A dohányzás évtizedek óta súlyos közegészségügyi problémát jelent világszerte, amely nemcsak az egyéni, hanem a közösségi életminőséget is károsíthatja. Emellett komoly gazdasági károkat is okoz: az Egyesült Államokban az ország 2020-as teljes GDP-jének 2,1 százalékával megegyező, évi 437 milliárd dolláros kiesést okozott a cigarettázás egy tanulmány szerint, ami nagyrészt az egészségügyi költségekből és a korai halálozás miatti gazdasági termelékenységi veszteségből adódott össze.

A dohányzás európai helyzete és hazai adatok 

Nemzetközi adatok szerint jelenleg világszerte több mint egymilliárd ember dohányzik a 8,2 milliárdos bolygón, és az előrejelzések szerint a következő években minimális mértékben, évi néhány millióval tovább fog nőni a számuk.

A legfrissebb elérhető, 2019-as uniós számok alapján az Európai Unióban Bulgáriában és Görögországban dohányzott napi szinten a legtöbb 15 évesnél idősebb, a legkevesebb pedig Svédországban és Finnországban.

Magyarország a 19,3 százalékos napi dohányzó aránnyal a középmezőnyben található, kissé túllépve az uniós átlag 18,4 százalékos szintjét.

Ha a füstmentes technológiákra irányítjuk a reflektorfényt, akkor látható, hogy 2019-ben Lengyelországban és Franciaországban használták legtöbben napi szinten ezeket az alternatívákat (Magyarországon a lakosság 2 százaléka számított napi vagy alkalomszerű használónak).

Az Európai Unióban tehát minden ötödik 15 évesnél idősebb ember naponta dohányzik, amivel nemcsak a saját, hanem a környezetében élők egészségét is károsíthatja. Emiatt a dohányzás nemcsak egyéni szokás kérdése, hanem össztársadalmi probléma, amely itthon is – legalább közvetetten – bárkit érinthet: alapvető társadalmi érdek, hogy csökkenjenek a cigarettázással kapcsolatos ártalmak, és mérséklődjön a dohányzók száma is.

Az égés a fő veszélyforrás

A dohányzás fő egészségügyi kockázatát sokan tulajdonítják – tévesen – a nikotinnak. Ezzel szemben a cigarettázás legnagyobb veszélyét az égés és az abból származó égéstermékek jelentik. Egyetlen cigaretta meggyújtásával több mint 7000 vegyi anyag – például ólom, szén-monoxid vagy arzén – szabadul fel, amelyek közül 93-at veszélyesnek minősített az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA).

A dohányzás tüdőbetegségekhez, szív- és érrendszeri problémákhoz, valamint daganatos megbetegedésekhez is vezethet nemcsak a cigarettázó, hanem a környezetében élők esetében is – utóbbiak a családtagok, munkatársak vagy éppen a házi kedvencek is lehetnek.

Fontos kiemelni, hogy a füst mellett a nikotinnak is sok veszélye van. Egy erős függőséget okozó anyagról van szó, amely számos módon hat a szervezetre, például szűkíti az artériákat, növeli a vérnyomást és a pulzust, hozzájárulhat a vércukor- és koleszterinszint emeléséhez is.

Mit jelent az ártalomcsökkentés?  

A cigarettázás ártalmas tevékenység, mind maga a dohányzó, mind a környezete számára. Egyértelmű, hogy a legjobb, ha valaki egyáltalán nem szokik rá semmilyen dohánytermékre az élete során.

Aki már rászokott, azzal tehet a legtöbbet saját és környezete egészségéért, ha minél előbb leszokik róla. Segítheti az első lépés megtételét, ha tisztában vagyunk vele, hogy már a leszokás első napjától csökken a dohányzással összefüggő megbetegedések valószínűsége mind az érintett, mind a környezetében élők esetében.

Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Az elmúlt években számos technológiai újítás célozta a dohányzás ártalmainak csökkentését. Ezek között találhatunk olyan eszközöket is, amelyek égés nélkül működnek, mint a hevített dohánytermékek, az e-cigaretta, a nikotinpárna. Mivel nem történik égés, nincs füst és hamu sem, ezért jócskán csökkenthető ezen technológiákkal a károsanyag-kitettség, a cigarettához képest akár 70-95 százalékkal is kevesebb káros anyag keletkezhet. A károsanyag-csökkenés mértéke és az egészségügyi hatás közötti összefüggés vizsgálatára hosszútávú kutatások szükségesek.

Az említett technológiák különböző módon működnek, az elektronikus cigaretta például felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot, amivel füst nélküli nikotinpárát képez, amit a felhasználó belélegez. A nikotinsót alkalmazó technológia hevítés helyett kémiai reakcióval képezi a nikotinpárát.

A dohányhevítéses technológiák lényege, hogy a dohányt csak a nikotinpára felszabadulásáig melegítik fel, amíg égés még nem történik.

Fontos kiemelni, hogy ezek a technológiák sem mentesek a kockázatoktól, mivel tartalmaznak – többek között – nikotint, amely az egyéb káros hatásai mellett erős függőséget okozó anyag. A kockázatok csökkentése érdekében az is fontos, hogy az eszközök megbízható forrásból származzanak, és a felhasználók pontosan kövessék a használati útmutatót.

A dohányzás minden formája káros. A dohányzás ártalmait kizárólag úgy kerülhetjük el, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén pedig az ártalmaktól leghatékonyabban úgy szabadulhatunk meg, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

Ez a tartalom társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Társadalmi célú reklám Olvasson tovább a kategóriában