Az EU történelmében egyedülálló a csomag, amiről ma Brüsszelben egyezkedni kezdenek

Hosszú egyeztetéseket és vizsgalatokat követően lehetne elképzelhető, hogy a jogállamisági mechanizmus keretein belül uniós források kifizetését felfüggesszék, de ebben az esetben is csak a kormányzati kedvezményezettek részére érkező összegeket érintené a felfüggesztés, végleges elvonás pedig csak ezt követően merülhetne fel.

Én úgy gondolom – ismerve az Európai Unió szokásos mechanizmusait -, hogy arra még Magyarország és Lengyelország esetében is alacsony az esély, hogy eljussunk egy olyan pontig, hogy a pénzeket véglegesen visszavonják – mondta Darvas Zsolt, akivel a G7 Podcast mai adásában az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról, a potenciális lengyel-magyar vétóról, valamint az ezekről szóló, csütörtökön kezdődő Európai Tanács csúcsértekezlet lehetséges kimeneteleiről beszélgettünk.

(A podcastot hétfőn vettük fel, a lengyel-magyar vétóról szóló részeket így ennek ismeretében érdemes hallgatni. Szerdán a Bloomberg arról írt, hogy Magyarország, Lengyelország és Németország kompromisszumot kötött, az alku részleteiről azonban hivatalosan megerősített információk egyelőre nem ismertek).

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Darvas Zsolt, az egyik vezető brüsszeli elemzőintézet, a Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási csomaghoz hasonlóra még nem volt példa az EU történetében. A következő hétéves költségvetéshez kapcsolódó csomagban az is újdonság, hogy a tagállamok saját maguk terjeszthetnek fel olyan reformokat, beruházásokat, amikhez uniós forrásokat akarnak felhasználni.

Darvas számításai szerint 2018-as árakon nézve Magyarország várhatóan 7,5 milliárd eurót kapna a helyreállítási csomagból. Ennek a forrása uniós hitelfelvétel, ami egyrészt azért előnyös, mert olcsóbb finanszírozást biztosít a magyar államnak, mint amihez a piacon hozzáférne. A másik jelentős előnye, hogy mivel a források elosztása az egy főre eső jövedelemtől függ, ezért Magyarország az alapból arányaiban jóval több forráshoz jutna, mint más tagállamok. Nagyjából a GDP hat százalékát tenné ki a támogatási összeg, és ennek csak kisebb részét kell visszafizetni, mert a visszafizetést már a bruttó nemzeti össztermék alapján számítják.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: