A vírusszkepticizmus ellen is segítene, ha az iskolában problémacentrikus gondolkodásra oktatnának
Magyarországon nem feltétlenül az teszi fogékonnyá az embereket a tudományszkepticizmus iránt, hogy ne lenne megfelelő minőségű a természettudományos oktatásunk, hanem inkább az, hogy nem tanít az oktatási rendszerünk a problémacentrikus gondolkodásra. Ez nem csak annak a felismerését jelenti, hogy mikor akarnak minket megtéveszteni, hanem annak a felismerését is, amikor magunkat tévesztjük meg azzal, hogy ragaszkodunk a prekoncepcióinkhoz. Hiába tanuljuk meg biológiából a növények latin nevét, ez a fajta a gondolkodásunk még nem feltétlenül javul – mondta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az MTA doktora, és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője elmagyarázza, a tudomány nem demokratikus alapokon nyugszik, tehát nem az az igazság, amit többen annak gondolnak. A WHO viszont viszonylag demokratikusan működik, és ezért néha butaságokat mond, az egyik ilyen butaság volt, amit tavasszal a maszkviselésről kommunikáltak.
Sokszor a szakmán belülről is jönnek ki olyan kijelentések, amelyek magas labdát adnak a vírusszkeptikusoknak
– mondta erről.
A járvány miatt tavasszal széles néptömegek először szembesültek a tudomány működésének logikájával. Amikor még viszonylag kevés dolgot tudunk valamiről, akkor a szakemberek is egymással vitatkoznak, ez végül általában konszenzussal végződik. A covid esetében sok mindenről már az elején sem vitatkoztak, de vannak kérdések, amelyekről még mindig vita folyik. Az elején ezért volt háttérzaj.
Boldogkői szerint fontos, hogy a tudósok kommunikálják a tudományos álláspontot bizonyos kérdésekben.
Vannak ilyen törekvések, sok tudós foglalkozik ismeretterjesztéssel, de az ellenfél harsányabb és jobban szeretnének neki hinni. A tudomány üzenetei sokkal nehezebben mennek át a közbeszédbe, mint az egyszerű üzenetek, amelyek ráadásul komfortérzést adnak az embereknek, például azt, hogy menjünk mindenhova szabadon, és ne korlátozzuk magunkat
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.