Két éve jártuk végig először az egykor szebb napokat látott budapesti Nagykörút pesti szakaszát, és a négy kilométeres íven akkor azt láttuk, hogy 129 üzlethelyiség, azaz minden ötödik kiskereskedelmi ingatlan üresen tátongott. Tavaly novemberre a helyzet némileg javult, a boltok száma 662-ről 673-ra emelkedett, az üresen állók száma pedig 100-ra mérséklődött. Idén ismét végigmentünk a körúton, és azt tapasztaltuk, hogy a kiskereskedők változatlan tempóban folytatták az út benépesítését, a boltok száma 678-ra emelkedett, és már csak 75 állt üresen. (Az összegek azért változnak évről-évre, mert nem ritka üzletek területének összenyitása és több részre darabolása sem.)

A József körút egy szerencsésebben kinéző szakasza. Fotó: G7

A Nagykörút abszolút meghatározó profilja annak ellenére is az étel-ital, hogy gyakorlatilag egyetlen szakasza sem mondható elfogadhatóan tisztának, csendesnek vagy zöldnek. A romkocsmás bulinegyed szélének számító szakasz ebből a szempontból kivétel, ott érthető az éjszakai gasztronómia uralkodása.

Az alábbi grafikonon a Nagykörút kiskereskedelmi profiljának változását mutatjuk be. Örvendetes, hogy idén már nem a kiadó helyiségek vezetik a listát, hanem az éttermek, amelyekből egyre több van. Látható, hogy az étterem-ital-élelmiszer hármas mennyire uralja az összképet, annál is inkább, mivel az élelmiszerboltok ezen a környéken gyakran a bár vagy az étterem diszkont helyettesítői.

A jelentős éttermi és élelmiszerbolti bővülésen belül feltűnő, hogy milyen nagy arányban jelentek meg ázsiai vagy közel-keleti tematikájú egységek. A korábbi kebabos és kínai gyorséttermes hullámhoz erősen felzárkózott az indiai-vietnámi vonal – a jelekből ítélve többnyire autentikus, bevándorló vállalkozókkal.

A turistákat kiszolgáló pénzváltók stabilan tartják magukat, és az új vagy profilt váltó boltok is láthatóan rájuk alapoznak, most már van a Nagykörúton olyan kis üzlet, amelyben kizárólag snackeket vagy csak chipset lehet kapni, és egyre több helyen kap kiemelt szerepet a lángos.

Az inkább lokális igényeket kiszolgáló műszaki és ruhaboltok, bankfiókok, pékségek, látszerészek és hasonló szolgáltatók száma azonban nem emelkedik, inkább kis mértékben csökken.

Fotó: G7

Egyedül a fodrászatok száma nő meredeken, jól látható módon többnyire szintén külföldről érkező hajnyíróknak köszönhetően. Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan több helyen lehet majd hajat vágatni, mint kenyeret venni.

A Nagykörúton továbbra is óriási a mozgolódás, egy év alatt csaknem minden ötödik kereskedelmi ingatlanban volt valamilyen változás (megszűnt, megjelent, átalakult vagy profilt váltott a régi-új bérlő). A 678 egységből 120 változott meg egyetlen év alatt, vagyis ugyanannyi, mint 2022 és 2023 vége között.

A nagykörúti kiskereskedők jelentős részének helyzete tehát egyáltalán nem tűnik stabilnak.

Fotó: G7

Az is megfigyelhető, hogy a Pestet átszelő, arról üzleti értelemben is metszetet adó körút az elmúlt 12 hónapban kettészakadt: az Oktogon és a Jászai Mari tér között sokkal stabilabban tartanak ki az üzletek, mint ha a másik irányba, a Boráros tér felé megyünk. A 120 megfigyelt változásból csak 31 esik az előbbi (igaz, rövidebb) részre, ennek majdnem háromszorosa, 89 az utóbbira. Általánosságban is megfigyelhető, hogy az Oktogontól északnyugatra haladva rendezettebb az út, a Blaha Lujza tértől délnyugati irányban viszont továbbra is jellemzőbb a káosz.

A járdák tisztasága és minősége benyomásaink szerint nem javult egy év alatt semmit, miközben – korántsem reprezentatív, szubjektív – tapasztalataink szerint érezhetően nőtt a hajléktalanok és kéregetők száma, és megjelent a körúti sétálók új népessége, a szemétben visszaváltható palackokra vadászók tábora.

A Raiffeisen Bank egykori fiókjának bejárata az Üllői út sarkán, 2024 novemberében. Fotó: G7

A Raiffeisen Bank másik oldalra átköltözött új fiókja, 2024 novemberében. Fotó: G7

A félig kibelezett, nyilvános illemhelynek is láthatóan gyakran használt telefonfülkék látványa is általános.

Telefonfülke a Nagykörúton, 2024 novemberében. Fotó: G7

Tavalyi cikkünk kezdőképe egyébként egy háttámla nélküli pad volt, a patinás lerobbantság szimbóluma:

Pad a Nagykörúton. 2023 novemberében. Fotó: G7

A háttámla problémája azóta tökéletesen megoldódott, igaz nem épp úgy, ahogy vártuk. Az egész padot kicsavarozták az aszfaltból és elvitték.

Pad helye a Nagykörúton, 2024 novemberében. Fotó: G7

Ez a pad viszont – nem messze innen – egész újnak tűnik:

Fotó: G7

A BKK április 30-án beadta a Területfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) pályázatát (és július 16-án a hiánypótlásnak is eleget tett), hogy teljes mértékben uniós pénzből megépítsék a nagykörúti bringasztrádát. A projekt tervezett összköltsége bruttó 4,5 milliárd forint, és a BKK most azt mondta nekünk, remélik, hogy még 2024-ben jóváhagyhatják a pályázatot, 2025 elején pedig megköthető a támogatási szerződés.

Fotó: G7

A bringasztráda projekt sok mindent átalakíthat a Nagykörúton, hiszen azzal, hogy a biciklisek végig jól járható és remélhetőleg elkülönített sávot kapnak, a gyalogos részeket is szükségszerűen újra kell gondolni, át kell alakítani. Mindez legalább részben esélyt ad arra, hogy kereskedelmi szempontból is vonzóbbá váljon a körút.

Bár ebből az összegből csodát művelni nehéz lesz, még erre a fejlesztésre is elég sokat kell várni, ha ugyanis összeadjuk a projekt várható ütemezését, akkor oda jutunk, hogy az ideális esetben is csak 2028 nyarára lehet kész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pusztuló, szedett-vedett Nagykörúton ma már minden ötödik üzlet üresen állVégigmentünk rajta oda-vissza, és nem volt kellemes. Koszos, átgondolatlan, koncepciótlan, csiricsáré, és ha ez a magyar kiskereskedelem metszete, akkor van baj rendesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat változott a Nagykörút egy év alatt, mégis ugyanolyan lerobbant maradtA körúton ma majdnem minden ötödik üzlet más, mint egy évvel korábban. A vállalkozók leginkább az étel-ital profiljában látnak csak fantáziát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet bolt Budapest kiskereskedelem nagykörút üzlet Olvasson tovább a kategóriában