Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Elveszítjük azt a csodálatos érzést, hogy van egy varázsgömbünk, amivel mindenre tudjuk a választ. Ehelyett a világ újra nagyon bonyolult lesz

– mondta Orbán Krisztán a G7 Podcast első élő felvételén, ahol elsősorban arról beszélt, miért van nehéz dolga az elméleti iránytűjét vesztett elitnek, ha továbbra is releváns célokat szeretne kijelölni a társadalom számára. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

A rendezvényt „tökéletes” időzítéssel arra az órára szerveztük a Nyitott Műhelybe, amikor Erdogan török elnök látogatása teljesen megbénította Budapestet. A terv szerint jövőre havonta lesz egy ilyen rendezvényünk, érdemes eljönni. A beszélgetést meg lehet hallgatni podcastként, de a vendégünk és a közönség kérdés-válaszait csak élőben.

Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere szerint most már komolyabb vitákban nem lehet érv az, hogy „amit mondasz, az nem piaci”. Az a gondolkodási keret, amely a nyolcvanas évektől az USA-ban és Nyugat-Európában, majd a kilencvenes évektől Kelet-Közép-Európában meghatározta a közpolitikát, mostanra elvesztette legitimitását. Mostanra nem marad semmi helyette, ami lehetővé tenné, hogy egyszerű és koherens gondolkodásunk legyen a közpolitikában.

Emögött a közgazdaságtan dogmarendszerének válsága van. Ugyan komoly közgazdász tudósok sosem állították azt, amit a neoliberális iskola alaptételei között szoktak emlegetni – „a piacnak mindig igaza van”, „a szabadkereskedelem mindig jó” -, mégsem szólaltak fel az így érvelő politikusokkal szemben. Ennek részben az volt az oka, hogy maguk is politizáltak, és úgy látták, mindig a több piac mellett kell érvelniük. Az akkoriban uralkodó szemlélet szerint a jó kormányzás arról szólt, hogy minél több helyen kell bevezetni a piaci koordinációt, és ez önmagában elég lesz a jó kimenetelhez.

Az érték kifejeződik az árban, mert az ár sűríti a legjobban az összes információt. Ez egy forradalmi gondolat volt, amikor Hayek a zászlójára tűzte. Ha az ár tényleg tartalmaz minden információt, akkor az állam feladata, hogy mindenhol piaci viszonyokat teremtsen.

Csakhogy azóta kiderült, hogy ez nem áll meg teljesen. Orbán Krisztián szerint kisebb szegletekben – például az árupiacon, hogy „mennyibe kerül a kávé” – nem lehet vitatni a hayeki értékelmélet helyességét. De az egészségügy, az oktatás, a környezet vagy más ügyekben már egyáltalán nem ilyen releváns az a medián tudás, ami az árakban tükröződik.

Ennek a meghaladása nem egyszerű. Meg lehet próbálni bevonni más tudományterületek képviselőit, amikor a célokat próbáljuk meghatározni. A közgazdászoknak pedig marad a kisebb kérdések megoldása.

Az elit legitimációvesztése viszont súlyos probléma marad, és Orbán Krisztián szerint a tekintélyelvű politika újjáéledése előtt is az elit dogmatizmusának bukása nyitotta meg az utat. Hiba volt például azt sulykolni húsz éven át, hogy a globalizáció mindenki számára előnyös – hiszen amikor kiderült, hogy ez nincs feltétlenül így, nemcsak a gondolat, hanem az ezt hirdető elit is elvesztette hitelességét.

Az nem úgy van, hogy jaj, az a sok hülye ember nem érti, hogy az elmúlt öt évben rájöttünk, hogy amit az elmúlt harminc évben hirdettünk, az nem pont úgy van, sőt, az ellentéte igaz, és mindenkit lehülyéztünk, aki nem értett velünk egyet, na de amit most gondolunk, az aztán tényleg tuti – ez nem elég.

Ha az elit újra releváns szeretne lenni, akkor újra fel kell építeni a hitelességét, mondta Orbán Krisztán. Egyelőre még az önreflexiónak sem látni sok nyomát.

Gondolatok hiányában az utóbbi tíz évben azt lehet látni, hogy mindenki rögtönöz, nincsen vezérlő logika, és visszatért a nyers erő, mint a fontos kérdések végső eldöntője.

Magyarországon különösen érdekes eset Matolcsy Györgyé, mondta Orbán Krisztián.

Kevés embert hülyéztek le annyiszor, mint őt. De ő volt az adócsökkentés első nagy harcosa Magyarországon, és a 2013-ban induló kamatcsökkentés miatt is le lett hülyézve, aztán most már ott tartunk, hogy igaza volt, pont.

Fontos tünete a gondolkodásunknak, hogy Matolcsyt tárgyalópartnerként sem vették komolyan. Pedig benne legalább megvolt az intellektuális bátorság, hogy ellentmondjon az uralkodó gondolkodásnak.

A beszélgetésben felmerült cikkek linkjei:

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

Podcast elit neoliberalizmus orbán krisztián populizmus poszt-washington konszenzus Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

G7.hu
2020. június 16. 17:07 Podcast

Ezután: Lélektanilag sokat számíthat, ha a nyáron elindulhat a belföldi turizmus és a fesztiválok

Duca Andrea a G7 és a Dumaszínház közös podcastjának vendége.

Kasnyik Márton
2020. május 23. 07:28 Podcast

Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről

A koronavírus és a német alkotmánybíróság együtt talán már elég nagy sokk ahhoz, hogy kimozdítsa az eurózónát a semmittevésből. A Bruegel Intézet közgazdásza a G7 Podcastban.

G7.hu
2020. május 15. 18:25 Podcast

Ezután: Mikor állhatnak újra lábra a színházak?

Az élet és a színház olyan közel van egymáshoz, hogy a lezárások a színházi életet is teljesen felszámolták. Az Ezután podcast vendége Dömötör András színész-rendező.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.