Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
Habár a kormány jövőre három százalék feletti növekedéssel számol, és a kormányzati cél a következő évekre 3 és 6 százalék közti gazdasági növekedés lett, egyre több olyan friss előrejelzés jelenik meg, ami már 2 százalékhoz közelebbi GDP-növekedést jelez előre 2025-re.
Előzmények: a kormány szeptemberben tűzte ki azt a célt, hogy a következő években 3 és 6 százalék között legyen a gazdasági növekedés Magyarországon. Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, a magyar gazdaság bővülése jövőre az uniós országok élmezőnyében lehet. A jövő évi költségvetést 3,4 százalékos növekedésre alapozza a kormány.
Ez több frissebb előrejelzés szerint sem fog teljesülni. A Kopint-Tárki az októberi konjunktúrajelentésében például csak 2,8, az IMF 2,9 százalékos növekedést jelzett előre, de a gyenge harmadik negyedéves GDP-adat megjelenése után az ING és a K&H előrejelzését is 3 százalék alá módosították.
Alulnézet: az elmúlt egy hétben már olyan előrejelzések is megjelentek, amelyek szerint 2 százalékhoz lesz közelebb a jövő évi növekedés.
2,2 százalékos GDP-bővülésre számít jövőre az Egyensúly Intézet, amelynek kedden jelent meg a friss gazdasági előrejelzése. Az Európai Bizottság múlt héten megjelent előrejelzése ennél is kisebb, 1,8 százalékos növekedést prognosztizál 2025-re.
Tágabb kontextus: az előrejelzések szerint jövőre a fogyasztás lehet itthon a növekedés motorja, de abban komoly eltérések vannak, hogy a beruházások és a külkereskedelem szerepe mekkora lehet a jövő évi gazdasági teljesítményben.
A kormány növekedési előrejelzése azért is magasabb például az Egyensúly Intézeténél, mert magasabbra becslik a jövőre termelni kezdő beruházások, például a debreceni BMW- és CATL-gyár hozzáadott értékét, így azt feltételezik, hogy a külkereskedelem nagyobb mértékben javíthatja a jövő évi GDP-adatot.
Felülnézet: a 27 uniós tagállam mezőnyében a 17. lenne a magyar gazdasági növekedés, ha az Európai Bizottság előrejelzéseit hasonlítjuk össze. A bizottság tavaszi előrejelzése még az unió harmadik legerősebb teljesítményére, 3,5 százalékos növekedésre számított tavasszal.
Igen, de: nem minden frissebb előrejelzés annyira pesszimista, mint a fentiek. A CIB múlt hét csütörtökön közzétett előrejelzése szerint 3,2 százalék lesz a jövő évi növekedés, igaz ennek a külpiaci kereslet élénkülése az előfeltétele.
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.