Szendrői Gábor: Lett tőkéje a magyar cégeknek, de most kell nagyon figyelniük, hogy mire költik

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése remek tőkefelhalmozási lehetőséget adott a magyar vállalatok élmezőnyének. De ha ezt a tőkét nem a saját cégük tudásába, hanem például ingatlanba fogják fektetni, akkor pár évtized múlva ezt mindenki nagy elszalasztott lehetőségnek látja majd.

A G7 podcast e heti vendége Szendrői Gábor vállalati tranzakciós tanácsadó, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere. Ő és a videotonos Lakatos Péter voltak az ötletgazdái az április közepén tartott Magyar Vállalatok 2030 konferenciának.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

Szendrői szerint a százezernyi magyar cégből kétezer van, ami eléri a látható méretet, vagyis az éves százmillió forint adózott nyereséget. Ezek fele külföldi cégek leányvállalata, a másik fele viszont magyar magánszemélyek tulajdonában van. Ez nem kevés, bár tény, hogy a magyar cégek méretben inkább lefelé húznak ebben az összevetésben, akárcsak a cseh és lengyel tulajdonú cégekkel összevetve.

A magyar vállalatok túlnyomó többsége – legalábbis jogilag – a rendszerváltás után jött létre, és, ahogy Szendrői fogalmaz, ezek túlélték a selejtező első körét. Jellemző rájuk, hogy versenyző piacokon érték el sikereiket, állami megrendeléseik elhanyagolhatóak, főleg exportra vagy magyarországi külföldi cégeknek dolgoznak – ugyanakkor a legnagyobb versenyelőnyük az olcsó munkaerő és az olcsó gépóra volt. Eljött viszont az idő megfogalmazni néhány problémát, mert ezt a modellt egyre nehezebb lesz fenntartani.

A cégvezetők átlagos életkora például már bőven túl van hatvanon, és ennél is nagyobb baj, hogy a magyar vállalatok nagy része egyszemélyes irányításra szabott, rosszul strukturált, befelé forduló. Ezért gyakran nehéz őket átadni a következő generációnak.

További probléma, hogy nagyon kevés fundamentális előnyük van a magyar vállalatoknak. Legfeljebb néhány, a hazai pálya előnyével magyarázható területen tudnak kiemelkedni (ingatlan, mezőgazdaság és élelmiszeripar, logisztika, nagykereskedelem).

Ezt a hátrányt Szendrői szerint cégszintű tudással kellene pótolni, tehát

saját brandekbe,
technológiába és
disztribúciós rendszerbe

kellene beruházniuk a hazai vállalatoknak, hogy előre tudjanak lépni. Az emelkedő munkaerőköltségek miatt ugyan már nem fognak elhullni ezek a vállalatok, de ha fejlődni szeretnének, akkor szerkezetileg is javulniuk kell.

Az nem számít technológiai beruházásnak, ha egy cég EU-s támogatásból megvesz egy jó német vagy japán munkagépet. Nem is érdemes feltétlenül saját kutatás-fejlesztésbe beruházniuk. A vállalatok Szendrői szerint Magyarországon nagy eséllyel érnek el sikert, ha jól válogatva vásárolnak fel más cégeket.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: