Nyilvánvalóan senki nem állítja azt, hogy a minimálbérnek bizonyos szint felett nincs nagyon komoly destruktív hatása a foglalkoztattságra. Az a kérdés, hogy hol van ez a szint. Viszont fontos, hogy nagyon sokáig arról vitatkoztunk, hogy kell-e minimálbér egyáltalán, vagy nem. Most már szerintem a legtöbb közgazdász között az a vita, hogy milyen szintű kell. És ez egy másik komoly kérdés, és nem könnyű megválaszolni – mondta el a G7 Podcastban Linder Attila, a University College London közgazdaságtan professzora.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
Az elmúlt évtizedekben nagyon nagyot változott az, ahogy a közgazdászok a minimálbér munkaerőpiaci hatásairól gondolkodnak. Ennek az az oka, hogy a kilencvenes évektől kezdve a tudományág a korábbi elméleti fókusz helyett egyre inkább empirikus adatokra és a természettudományos kísérletekéhez jobban hasonlító módszertanra kezdett el támaszkodni.
A közgazdászoknak régi intuíciója volt, hogy a minimálbér a versengő piac bérszintje fölé emeli a bérszintet, ami negatívan kell hogy hasson a foglalkoztatottságra. Az 1990-es években aztán két közgazdász, David Card és Alan Krueger New Jersey és Pennsylvania államokat vizsgálva – az elsőben volt minimálbér-emelés, a másikban nem – azt az eredményt kapta, hogy a minimálbér emelése még növelheti is a foglalkoztatottak számát. Ez mind módszertani szempontból, mind a vizsgálatok megközelítését tekintve jelentős változásokat indított el a terület kutatásában.
Lindner Attila – aki a témával kapcsolatos kutatásaiért nemrég megkapta a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület Kézdi Gábor Kiváló Fiatal Kutató Díját – szerzőtársával egy idei műhelytanulmányában a minimálbérrel kapcsolatos új kutatási eredményeket gyűjtötte össze. A tanulmány egy része arról szól, hogy milyen csatornákon keresztül képes a piac felszívni a minimálbér-emelés következtében létrejövő költségnövekedést.
Az emelés hatására emelkednek a bérek az alacsonyan képzettek között, de nem csökken a foglalkoztatottság. Akkor ebből egyértelműen következik, hogy növekszik a bértömeg, amit ezek az emberek keresnek. Három csatornát lehet beazonosítani, hogy a bértömeg honnan jön. Egyrészt jöhet a vállalatoktól, tehát kevesebb lesz a profitjuk. Jöhet abból, hogy megemelkednek az árak, tehát a fogyasztók fizetnek érte, és valamennyi jöhet abból is, hogy a cégek növelik a hatékonyságukat
– mondta Lindner, hozzátéve, hogy általánosságban nagyjából 50 százalékban az árnövekedés, 30 százalékban a hatékonyságnövekedés és 20 százalékban a profitcsökkenés magyarázza a bértömeg növekedését.
Lindner szerint abban is változás volt az elmúlt évtizedekben, hogy egyre több kormányzat mozdult el olyan irányba, hogy már nem csak jóléti intézkedésként tekint a minimálbérre, amivel az alacsonyan képzettek életszínvonalát lehet növelni. Most már egyre inkább azt igyekeznek megakadályozni vele, hogy a vállalatok az alacsony béreikre alapozva hozzanak létre versenyelőnyt.
A kutatások alapján arról is egyre többet tudni, hogy a minimálbér-emeléseknek milyen hatása van a bérskála különböző szintjein. Ez azért is aktuális kérdés, mert a magyar kormány 2028-ig tempósabban növelné az átlagbéreket és közben felzárkóztatná a minimálbéreket is. Ez a két cél Lindner szerint nem mond ellent egymásnak.
A minimálbér alkalmas arra, hogy növelje a béreket az alacsony keresetűeknél, van egyfajta tovagyűrűződő hatása is, de ezek a hatások a legtöbb tanulmány alapján körülbelül 30-40 százalékkal a minimálbér felett már eltűnnek. Az átlagbérekre van valamekkora hatása a minimálbérek emelésének, de ez a hatás nagyon kicsi
– mondta.
A podcastban szó volt még arról is, hogy:
- mit tudunk a minimálbér-emelés és a termelékenység kapcsolatáról, melyik van hatással melyikre?
- Mennyire fontos ennél a kapcsolatnál, hogy munkaerőhiány van egy országban?
- Következik a minimálbérekkel kapcsolatos kutatásokból, hogy érdemesebb iparági szinten kezelni a minimálbéreket országos szint helyett?
- És mit gondolnak a fogyasztók arról, ha drágulnak a termékek, hogy magasabb legyen a minimálbér?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
