Az elmúlt három-négy hónap eseményei rengeteg dolgot a feje tetejére állítottak a gazdaságban itthon, és a világ más országaiban is. Ezek közül számos fejleményről, trendről írtunk, ebben a cikkben néhány olyan grafikont gyűjtünk össze, amelyek elég szemléletesen mutatják meg, hogy milyen, korábban egyáltalán nem látott változásokat eredményezett a járvány, illetve az annak megfékezése érdekében hozott intézkedéscsomag.

Könyv helyett liszt, cipő helyett élesztő

Az élelmiszer-kiskereskedelemben tulajdonképpen karácsonyi forgalmat eredményezett az üzletek februári-márciusi megrohanása. Az első hullám akkor érkezett, amikor a kifosztott olaszországi üzletekről megjelentek az első képek a médiában, majd ezt követően egy rövid szünet után a hazai veszélyhelyzet elrendelésével újra megindult a spájzolás. Az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma kizárólag tavaly decemberben volt magasabb a most márciusinál, a koronavírus magyarországi megjelenésének hónapja még a 2018-as ünnepi szezont is felülmúlta.

Miközben a diszkontokból raklapszámra hordták haza a lisztet és a WC-papírt az emberek, a kiskereskedelem többi szegmense lényegében összeomlott. Aki át tudott állni részben online értékesítésre, az valamennyit javíthatott a saját helyzetén, de a kieső forgalomnak ez is csak a töredékét hozta vissza. A ruhakereskedelem szinte megszűnt, és ennek a foglalkoztatásra is elég látványos hatása volt, a láncok százával rúgták ki az embereket.

Nem meglepő módon összeomlott az autóértékesítés is. A forgalomba helyezett új személygépjárművek száma áprilisban és májusban is csak a fele volt az egy évvel korábbinak.

Földbe állt az ipar

A kereslet drasztikus visszaesése (főleg nem a hazai, hanem az exportkeresletről van szó) nagyon hamar az iparba is átgyűrűzött. Most április az elmúlt tíz év leggyengébb hónapja volt a magyar iparban, és az előző évtized végén is csak a gazdasági válság tudta néhány hónapra ilyen mélységbe taszítani a termelést. Tartósan 2004-2005-ben, tehát több mint másfél évtizede volt a jelenlegi szint környékén, illetve az alatt a hazai ipar teljesítménye.

Persze nem mindenhol volt ugyanakkor a visszaesés. A gyógyszergyártás érthető okokból még bővülni is tudott, az autóipar kibocsátása azonban a nagy gyárak leállásával annyira visszaesett, hogy az áprilisinál alacsonyabb értéket ebben az évezredben még nem is mértek. Ráadásul a gazdaság szempontjából kifejezetten fontos szektor csak szép lassan kezdett újraindulni, ami komoly konfliktusokhoz vezetett az egész iparágban.

Megszűnt a turizmus

Az autóipari zuhanás azonban még mindig semmi ahhoz képest, ami a turizmusban és a vendéglátásban volt. Ez a két szektor lényegében megszűnt a járvány idejére. A szállodák forgalma egy kifejezetten erős, rekordévvel kecsegtető január-februári időszak után néhány nap alatt nullázódott le, aminek eredményeként lényegében minden hotelben üzemszünetet rendeltek el. Az éttermek pedig bezártak, aki tehette megpróbált házhozszállításra átállni, hogy valahogy túlélje ezt az időszakot.

A lenullázódás tényleg nem túlzó jelző, ha ehhez a fenti grafikon nem lenne elég bizonyíték, akkor érdemes megnézni a lenti ábrákon az áprilisnál szereplő alig látható piros oszlopot (vagy inkább pontot) a diagram legvégén. Áprilisban a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele 1,2 milliárd forint volt, alig több mint 2,5 százaléka az egy évvel korábbinak. Ilyen bevételkiesésre nem lehet felkészülni, a cégek nem igazán tudtak mást csinálni, minthogy minden felszámolható költséget megszüntettek. Ez nagyon komoly elbocsátásokkal járt az éttermekben és a szállodákban, a két ágazatban több tízezer munkahely szűnhetett meg, igaz erről a pontos adatokat még hónapokig nem láthatjuk.

A kilátások ráadásul igazából rövidtávon sem kedvezőek. Bár a belföldi turizmus a vidéki szállodák, szórakozóhelyek és éttermek egy részénél akár egész használható nyári szezont is összehozhat, az alapvetően külföldiekre építő fővárosi idegenforgalomban a nyár is katasztrofális lesz. A budapesti hotelek egy része előreláthatóan ki sem nyit az idén már, és ugyanez a helyzet sok étteremmel is. Utóbbiak között szép számmal akadtak olyanok is, amelyek ugyan megpróbáltak újraindulni, de annyira kicsi volt a forgalmuk, hogy néhány nap után inkább visszazártak. A nemzetközi érdeklődés csökkenését jól mutatja a Budapesttel kapcsolatos Google keresések bezuhanása is.

Megbicsaklott a munka alapú társadalom

A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásairól pontos számokat nem lehet még mondani, ezek az adatok ugyanis a felmondási idő, a csoportos leépítésekhez kapcsolódó egyéb törvényi határidők, és úgy általában az adatközlés csúszása miatt csak hónapok múlva látszanak majd teljesen tisztán. Az egészen biztos, hogy a kereskedelemben, az iparban és a vendéglátás illetve a turizmus területén is rengeteg munkahely szűnt meg. Országosan nagyjából 180 ezer egészen biztosan, legalábbis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legutóbbi adatai szerint március és május között ennyi embert regisztráltak új álláskeresőként.

Az összes nyilvántartott álláskereső száma azonban nem emelkedett ilyen mértékben, hiszen időközben – ha a szokottnál jóval kisebb mértékben is, de – új munkahelyek is létrejöttek. Ennek ellenére májusban már így is több ember keresett munkát, mint az elmúlt négy évben bármikor. A növekedés – vélhetően a korábban külföldön dolgozó, de a válság miatt munkanélkülivé válók miatt – különösen nagy volt a nyugati országrészben, májusban azonban már a fővárosban emelkedett a leggyorsabban az álláskeresők száma.

Pozitívum, hogy június elején állítólag már csökkenést mutattak az adatok, legalábbis a Pénzügyminisztérium korábban egyáltalán nem nyilvános, ismeretlen módszerrel készülő és most is csak a Portfolio.hu médiafelületén korlátozottan bemutatott heti indexéből ezt lehet kiolvasni.

Ebben szerepe lehet, hogy májusban a rövidített munkaidő állami támogatása már láthatóan segített a bajba jutott cégeken. Az elmúlt hetekben egyre több vállalat vette igénybe a kormányzati segítséget, sok helyen azonban ekkorra már az alkalmazottak egy részét elküldték. Rajtuk a kabinet a munka alapú társadalomra hivatkozva elég látványosan nem kíván érdemben segíteni, hacsak a közmunka program kibővítését nem tekintjük ilyen érdemi segítségnek. A fejlett világ egyik legszűkmarkúbb munkanélküli ellátásának átalakítása nem merült fel. Mindezek ellenére olyan munkaerőpiaci felfordulásra, mint amit például az Egyesült Államokban láthattunk itthon egész biztosan nem kell számítani.

Csak tippelhetünk a visszaesés mértékére

Mivel a statisztikai hivatal csak negyedéves GDP-adatokat közöl, legfeljebb becsülni lehet, hogy milyen mértékben vetette vissza a gazdaságot az elmúlt hónapokban a koronavírus. Az első negyedéves adatban még sok minden nem látszott, sőt, ahogy erről már volt szó márciusban, még kicsit fel is pörgött például a háztartások fogyasztása (bár az egyes területek között már ekkor is komoly eltérések voltak).

A bezuhanó exportból és a visszaeső kiskereskedelmi forgalomból azért már látszik, hogy április-májusban Magyarországon is súlyosan csökkent a gazdaság teljesítménye. A válság hatása ráadásul elhúzódó lehet, mert a leállás idején sok cég készletre termelt. Márpedig ugye a raktárban álló termékeket a jövőben már nem kell újra legyártani, így ezek a készletek a nagy leállás időszakában kissé felfelé torzították a hazai GDP-adatot, az újraindulást követően viszont némileg visszavethetik majd a gazdasági növekedést. A 2008-as válság kirobbanását követően hosszú negyedéveken keresztül a készletek leépítése volt az egyik legfontosabb GDP-csökkentő tényező.

A visszaesés eddigi és várható mértékéről még a hazai gazdaságpolitika megmondóemberei között sincs egyetértés, az azonban szinte biztos, hogy olyan mértékű csökkenés itthon nem volt, mint például az Egyesült Királyságban, ahol áprilisban ötödével zsugorodott a gazdaság. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gazdaság ipari termelés kiskereskedelem koronavírus munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában