Nem csak a lakosságnál vezetett márciusban pánikvásárláshoz a járvány kitörése, az ellátási zavarokra a cégek egy része is megrendeléseinek növelésével reagált. Az ezt követő hetekben azonban az ipar jelentős részében nagyon durván visszaesett a termelés, volt olyan terület, ahol áprilisban 80 százalékkal csökkent a kibocsátás. Így még azoknál a cégeknél is felhalmozódtak a készletek, amelyek nem reagáltak érdemben a márciusi szállítási problémákra, ahol azonban még növelték is emiatt a megrendeléseket, jelenleg halmokban áll az alapanyag vagy az eladatlan készáru.

Már Olaszországból is jönnek a kamionok

Bár már régen volt, és szerencsére viszonylag gyorsan megoldódott, de március közepén a magyar ipar egy jelentős részében komoly ijedelmet okozott, hogy a határok lezárása és az akkor még kiforratlan szabályozás miatt elég durván elkezdett akadozni a közúti szállítmányozás. A magyarországi veszélyhelyzet elrendelését követő napokban volt olyan időszak, amikor egész Szlovákián keresztül a csehországi Brnóig, 93 kilométer hosszan sorakoztak azok a kamionok, amelyek Magyarországra próbáltak belépni Rajkánál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVillámgyorsan összeomlik a teljes magyar ipar, ha nem csinálnak valamit a határokonLegfeljebb néhány heti készlettartaléka lehet a magyar feldolgozóipari vállalatoknak, sok helyen pedig csak napokban számolnak, van ahol már korlátozták a termelést is. Gond lehet az élelmiszerellátással is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kamionosok áldozatvállalása nélkül összeomlik az egész gazdaságTúl kell élnünk, de jó lenne, ha a rémálmainkból nem arra ébrednénk, hogy a gazdaság romokban hever, és az újjáépítés a legfőbb projektünk.

Mivel normál működés mellett a cégek átlagosan nagyjából egyhavi készletet tartanak – de számos, a termeléshez szükséges anyagból, alkatrészből ennek is csak a töredéke áll rendelkezésükre -, ezért a szállítások elakadása tényleg komoly kockázat volt. Abban az időszakban beszéltünk olyan céggel, amely már csak napokban számolt a kényszerű leállásig.

Utóbbira azonban szerencsére végül tömegesen nem került sor, a közúti forgalom gyorsan normalizálódott. Az elmúlt hetekben több mint két tucat cégvezetővel és vállalattulajdonossal beszéltünk különböző ágazatokból, és többségük azt mondta, hogy

egy rövid időszaktól eltekintve nem volt gond a szállításokkal.

Május elejére pedig lényegében mindenhol normalizálódott a helyzet, még az Olaszországból rendelő vállalatokhoz is minden eljutott, és már a szállítási idő sem volt extrém magas (még ha a járvány előttit azért érezhetően meg is haladta).

Összeomlott az ipar

Igen ám, de időközben elég sokat változott a magyar ipar helyzete, és a termelés visszaesése miatt a legtöbb iparágban áprilisban már nem volt szükség annyi alkatrészre, alapanyagra, mint korábban. Pedig márciusban az elakadó szállítások miatt többen is elkezdtek nagyobb mennyiségben rendelni, hogy valami biztosan beérkezzen, és ne kelljen a hiány miatt felfüggeszteni a gyártást. Különösen az olyan cégeknél volt ez jellemző, amelyeknél akkor még nagyon pörgött az üzlet, például mert a – lakossági rohamvásárlások miatt – hatalmas kereslettel szembesülő élelmiszeripari cégeknek szállítottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz-tizenöt évvel vetette vissza a koronavírus a magyar ipart2008-ban is csak néhány hónapra esett a jelenlegi szint alá a magyar ipar termelése, tartósan 15 éve volt a mostaninál is kisebb a kibocsátás.

Áprilisban azonban már ez a szektor sem pörgött annyira. Az élelmiszerüzletek forgalma ugyan még az átlagos felett volt, de a márciusi szinttől már masszívan elmaradt, az élelmiszer-ipari termelés pedig egyenesen csökkent. Beszéltünk olyan, jelentős részben ennek az ágazatnak szállító nyomdaipari céggel, amely története egyik legerősebb hónapját zárta márciusban, és ennek megfelelően rendelt alapanyagokat, ezeket azonban áprilisban már nem igazán tudta felhasználni, annyira visszaesett a kereslet.

Pedig az élelmiszeriparban tapasztalt 8 százalék körüli termelés-visszaesés még nem is kiugróan magas, voltak olyan ágazatok, ahol ennél sokkal durvább összeomlást hozott az április. A vegyipar negyedével, a ruhagyártás közel felével zuhant, a járműgyártás pedig – miután az összes magyar autógyár leállt – 80 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a lapunknak nyilatkozó termelőcégek szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy jelenleg a szokottnál is több készlet gyűlt fel náluk, az autóipari beszállítóknál pedig különösen magas a készletszint. A felhalmozás egyébként már az első negyedéves GDP-adatban is látszott, pedig akkor még nem is igazán érződött a koronavírus-járvány okozta sokk hatása.

Ha lehetett, termeltek

Az alapvetően az adott vállalat profiljától függ, hogy milyen formában gyűlt fel a készlet a cégeknél. Azoknál a társaságoknál, amelyeknek szélesebb a termékpalettája, túl sok mindent nem volt érdemes előre letermelni, hiszen nem tudhatták, hogy pontosan milyen késztermékekre lesz szükségük, ha végre beindulnak a megrendelések. Így náluk többnyire az alapanyag, illetve a termeléshez szükséges alkatrészek állnak a raktárban.

Az olyan vállalatoknál azonban, amelyek legfeljebb néhány terméket vagy alkatrészt gyártanak, teljesen más a helyzet. Különösen igaz ez az autóiparra, ahol az egész ellátási lánc működésének a szállítások megfelelő időzítése az alapja. Mivel itt az egyes beszállítók egy elég jól lehatárolt termékkört gyártanak, nekik nem jelentett túl nagy kockázatot, ha ezt előre letermelik. Főleg, hogy így jobban fel tudtak készülni a szektor újraindulására is. Több cégnél is azzal számoltak, hogy a nagy gyártók egyik pillanatról a másikra kezdenek majd el nagyobb mennyiséget rendelni, amit viszont a beszállítók a jelenlegi visszafogott kapacitással nem biztos, hogy azonnal le tudnának nekik gyártani. Épp ezért a holtidőszakban – amikor amúgy sem tudtak mit kezdeni a hirtelen feleslegessé vált munkaerővel és kapacitásokkal – sokan inkább előre termeltek, és most ezeket a késztermékeket raktározzák.

Ennek viszont akár hosszú távú hatása is lehet a teljes magyar gazdaságra. A raktárban álló készleteket ugyanis a jövőben már nem kell újra legyártani, ezek akkor járultak hozzá a teljes gazdaság teljesítményéhez, amikor megtörtént a felhalmozás. Magyarul a késztermékkészletek a nagy leállás időszakában kissé felfelé torzították a hazai GDP-adatot, az újraindulást követően viszont némileg visszavethetik majd a gazdasági növekedést. A 2008-as válság kirobbanását követően például hosszú negyedéveken keresztül a készletek leépítése volt az egyik legfontosabb GDP-csökkentő tényező.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok eladatlan készlettel várja a nagy visszaesést a magyar gazdaságA háztartások még fogyasztottak, de a többi területen már látszott közeledő válság az első negyedévben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat gazdasági növekedés gdp készlet koronavírus Olvasson tovább a kategóriában