Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. december 5. 07:01 Podcast

A vírusszkepticizmus ellen is segítene, ha az iskolában problémacentrikus gondolkodásra oktatnának

Magyarországon nem feltétlenül az teszi fogékonnyá az embereket a tudományszkepticizmus iránt, hogy ne lenne megfelelő minőségű a természettudományos oktatásunk, hanem inkább az, hogy nem tanít az oktatási rendszerünk a problémacentrikus gondolkodásra. Ez nem csak annak a felismerését jelenti, hogy mikor akarnak minket megtéveszteni, hanem annak a felismerését is, amikor magunkat tévesztjük meg azzal, hogy ragaszkodunk a prekoncepcióinkhoz. Hiába tanuljuk meg biológiából a növények latin nevét, ez a fajta a gondolkodásunk még nem feltétlenül javul – mondta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az MTA doktora, és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője elmagyarázza, a tudomány nem demokratikus alapokon nyugszik, tehát nem az az igazság, amit többen annak gondolnak. A WHO viszont viszonylag demokratikusan működik, és ezért néha butaságokat mond, az egyik ilyen butaság volt, amit tavasszal a maszkviselésről kommunikáltak.

Sokszor a szakmán belülről is jönnek ki olyan kijelentések, amelyek magas labdát adnak a vírusszkeptikusoknak

– mondta erről.

A járvány miatt tavasszal széles néptömegek először szembesültek a tudomány működésének logikájával. Amikor még viszonylag kevés dolgot tudunk valamiről, akkor a szakemberek is egymással vitatkoznak, ez végül általában konszenzussal végződik. A covid esetében sok mindenről már az elején sem vitatkoztak, de vannak kérdések, amelyekről még mindig vita folyik. Az elején ezért volt háttérzaj.

Boldogkői szerint fontos, hogy a tudósok kommunikálják a tudományos álláspontot bizonyos kérdésekben.

Vannak ilyen törekvések, sok tudós foglalkozik ismeretterjesztéssel, de az ellenfél harsányabb és jobban szeretnének neki hinni. A tudomány üzenetei sokkal nehezebben mennek át a közbeszédbe, mint az egyszerű üzenetek, amelyek ráadásul komfortérzést adnak az embereknek, például azt, hogy menjünk mindenhova szabadon, és ne korlátozzuk magunkat

– mondta.

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast covid járvány oltás tudomány vírustagadás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Bucsky Péter
2024. október 26. 06:10 Podcast

Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?

200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Holtzer Péter
2024. október 19. 06:04 Podcast

Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.