Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A jövő évi költségvetést 3,4 százalékos gazdasági növekedésre alapozza a kormány, ami jóval nagyobb, mint az utóbbi hetekben megjelent előrejelzések átlaga. Az optimizmus egyik oka a jövőre termőre forduló nagyberuházások várt hatása.
Suppan Gergely makrogazdaságért felelős helyettes államtitkár egy egy hónapja megjelent interjúban egyenesen úgy fogalmazott, hogy jövőre akár a 6 százalékos növekedést is el lehet csípni, többek között a hamarosan lezáruló autó- és akkumulátoripari nagyberuházások révén létrejövő üzemek beinduló termelésének köszönhetően.
A 6 százalék fetisizálása onnan ered, hogy Orbán Viktor a 3 és 6 százalék közötti sáv megcélzásáról beszélt néhány héttel korábban. A kormányfő szerint jövőre már beléphet a magyar növekedési adat ebbe a tartományba, 2026-ban benne is tud maradni, és később a felső küszöbérték elérése lehet a cél, míg az uniós átlag 0 és 3 százalék között ragadhat.
Felülnézet: a nyilvánosan elérhető információk alapján úgy tűnik, mintha a kormány túl gyors felfutással számolna az interjúban megemlített gyáraknál.
A BMW minapi közleménye szerint csak a jövő év végén kezdi el a sorozatgyártást a debreceni üzemében.
A CATL esetében ennyire nem világos a menetrend, de 2025 közepére 1000 fővel, az év végére 2000 fővel tervez működni, majd a teljes, 2600 fős kapacitást 2026-ban érheti el.
A BYD jövőre még nem, csak 2026-ban kezdheti meg a gyártást Szegeden, még azelőtt, hogy az üzem építése teljesen befejeződne. A beruházás év eleji megkezdésekor három éven belüli időtávra tette a kínai autógyártó a termelés kezdetét.
A kecskeméti Mercedes-gyár megduplázhatja a kapacitását egy 2022-ben megkezdett beruházásával. Az ennek révén létrejövő egység az eredeti tervek szerint 2025-ben kezdené a működését, ám a nyáron az autóipar válsága miatt felmerült, hogy erre csak egy évvel később kerülne sor, és a kapacitásbővítés mértéke is kérdésessé vált.
Számokban: a CATL üzeme a nyitást követő évben a GDP 1-1,5 százalékát kitevő hozzáadott értéket mutathat ki a GKI tavalyi becslése szerint, a teljes kapacitással működő BMW-gyár pedig fél százalékpontot adhat hozzá a GDP-hez az MNB 2018-as számítása alapján. Nagy Márton idén tavasszal a GDP egy százalékpontos növekedését társította a debreceni gyárak átadásához.
Nem jeleskedtek a hozzáadott érték termelését tekintve a közelmúltban a Magyarországon működő járműipari cégek és az akkumulátorgyárak. Erre utal az is, hogy ha a kibocsátáshoz viszonyítjuk a bruttó hozzáadott értéket a vonatkozó ágazatokban, akkor viszonylag alacsony arányokat kapunk a feldolgozóipart és a teljes gazdaságot jellemző átlagokhoz képest.
Márpedig csak az itteni hozzáadott érték jelenik meg a magyar GDP-ben, az importált alkatrészeké például nem. Ha például egy gyár egy évben 1000 milliárd forintért értékesíti a termékeit, de ehhez 800 milliárd import társul, akkor csak 200 milliárddal gyarapítja a magyar GDP-t.*Valójában persze a vállalati hozzáadott érték számítása ennél összetettebb.
Tágabb kontextus: A kereslet erősödése is kell ahhoz, hogy az új gyárak teljes kihasználtsággal indulhassanak és járulhassanak hozzá a magyar termelés fokozásához. Az autóipar azonban kedvezőtlen helyzetben van, főleg az elektromos autók piacán mutatkoznak válságtünetek.
Miért fontos ez? A költségvetésben a kormány a bevételeket és a kiadásokat a várt gazdasági növekedéshez igazítja. Ha ez jelentősen kisebb a vártnál, akkor a jövő évi büdzsé is ugyanúgy szétcsúszhat, mint az idei, ami mindannyiunk pénztárcájára kihat.
Mivel egy ponton túl – a nemzetközi hitelezők, devizapiacok és uniós követelmények miatt – nem hagyhatja elszállni a hiányt a kormány, ilyenkor vagy a kiadásokat kell visszafogni, vagy a bevételeket növelni.
Idén az előbbire az állami beruházások halasztása volt példa, az utóbbira pedig a tranzakciós illeték emelése. Ezt a lakossági számláknál év végéig még nem lehet áthárítani, jövőre viszont már igen, és ezt egymás után el is kezdték bejelenteni a bankok.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.