Eljutottunk oda, hogy szabad szemmel is jól látható szeletet hasítanak ki maguknak a hazai építőiparból a kormányközeli vállalkozók érdekeltségei. Egy olyan ágazatról beszélünk, amelyben éves szinten lassan 6000 milliárd forint bevételt termelnek a cégek, és ennek az összegnek legalább a nyolcada olyan üzletembereknél landol, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal.
Az elmúlt hetekben két cikkben is foglalkoztunk a magyar építőipari vállalatok 2018-as teljesítményével. Bemutattuk hogyan koncentrálódott tovább a piac főleg az állami tendereken taroló cégek rohamos növekedésének eredményeként, illetve azt is, hogy itt valójában üzletszerzési jutalékot szednek a közbeszerzések bajnokai, hiszen sok esetben emberük sincs, aki elvégezhetné a munkát, így csak továbbpasszolják az elnyert állami megbízásokat.
Bár nem mindegyik fideszközeli vállalatnál ez a recept, az egész biztos, hogy a kormányhoz köthető vállalkozók a magyar építőipar egyre nagyobb részét ellenőrzik. Különösen igaz ez a Mészáros-Szíjj tandemre, amely surranópályán már a Simicska-korszak végén a legnagyobb piaci szereplők közé küzdötte fel magát, az egykori Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszése óta pedig mindenkit túlszárnyalt.
Becsléseink szerint tavaly a magyar építőipari vállalatok együttesen valamivel több mint 5800 milliárdos bevételt hozhattak össze*Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a KSH el van maradva az adatközléssel, így a legfrissebb statisztikák csak 2016-osak. A tavalyi adatokat ezekből becsültük az építőipari termelés alakulása alapján.. Ebből pedig több mint
750 milliárd a NER-hez köthető vállalkozásokhoz került, ami közel 13 százalékos részesedést jelent.
Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb aktív nemzetközi csoport, a Strabag összes magyarországi cége együttesen nagyjából 230 milliárdos forgalmat realizált, amellyel piaci részesedésük a 4 százalékot sem érte el*Saját számításaik szerint ez valamivel 5 százalék felett van, de a csoport éves jelentéséből nem derül ki, hogy ennek kiszámításához milyen iparági adatot használtak. Ha azonban ezzel kalkulálunk, akkor a NER-cégek részesedése a 17 százalékot is közelítheti..
A 13 százalék elég jelentős ugrást jelent a korábbi évekhez képest, 2017-ben ugyanis a fideszközeli cégek részesedése még a 10 százalékot sem érte el, öt évvel korábban pedig alig feleannyi volt, mint tavaly. Az pedig különösen pikáns, hogy ezt a bővülést úgy sikerült elérni, hogy közben az építőipari elitet is lecserélték.
A nagy vesztes természetesen Simicska Lajos. Az oligarcha birodalmának központi cége, a Közgép piaci részesedése 2013-2014 között önmagában is 2-3 százalék körül volt, ez azonban mostanra lényegében nullára csökkent. Persze sok jelentősége ennek nincs, hiszen időközben a vállalatot megszerezte az az üzleti kör, amely a legjobban profitált Simicska Lajos bukásából.
Ez utóbbi, Mészáros Lőrinc és állandó üzlettársa, illetve barátja Szíjj László nevével fémjelzett tömörülés 2018-ban a teljes hazai építőiparnak már közel a 7 százalékát ellenőrizte. A két üzletemberhez köthető cégek együttes árbevétele ráadásul 2018-ban több mint duplájára emelkedett. Ebben komoly szerepe volt, hogy Mészáros Lőrinc két új vállalkozást is megszerzett, amelyek megtáltosodtak az új tulajdonos érkezését követően. A Záév és a V-Híd egyaránt megduplázta a forgalmát, de Mészáros régi cégei is jól mentek. Nem is beszélve Szíjj László autópályaépítőjéről, a Duna Aszfaltról, amely önmagában majdnem 130 milliárdos bevételt hozott össze.
A Mészáros-Szíjj duó mellett Garancsi István és Scheer Sándor kettősét érdemes még külön kiemelni. Nekik ugyan csak egy meghatározó építőipari érdekeltségük van, de az a legnagyobb az országban. A Market tavaly épp 100 milliárd forinttal több bevételt ért el, mint öt évvel korábban, és ezzel a 138 milliárdos forgalommal nagyjából akkora volt a piaci részesedése, mint a Közgépnek a Simicska-korszak csúcsán.
A többi NER-hez köthető cég, mint például a Tiborcz Istvánnal üzletelő WHB-csoport építőipari vállalkozása, vagy a Seszták-közeli Penta, esetleg a rendre Mészáros érdekeltségeivel közösködő, korábban Szíjj-tulajdonban lévő Magyar Építő együttesen további közel 240 milliárdnyi bevételt hozott össze tavaly. Ez ugyan szintén magasabb a korábbi évekre jellemzőnél, ugyanakkor az is látszik, hogy ez a kör már kevésbé tudja erősíteni a pozícióit, mivel akárcsak korábban, most is egyre inkább egy üzleti kör dominálja a hazai építőipart. Csak míg négy öt éve ennek központi szereplője Simicska Lajos volt, ma már a Mészáros-Szíjj duó.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
