Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. december 30. 09:40 Élet

A 19 legjobb G7-cikk 2019-ből

2019 összességében nem volt túlzottan szívderítő, folyamatosan jöttek az aggasztó és lehangoló hírek, de a G7.hu-nak szerencsére remek éve volt. Alig két évvel az indulásunk után már elég sokan ismernek minket, ami meglátszik az olvasottsági adatainkon is, de nem ez a legfontosabb. A G7 missziója továbbra is az, hogy hülyeségektől mentesen, de érthetően írjon a fontos dolgokról, és ebből a szempontból visszanézve erősnek tűnik az év. Születtek olyan cikkek is, amelyek ma is ugyanolyan aktuálisak, mint amikor megjelentek.

Utoljára egyéves születésnapunkon, 2018 októberben szedtük össze legjobb anyagainkat, akkor rögtön 70-et:*Ez azt is jelenti, hogy a 2018 október és december között kikerült anyagok egyfajta vakfoltként kimaradnak a kiemelésből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakbaHa szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.

Most kísérletet teszek arra, hogy 19 darabnál, tehát havi másfél cikknél meghúzzam a határt – érdekes módon az öt legolvasottabb idei cikkünk nem is került rá a listára. Csak annyit csalok, hogy a sorozatként megjelent cikkek most egynek számítanak. Jöjjenek tehát az év legerősebb G7-es cikkei (nem sorrendben).

Kétféle ember van: aki tudta, hogy 2019-ben még mindig van nyeremény-betétkönyv, és aki nem. Én az utóbbi típusba tartoztam, ezért nagyon meglepett, hogy milyen sokan tesznek pénzt ilyesmibe, az pedig még inkább, hogy milyen sok elnyert autót hagynak porosodni az Országos Takarékpénztárnál.

Arról csak egy nagyon szűk kör tudhatott, hogy a TV2 tulajdonosa az utóbbi években valójában nem is Andy Vajna, hanem egy ismeretlen cinkotai nő volt. Mi is csak nagy nehezen derítettük ki ezt az elhallgatott tényt.

Mi történt azzal a 150 kínai busszal, amit tizenegy éve hoztak be? A háromnegyedüket megtaláltuk egy kápolnásnyéki telepen.

Szinte közmondásos, hogy a magyar építőipar a pénznek a kormányközeli üzleti körök irányába történő szivattyúzásának eszköze lett Magyarországon. De még így is extrém, hogy évről évre egyre több extra- (tehát az iparági átlagot magasan és megmagyarázhatatlanul felülmúló) profit kerül néhány kiválasztott vállalkozóhoz.

A fojtogató munkaerőhiány csendben elkezdte javítani a magyar cigányság néhány évvel korábban még teljesen kilátástalannak tűnő helyzetét. Legalábbis vannak erre utaló jelek. A munkaadók például egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy hanyagolják a diszkriminációt.

Óriásit emelkedtek a lakásárak Budapesten, de a részletes, utcai szintű adatok alapján milyen trendeket lehet találni ebben? Milyen hatása van a környékük lakásarainak az emberek politikai beállítottságára? Ennek is utánaszámoltunk.

Van egy olyan bányászati nyersanyag, amiben Magyarország világhatalom. Ez a perlit, aminek termelése egy bányához és egy céghez kötődik. Kalandos és tanulságos történetük van, akárcsak a többi magyar tulajdonú cégnek, amelyeket a G7 Üzletben mutatunk be hétről hétre. Köszönjük a sorozatban bemutatott, eddig 41 vállalat vezetőinek, hogy elmesélték nekünk történetüket!

Egy másik nyersanyagban, a kőolajban nem vagyunk annyira nagyok, de azért érdekes, hogy az Ormánság nyugati részén akkora olajmezőt talált egy amerikai hátterű olajvállalat, amilyet itthon három évtizede nem sikerült. A kitermelés már el is indult, és a vállalat igyekezett elkerülni bármiféle hírverést.

Ritkán lehet egy vállalatcsődöt olyan nagy mértékben egyetlen rossz döntésnek tulajdonítani, mint amikor a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. mindent egy lapra téve kezdte gyártani az IKEA PS 2014 nevű lámpáját. De a történet valójában bonyolultabb, és ráirányítja a figyelmet a fogolybeszállítók problémájára, ami miatt rengeteg magyar cég szenved.

Rendesen felkavarta volna az állóvizet a magyar mobil távközlési piacon, ha a Digi belép. A romániai hátterű cég alaposan felkészült erre, az NMHH azonban egy mondvacsináltnak tűnő okból kizárta a frekvenciatenderről. Jandó Zoltán cikkéből az is kiderül, hogy miért jár ezzel rosszul a fogyasztó.

Rengeteg szó volt idén arról, hogy mit tehet az emberiség a megállíthatatlannak tűnő klímaváltozással szemben. Pedig lennének megoldások, és ez elsősorban nem is technológiai, hanem gazdaságpolitikai kérdés. Szén-dioxid-adó, szennyezési jogok, Green New Deal, nemnövekedés? Idén csatlakozott kollégánk, Stubnya Bence ezeket vette végig és magyarázta el négy részben.

Ha mostantól csak nagyon rossz lelkiismerettel szállnál repülőre, akkor mindenképp olvasd el a következő cikket. De akkor is, ha nem, mert közös érdekünk, hogy valami történjen a repülés adóztatásával. Mindenkinek jobb lenne, ha versenyképesebbé válnának a kevésbé környezetpusztító közlekedési módok.

Érdemes egyesével elmosogatni joghurtos poharakat, aztán szétválasztani a műanyagot az alufólia tetőtől, és csak aztán a szelektív kukába helyezni? Hogyan éri meg úgy gyűjteni a szelektív szemetet, ha a lehető legkevesebbet szeretnénk foglalkozni ezzel? Ilyen kérdésekre ad választ a Fabók Bálint riportja, aki megnézte, mi történik valójában a gondosan válogatott lakossági szeméttel:

Norvégia fővárosában sétálva fura érzése lehet a látogatónak: sehol nem látni egy autót sem. Ennek ellenére nem halott a város. Ez nem a véletlen műve, sokan dolgoztak azon hosszú időn keresztül, hogy így legyen. Ezt a történetet meséli el Torontáli Zoltán:

„Talán soha nem tudjuk meg, hogy mi történt pontosan 2019. augusztus 8-án az arhangelszki atomkísérleti telep közelében” – ezekkel a baljós szavakkal kezdődött Hegyeshalmi Richárd cikke a nyár végi orosz atomkatasztrófáról. És valóban, még mindig nem tudjuk, de attól még nagyon érdekes, amit össze lehetett rakni belőle, az pedig egy kicsit ijesztő, hogy mennyire áthallásos az idei sláger-minisorozat, az HBO-s Csernobil történetével.

Nincs összehasonlítható hivatalos statisztika arról, hogy mennyi Magyarországon a mesterségesen indított szülések aránya. Azt viszont meg lehet nézni, hogy mekkora különbség van a hétvégén vagy ünnepnapokon, illetve a munkanapokon születettek száma között. Ez alapján számolva sokkolóan magas az arány, és évtizedek óta folyamatosan nő.

Az újszülöttek szüleinek adott finn babadoboz világhírű. Van ennek egy magyar verziója is, csak annyi a különbség, hogy nem hasznos holmikkal van telepakolva, hanem reklámmal. Bucsky Péter utánanézett a történet mögött álló cégnek, amely ügynökként használja az egészségügyi dolgozókat.

Ki lehet fejezni az emberélet értékét pénzben? Nyilván nem, mondaná erre a legtöbb ember. De nem úgy egy elemző közgazdász, egy rendes hatástanulmány elkészítéséhez ugyanis számszerűsíteni kell, hogy mennyit ér egy emberi élet. Ezt a kívülről abszurdnak tűnő talányt mutatja be Katona Hajnalka, akinek a cikkeit egyébként is érdemes mind elolvasni a G7 Tudományban.

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány az MTA kutatóhálózatainál véghezvitt. Erről is írt Tóth István János, aki az egyik visszatérő szerzője az ebben az évben indult véleményrovatunknak, a G7 Ekonominak. Köszönjük a hozzájárulást vendégszerzőinknek!

Élet G7 Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2020. június 4. 17:04 Élet

Milliókat fizet egy cég azoknak, akik hajlandóak később elkezdeni a munkát

Az Evercore 15-25 ezer dollárt kínál a már felvett, de még munkába nem állt pályakezdőinek, ha hajlandók fél-egy évvel elhalasztani a belépés időpontját.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 13:26 Élet

Pont olyan láthatatlanul véd a maszkviselés, mint ahogyan a vírus is terjed

Zárt térben nagyon könnyen emelkedni tud a levegőben lévő vírusos cseppek koncentrációja. A maszkviselésnek az a lényege, hogy ezt megakadályozza.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Fontos

Avatar
2020. június 3. 13:49 Közélet

A rendszerváltáshoz mérhető kihívás vár ránk

Sok korábbi válsághoz hasonlították már a mostani helyzetet, idehaza a rendszerváltást követő időszak tanulságait is érdemes felidézni.

Jandó Zoltán
2020. június 3. 06:31 Vállalat

Mészáros Lőrinc lehet az ország legnagyobb munkaadója az állam után

A Mészáros-csoport vállalatai összesen mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Ennél több alkalmazottja itthon csak a Magyar Postának van.

Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

A koronavírus-válság körüli pályázatokban megjelent szempontként, hogy a rossz cégeket nem kell támogatni. Ez nem baj, a szubjektív szempontok viszont rontják a hitelességet.