olyan nagyívű ígéretet, mint tavaly, amikor Európát a „tiszta technológia hazájává” akarta tenni erre dedikált eurómilliárdok segítségével.
Mit mondanak? „Egyfajta klímakatasztrófa-fáradtságban szenvedünk. Azt mondjuk, hogy oké, vége lesz a világnak, de attól még elmegyek nyaralni a Bahamákra” – mondta egy megújulóenergiával foglalkozó cég vezetője.
A hosszú távú célokat általában beelőzik a rövid távúak, „agyunk még mindig a paleolit vadászé, amely azt mondja, ‘lándzsát eldobni, tigristől elfutni’. Nehezen tudjuk elképzelni azt, hogy három év múlva összedőlhet a barlangunk.”
Számokban: a fórum által megkérdezett 1500 szakértő és cégvezető rövid, kétéves távon a dezinformációt tekinti a legnagyobb kockázatnak, az extrém időjárás csak második helyen áll, majd a társadalmi polarizáció és a kiberkockázat következik.
Kétéves távon még csak kettő környezeti kockázat szerepel a 10-es listán, a hosszabb, tízéves távon azonban már öt, az első helyen az extrém időjárással.
Mi várható? Szakértők egy része regeneratív, pozitív hatású üzleti modellek felépítésében látja a megoldást, amelyben a fogyasztási cikkek iparága jár legelőrébb, jórészt a vásárlói igények változása miatt, akik a fenntarthatóbb termékeket keresik.
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.