A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után rögtön hozzálátott, hogy átalakítsa a tulajdonviszonyokat Magyarországon, és lökést adjon a nemzeti nagytőkének. Ebben ugyan volt racionalitás, de mit kezdünk azzal a helyzettel, hogy az ember, aki mostanra személyében a leginkább jelképezi ezt az elmozdulást, azaz Mészáros Lőrinc, gyakorlatilag egy népmesei hős, aki ránézésre is alkalmatlan az éppen a nevén lévő gigantikus vállalatcsoport irányítására? Mi Mészáros Lőrinc szerepe, jelentősége és üzenete 2019 végén Magyarországon?
Erről beszélgetünk a G7 podcast eheti adásában általam nagyra becsült újságírókkal, Rényi Pál Dániellel, Bódis Andrással és Jandó Zoltánnal, akik gyakran írnak releváns dolgokat erről a témáról. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.
A beszélgetés leginkább ebből a három cikkből indul ki:
Bódis András szerint Mészáros Lőrinc üzenete, hogy Orbán Viktor bárkiből képes egy Csányi Sándornál gazdagabb embert csinálni. Mészáros neve alatt már nem egy politikai hátországot épül, hanem egyértelműen magánvagyon halmozódik fel. Orbán képes tanulni, többet nem fog olyan hibát elkövetni, mint amikor Simicska Lajos lelépett a pénzzel és a médiával. De Bódis szerint továbbra sem a vagyon felhalmozása a cél önmagában:
„Orbán nem úgy kel fel reggelenként, hogy hány milliárdot keresünk ma. Hosszú távon berendezkedni akaró, királyszerűen uralkodó politikus szeretne lenni, aki mindig meg akarja szerezni a demokratikus legitimációt, és alapvetően a hatalomgyakorlás eszközeként tekint a vagyon felhalmozására.”
Közben viszont Mészáros Lőrinc neve alatt lassan a nemzeti infrastruktúra kritikus részét is csoportosítani fogják – például a gáz- és áramhálózatot -, ami egy későbbi potenciális politikai váltást is szinte ellehetetlenít.
Rényi Pál Dániel szerint Orbán behozta az üzleti életbe is a politikai logikát, és a gazdasági élet jelentős részét is a saját ellenőrzése alá akarta vinni. Ennek legegyszerűbb eszköze, hogy egy név mögé bújva mozgat vagyonelemeket.
Nem is csoda, hogy nem jönnek a nemzetközi, vagy akár hazai sikerek („útépítési tendert nyerni nem siker, hanem állapot”, mondta erről Bódis).
„A nemzetközi sikerekhez versenyezni kellene, és éppen ez hiányzik: amíg az állam tolja hátulról, és csak állami megrendelésekből élnek ezek a cégek, addig biztosan nem lesznek versenyképesek. Aki itthon versenykörülmények nélkül tud versenyképes lenni, az külföldön versenykörülmények között biztosan nem lesz versenyképes”
– mondta Jandó Zoltán.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:
(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)
Podcast
Fontos