A kormánynak az idei és jövő évi gazdasági növekedésre is ambiciózus tervei voltak, azonban a várakozásokhoz képest is jóval gyengébb harmadik negyedéves magyar gazdasági teljesítmény miatt egyre kisebb annak az esélye, hogy ezek valóra is váljanak.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember elején Kötcsén még arról beszélt, nem elégedett azzal, hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban van Európában, akkor lesz elégedett, ha első lesz, ami szerinte nem lehetetlen a következő évben. Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén azt mondta, a magyar gazdaság bővülése jövőre az uniós országok élmezőnyében lehet, 3,5 százalék körül alakulhat. Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón pedig azt mondta, a kormány a költségvetésről tárgyal, amelyet 3,4 százalékos GDP-növekedést feltételezve terveznek meg. (Bár közben a Nemzetgazdasági Minisztérium már csak a jövő év második felére várja a nagy felpattanást, amit eddig jövő év elejére várt.)

Egy ideig nem voltak rosszak a kilátások

Szeptember közepén az akkor aktuálisan legfrissebb előrejelzések alapján azt írtuk, reális hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban lesz Európában, és az is, hogy jövőre három százalék fölött bővüljön a magyar GDP, bár ez az eredmény várhatóan nem a legerősebb lesz az uniós mezőnyben. Az azóta frissített előrejelzések alapján azonban úgy néz ki, hogy a fenti pozitív állítások közül egyik sem lesz igaz.

A legfrissebb nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő előrejelzést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adta ki két hete. Eszerint idén 1,5 százalékkal növekedhet a hazai nemzeti össztermék, amelynél várhatóan 13 országnak lesz erősebb idén a teljesítménye. Így a magyar GDP-növekedés az uniós átlagtól (1,55 százalék) hajszálnyival lemaradva a mezőny közepén végez majd az IMF-előrejelzés szerint.

Az IMF előrejelzése az összehasonlítás miatt érdekes, de máris eljárt felette az idő, hiszen a harmadik negyedéves 0,7 százalékos visszaesés alapján a hazai elemzők szerint az 1 százalékos is szép teljesítmény lenne idén, Gulyás Gergely pedig azt mondta a kormányinfón, hogy a kormány elengedte a 1,5 százalékos várakozását idénre. Az uniós túlzottdeficit-eljárás keretében benyújtott dokumentum szerint egész pontosan már csak 0,8 százalékos növekedéssel számol 2024-ben a Pénzügyminisztérium.

Ez azt is mutatja, hogy mi lett a kormány idei nagy növekedési álmaiból. 2024-nek ugyanis még úgy futottunk neki, hogy a kormány négy százalékos GDP-növekedésre számított. Ehhez képest a legfrissebb előrejelzések és a kormányzati számítások is azt mutatják, hogy már ennek a negyede is kifejezetten jó eredménynek számítana.

Ennek optikáját rontja, hogy míg a harmadik negyedéves adatok Magyarország esetében a várakozásokhoz képest rosszabbak, az európaiak esetében viszont jobbak lettek. Az európai statisztikai hivatal egy hete közölt adatai alapján a magyar gazdasági teljesítmény volt a leggyengébb az EU-ban, amely egészében 0,9 százalékos bővülés volt éves alapon.

Pedig már a friss adat közlése előtt sem volt erős az idén várható magyar növekedés még régiós összehasonlításban sem. A nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő szeptemberi és októberi előrejelzések átlaga Magyarországra vonatkozóan a 11, az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott közép- és kelet-európai tagállam mezőnyében a negyedik leggyengébb eredmény volt, amelynél csak Észtországban, Lettországban és Csehországban lehetett rosszabb teljesítményre számítani az idén. Ez ugyan még az első harmadban lett volna az uniós mezőnyben, de a fenti IMF-előrejelzés alapján látszik, hogy már szinte nulla az esélye, hogy EU-s szinten ebben a csoportban zárja az évet a magyar növekedés.

3 százalék 2025-ben: optimista forgatókönyv

Mi várható jövőre? Idénhez képest jelentős javulás, azonban míg a szeptemberi régiós előrejelzések még csak a lengyel és román növekedésben prognosztizáltak nagyobbat a Magyarországon várhatónál, az újabb előrejelzések már a horvát gazdaság jövő évét is erősebbnek látják a magyarénál. Az IMF előrejelzése szerint a jövőre Magyarországon várható 2,8 százalékos ütem az Európai Unióban a máltai, lengyel, román, ciprusi és horvát növekedés mögött a hatodik legerősebb lenne.

Egyáltalán nem lenne tehát gyenge ebben a mezőnyben, de a miniszterelnök óhaja sem teljesülne az első helyre vonatkozóan.

A friss előrejelzések kapcsán az is érdekes, hogy ezek a korábbiaknál kevésbé optimisták voltak már a gyatra harmadik negyedéves adat közlése előtt is, átlaguk a korábbi 3-ról 2,8 százalékra romlott Magyarországra vonatkozóan. Az előrejelzéseket készítő nemzetközi intézmények és kutatóintézetek tehát már nem látják úgy, hogy elérhető lenne a jövő évi magyar növekedésben a kormány által kijelölt 3 és 6 százalék közti sáv (mint már írtuk, a Pénzügyminisztérium 3,4 százalékos növekedést vár jövőre).

A három százalékot meghaladó növekedés már a frissebb hazai előrejelzések szerint sem feltétlenül reális cél. A jegybank jövőre 3,5-4,5 helyett már csak 2,7-3,7 százalékos növekedéssel számol a szeptember végén publikált Inflációs jelentésében, a Kopint-Tárki pedig az októberi konjunktúrajelentésében már csak 2,8 százalékos növekedést jelzett előre, miközben az intézet júliusi előrejelzésében még 3,2 százalék szerepelt.

A harmadik negyedéves adatközlés után Virovácz Péter, az ING vezető elemzője 3-ról 2,9-re módosította a jövő évre vonatkozó előrejelzését. Németh Dávid, a K&H elemzője a Telex múlt kedden megjelent podcastjában még azt mondta, elérhető jövőre a 3 százalékos növekedés, de szerdán (a harmadik negyedéves adat megjelenése után) a Hvg.hu-nak már úgy nyilatkozott, 2,5 százalékos növekedéssel számol 2025-ben.

Olyan osztogatásra nincs pénz, mint a 2022-es választások előtt

Mennyit változtathat még ezen a kormány gazdaságpolitikai eszközökkel? A 21 pontos gazdasági akciótervet ugyanis úgy harangozták be, hogy ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el.

Az eddig bejelentett intézkedések közül Virovácz Péter a hároméves bérmegállapodás alapján kialakítandó béremelési terveket és a kis- és középvállalkozások számára elérhető államilag támogatott hitelprogramokat emelte ki. Az ING vezető elemzője szerint ezek élénkíthetik jövőre a legnagyobb mértékben a gazdaságot. Ezektől azonban többletnövekedés nem várható, ugyanis az előrejelzések mind a dinamikus bérnövekedéssel, mind kamattámogatott hitelprogramok indításával számoltak jövőre, már az intézkedések bejelentését megelőzően is.

Ráadásul a váratlan recesszió miatt már a nagy béremelési tervek megvalósulása is kétséges: a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) elnöke az RTL-nek arról beszélt múlt szerdán, hogy ilyen körülmények között szóba sem jöhet a korábban beharangozott 10 százalék feletti minimálbér-emelés.

Az akciótervnek több olyan pontja is van, amelyekről egyelőre nem sok részlet ismert, és amelyek jelentősége nagyrészt attól függ majd, hogy mennyi költségvetési forrás marad rájuk. Ilyen például a fiatalok lakásprogramja, a kollégium férőhelyek bővítése vagy akár a vidéki otthonfelújítási program. Virovácz szerint az elmúlt évek tanulsága a kormány számára, hogy tud piaci finanszírozáshoz jutni akkor is, ha elvéti az eredetileg tervezett költségvetési célt, ezért ezt jövőre, a választásokat megelőző évben sem kell majd nagyon szigorúan venniük.

Ennek ellenére jelenleg olyan költekezési potenciál nincs a költségvetésben, mint amilyen például a 2022-es választások előtt volt az szja-visszautalások, fegyverpénzek és 13. nyugdíj formájában.

Ezeknek az intézkedéseknek rövid távon sokkal inkább politikai hatása lehet, például ha javul a lakosság gazdasági helyzetértékelése, a gazdasági hatások inkább közép- és hosszú távon jelentkezhetnek

– mondta, hozzátéve, hogy arra számít, hogy az ingatlanpiacot érintő intézkedések növekedésre gyakorolt hatása legfeljebb plusz fél százalék lehet majd^*Ez egy részletek hiányában sejtett nagyságrendi érték, nem pedig egy konkrét kalkuláció., mivel egy részük időközben el is inflálódik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGazdasági antidepresszánssal állítaná meg Magyar Péter előretörését a FideszNem véletlen, hogy a kormány nemrég bemutatott gazdasági akciótervének egyik fő fókusza a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a lakhatás lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan ütést kapott a magyar gazdaság, hogy a kormány szerint csak egy év múlva áll talpraÚjra recesszióba került a gazdaság, és Nagy Márton arra számít, hogy csak 2025 második felében következhet be nagy ugrás a teljesítményében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán nagyokat mondott, de tényleg nem rosszak a magyar növekedési kilátásokInkább 3, mint 5 százalékos növekedés várható jövőre, de ez Közép-Európában és az uniós mezőnyben is az erősebb teljesítmények közé tartozhat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet EU gazdasági növekedés gazdaságpolitika gdp növekedés Olvasson tovább a kategóriában