Amikor tavaly novemberben végigmentünk a budapesti Nagykörút pesti szakaszán, és felmértük, hogy milyen típusú üzletek vannak rajta, a kiábrándító végeredmény az volt, hogy minden ötödik üresen állt (cikkünk idén január első napjaiban jelent meg, de az adatokat 2022 novemberében vettük fel). A kiadó, sok esetben alapvetően romos, elhagyatott portálú üzlettípus volt akkor messze a leggyakoribb látvány.
A négy kilométeres egykor patinás úton tavaly összesen 662 üzlethelyiséget számoltunk össze, ebből 129 üres volt, a profilt pedig alapvetően az étel-ital uralta. Étteremből 65-öt, bárként működő helyiségből pedig 48-at találtunk.
Most megnéztük, mi változott egy év alatt, és kettős eredményt kaptunk.
Bizonyos szempontból óriási a mozgás a nagykörúti kiskereskedelemben, az összkép azonban ugyanolyan siralmas maradt.
Az üzletek száma 11-gyel nőtt, többnyire úgy, hogy az egy évvel ezelőtti nagyobb helyiségekből kisebbeket választottak le. A meglepő viszont inkább az, hogy a korábbi 662 üzletből 122-nél láttunk valamilyen változást.
A körúton ma majdnem minden ötödik üzlet más, mint egy évvel korábban.
Sok korábbi üres üzletbe költöztek be új bérlők-tulajdonosok, ám sok korábban működő bolt most üresen áll, máshova költözött, vagy egyszerűen bezárt. Néhány esetben a profil megmaradt, de a neve megváltozott, ez esetben nem tudhatjuk, hogy a bérlő-tulajdonos személye változott-e.
Az üresen álló üzlethelyiségek száma 129-ről kereken 100-ra mérséklődött (miközben az összes üzlet száma 11-gyel nőtt), de sajnos továbbra is messze ez a leggyakoribb típus. Tavaly az üzletek 19,5 százaléka kongott az ürességtől, egy év alatt ez 14,9 százalékra csökkent.
Üresen álló üzlet a Nagykörúton. Fotó: G7.hu
Ha megnézzük, hogy milyen típusú egységek száma nőtt, akkor egyértelműnek tűnik, hogy a vállalkozók döntően csak a körút étel-ital profiljában látnak fantáziát. Egy év alatt 65-ről 79-re nőtt az éttermek száma, és 48-ról 50-re a bárok száma. Ezek persze dinamikus adatok, egy év alatt éttermek és bárok zártak be, illetve nyitottak újak, a plusz 14 étterem és a plusz 2 bár ennek a két mozgásnak az egyenlege.
Több lett a fodrász, a mobiltelefon szaküzlet, a műszaki bolt, és a kávézó is, a pékségek száma azonban 15-ről 11-re csökkent, úgy látszik, hogy pékáruban túltelített volt a helyi piac.
A meglehetősen nagy mozgást erősíti az az egyáltalán nem ritka jelenség, hogy vannak üzlethelyiségek, amelyek most üresen állnak, de a romok között más elnevezést láttunk, mint egy éve. Ezeknél feltételezhető, hogy a tavalyi üzlet tönkrement, de már az utódja is csődbe jutott.
Az összkép a fentiek ellenére semmit sem változott. Az üzletek típus szerinti sorrendjében csak minimális változások vannak, például több már a fodrász, mint az élelmiszerbolt, vagy több a műszaki bolt, a kávézó és a látszerész, mint a pékség.
Üresen álló üzlet a Nagykörúton. Fotó: G7.hu
Nagyon látványos, hogy a bezárások és boltnyitások egészen döntő része nem a nagy cégekhez köthető. A bankok, a drogériák, a nagy élelmiszerboltok, a gyógyszertárak helyzete gyakorlatilag változatlan, a köztük lévő szakaszokon jellemzően a kisboltosok mennek csődbe és próbálkoznak új üzletek nyitásával.
A körútnak sem a profilja, sem a kihasználtsága nem fejlődött egy év alatt, és a közállapotok is változatlanok. A járdák döntően aszfaltozottak, foltosak, kátyúsak, a szeméthelyzetet idén kis mértékben jobbank találtuk, de a körúton továbbra sem vonz sétálásra, időtöltésre szinte semmi. A fő funkció ugyanúgy a villamos maradt.
Lerobbant bicikli a Nagykörúton. Fotó: G7.hu
Az évek óta jellemző hármas nagy felosztás sem változott: a Szent István körút felőli vég a leginkább rendezett és kiskereskedelmileg is stabilabb, az Erzsébet körút a sok bárral a bulinegyed egyik zajos széleként tartja fenn magát, a József és Ferenc körút pedig erősen lerobbant, és kereskedelmileg is instabil arcot mutat. Egységes arculatnak és kereskedelmi tematikának (lásd például Margit körút vagy Bartók Béla út) nyoma sincs sehol.
A nagy kereszteződések aluljárói (Corvin-negyed, Blaha Lujza tér, Nyugati tér) továbbra is rendezetlenek, szerencse, hogy amióta az első kettőnél van zebra, nem kell feltétlenül átmenni rajtuk.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
