Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. július 3. 06:32 Vállalat

Hiába fenyegették többször is németek, magyar kézben maradt a világ második legnagyobb perlitbányája

Egy amerikai vegyész, Lee Boyer 1940 környékén érdekes felfedezést tett, amikor egy gazdasági szempontból addig jelentéktelennek gondolt vulkáni kőzettel, a perlittel kísérletezett. Arra jött rá, hogy 1100 Celsius-fokra hevítve a porrá őrölt kőzet térfogata akár húszszorosára is nőhet. A felfedezés után sorra derültek ki a perlit kedvező tulajdonságai, és az ipari kitermelése is hamarosan elindult.

Magyarországon, a Zempléni-hegység hutáiban*Üvegolvasztó kemence, amelyben az üveg alapanyagait olvasztják és olvadtan tárolják. a perlitet évszázadok óta használták kisebb mennyiségben a színes üvegek gyártásához. Ennek is köszönhetően a világ perlitvagyonának feltárásában vezető szerepet játszott Magyarország az ötvenes években. Itt, a Zemplén északi oldalának egyik ezer lakosú kisvárosa, Pálháza mellett nyitott meg a világ egyik első perlitbányája 1958-ban.

Ugyanebben az időben nyílt meg a görögországi Mílosz szigetén is egy perlitbánya, a pálházaival együtt ezek voltak az első európai bányák. Az azóta eltelt bő hatvan évben a perlit egyre ismertebb és egyre több országban használt nyersanyaggá vált, azonban a mai napig Míloszon és Pálházán üzemel a világ két legnagyobb perlitbányája.

Míg az ötvenes években kézi műveléssel indult a bányászat Pálházán, mára szinte teljesen automatizált lett a termelés, amelyet egy magyar tulajdonban lévő vállalkozás, a Perlit-92 Kft. végez. A vállalkozás ügyvezető igazgatójával, Farkas Gézával a cég pálházai tárgyalójában beszélgettünk, ahol a helyiség képe a régi időket idézte: a lambériás falakat oklevelek és tanúsítványok díszítették, a polcokat különböző perlit őrlemények, az asztalt meg egy művirág.

Farkas Géza különböző perlit őrlemények társaságában.

A bánya megnyitása után két évvel már exportáltak Nyugat-Európába, stabil kereslet volt a perlitre az NSZK-ban, de szállítottak Ausztriába, Franciaországba és Svájcba is a szocialista országok mellett. A perlit eleinte az építőiparban terjedt el, mivel duzzasztott állapotában könnyű, jó hang- és hőszigetelő és éghetetlen. A perlitet külszíni bányákban fejtették ki, ami után előkészítették szállításra: a különböző szemcséjű őrleményekké őrölték és szárították az anyagot. A duzzasztást viszont nem helyben végezték, mivel a térfogatnövekedés miatt jelentősen nőtt volna a szállítás költsége.

A rendszerváltás előtt a kitermelt perlit nagyjából felét exportálták, a másik felét jellemzően magyarországi építkezéseken használták fel. A rendszerváltás azonban a nehéziparhoz hasonlóan a perlitbányánál is óriási nehézségeket okozott. Magyarország perlit felhasználása 80 százalékkal csökkent, és az addigi jelentős vevők közül az egykori Csehszlovákiában és Jugoszláviában is 90 százalékkal visszaesett a kereskedelme.

A hirtelen visszaeséssel párhuzamosan a magyar állam úgy döntött, hogy a perlitbányát – több tucat bányával együtt – privatizálja. A döntés után a bánya akkori üzemvezetője kereste meg Farkas Gézát, hogy legyen a bánya főmérnöke. Farkas számára nem volt ismeretlen a terep: az egyetem elvégzése után, a hetvenes évek első felében 3,5 évet dolgozott itt bányamérnökként. Ezt követően az állami bányavállalat regionális központjába*Az Országos Érc- és Ásványbányákhoz tartozó Hegyaljai Művekbe került, és továbbra is kapcsolatban maradt a bányával, például részt vett az első modern pálházai előkészítő üzem tervezésében.

Így néz ki a világ második legnagyobb perlitbányája.

Miután 1991-ben főmérnökként visszakerült Pálházára, hamarosan üzemvezető lett és résztulajdonos. Hosszú, több mint egy éves keresés után sikerült befektetőt találni a magyar államnak, és végül 1992 októberében alakult meg a Perlit-92 Kft. A befutó egy ír-angol bányavállalat, a Navan Resources lett, amely 50 százalékban lett tulajdonos, a másik 50 százalékot a bánya magyar dolgozói és a menedzsment szerezte meg. Köztük volt a 17 százalékos tulajdonrészt szerző Farkas is, aki az összes tartalékát áldozta fel és hitelt is felvett a vásárláshoz.

“Kineveztek ügyvezető igazgatónak, és innentől rajtam múlt, hogy vissza legyen fizetve a pénz. Én pedig éreztem annyi erőt magamban. Ha már megbízott bennem az ír-angol cég meg a kollégáim, akkor miért ne tudnám csinálni?” – emlékezett vissza Farkas. Azt mondta, azért kérhették fel a vállalat vezetésére, mert a dolgozók és a vezetők is jól ismerték, mivel korábban minden évben jó pár napot eltöltött a bányánál. “Én irányítottam a javításokat és az új őrlő tervezését is” – mondta. Ügyvezetőként teljes felhatalmazást kapott, a befektetők nem szóltak bele az operatív működésbe.

A rendszerváltás miatti forgalomcsökkenés mellett azonban egy újabb jelentős nehézséget okozott a privatizálás. Az angol-ír céggel végül azért állapodott meg a magyar állam, mert megelégedtek az 50 százalékos tulajdonrésszel is. A bányát azonban több német cég is fel akarta vásárolni, viszont ők 100 százalékos tulajdonrészt akartak. A Knauf nevű német építőipari vállalkozás ezen eléggé berágott, és bejelentette, hogy két éven belül minden érdekeltségükből kirúgják a Perlit-92-t a beszállítók közül. Ennek érdekében vásároltak egy bányát Míloszon, a görög szigeten ez lett a harmadik bánya, és harmadik európai helyszínként az olaszországi Szardínián szintén ekkoriban nyílt perlitbánya.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem reklámozzák a nagy magyar kőolajtalálatot, pedig harminc éve nem fedeztek fel ekkora mezőtElőször van olyan, hogy nem a Mol hozza a felszínre a legtöbb kőolajat Magyarországon. A Dráva-síkság falvai százmilliókra számítanak, de egyelőre főleg az úton dübörgő nehéz tartálykocsikat látják.

A magyar és a kelet-európai piacok visszaesése mellett tehát a privatizáció idején azzal is számolniuk kellett, hogy Németországba is kevesebbet fognak exportálni. A forgalmuk a rendszerváltás miatt mintegy 40 százalékkal esett vissza, és végül három fő lépésnek köszönhetően sikerült stabilizálniuk a céget a kilencvenes években:

  • 1993-ban egy jelentős megállapodást kötöttek egy osztrák céggel, amelynek köszönhetően – persze leginkább a magyar fogyasztás összeomlása miatt – 90 százalék feletti az exporthányaduk, amely azóta sem változott.
  • A kilencvenes évek közepén aktívan elkezdtek megrendelőket keresni a környező országokban. Külkereskedelmi cégek segítségével sikerült vevőket találniuk Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában.
  • Mivel a Knauf elzárkózott a magyar perlittől, Németországban is új vevőket kerestek. Összességében ezt is sikeresnek tartják, még ha nem is sikerült az összes, Knauf miatt kiesett mennyiséget pótolni.

Az angol-ír cég fő részvényesének betegsége hamarosan újabb változást hozott. A Navan kivonult Kelet-Európából 1999-ben, és egy német befektető vásárolta meg a tulajdonrészüket. Az új tulajdonos ráadásul ezen felül megvásárolta az összes magyar tulajdonos részesedését is, kivéve Farkas 17 százalékát. “Úgy gondoltam, ha a németek kezébe kerül az egész vállalkozás, olyan döntések fognak születni, amelyek az itt dolgozókat hátrányosan érintik. Nem örültek ennek a németek, de tudomásul vették” – mondta a tulajdonrésze megtartásáról az ügyvezető.

A németek hét éven keresztül voltak jelen tulajdonosként, és ez az időszak leginkább a környezetvédelmet szolgáló fejlesztésekről szólt. A cégcsoport azonban pénzügyi nehézségek miatt úgy döntött 2006-ban, hogy eladja az összes ásványbányáját, és csak a cementipari érdekeltségeit tartja meg. A bányát egy másik német cég próbálta megszerezni, de Farkas úgy döntött, hogy résztulajdonosként él az elővásárlási jogával. “Óriási nyomás helyezedett rám, hogy a másik német cég betegye ide a lábát, de az sem hatott meg, amikor azzal fenyegettek, hogy elveszítjük piacainkat Németországban, sőt, lehet, hogy Ausztriában is” – mondta Farkas, aki szerint ebből a két országból származott a bevételük 35-40 százaléka.

A perlitüzem bejárata.

Ismét hitelt vett fel, és immár egyedüli tulajdonosa lett a pálházai bányának. A német piac elvesztése miatt az első dolga az volt, hogy felgyorsítsa a cég lengyelországi terjeszkedését. Az első lengyel partnerükkel még 2005-ben kerültek kapcsolatba, amikor megtervezték Lengyelország első perlitduzzasztóját. Ennek a beruházásnak és partnerüknek köszönhetően számos lengyel céggel került kapcsolatba a Perlit-92.

“Robbanásszerűen alakultak perlittel foglalkozó cégek és duzzasztó üzemek Lengyelországban, amelyekből már hét van” – mondja Farkas. Időközben egy lengyel céggel közös duzzasztót is építettek, amely a legnagyobbak közé tartozik Európában. Lengyelország mára a legfontosabb piaccá vált, a Perlit-92 árbevételének közel 40 százaléka innen származik, ahol szinte csak pálházai perlitet használnak.

A lengyel piac mellett a másik kitörési pont a minőség fejlesztése volt. Nemzetközi minősítésű tanúsítványokat szereztek, megerősítették a laboratóriumukat, és még inkább ügyeltek arra, hogy minél tisztább perlitet szállítsanak. A cég jövőjét az is biztosította, hogy 2007-ben az eredeti helyszíntől öt kilométerre egy új bányát nyitottak meg, amely száz évre biztosan elegendő perlitet ad.

Farkas Géza és a perlitipari központok Európában.

Ugyan a német piac valóban visszaesett, de a lengyel piacnak és a fejlesztéseknek köszönhetően nem csökkent a Perlit-92 forgalma. A 2008-as válság azonban így is érzékenyen érintette a céget, mivel Farkas Géza a cég két évvel korábbi felvásárlásakor svájci frank alapú hitelt vett fel. Ezt még idején sikerült forintosítania, de csak egy idősebb kollégája pénzügyi segítségével, aki cserébe 50 százalékos tulajdonrészt kapott. Ő azonban csak csendestársként van jelen a cégben.

A válság után jelentősen nőtt a Perlit-92 árbevétele. Az elmúlt öt évben mintegy 50 százalékkal nőtt a cég forgalma, tavaly meghaladta az 1,3 milliárd forintot, eredménye pedig 50 millió forint körül alakult. Az árbevétel szinte teljesen exportból származik, 16 országba adnak el perlitet, az uniós piacon 30 százalék körüli a részesedésük. Az elmúlt évek növekedése alapvetően a legfontosabb külföldi célországgá váló lengyelországi piacról származik.

 

Lengyelországban annak is köszönhetően lettek sikeresek, hogy az ország energiája jelentős részt szénerőművekből származik. Az erőművekből származó füstgáz kéntelenítésével ugyanis több millió tonna (rea-)gipsz keletkezik, amiből perlit felhasználásával kiváló vakolat állítható elő.

Az alábbi 1978-as, perlitről szóló kisfilm szerint az ásvány kiválóan alkalmas tengeri olajszennyeződések eltávolítására, mivel magába szívja az olajat, míg a vizet taszítja. A kertészeti egyetem kutatásai pedig azt mutatták, hogy a perlites földbe ültetett növények gyorsabban fejlődnek, mivel a perlit lazítja, levegőzteti a talajt.


Film a perlitről 1978-ból. 

Farkas Géza azt mondja, Nyugat-Európában is régóta ismerik ezt a hatását, és egyes országok mezőgazdaságában komoly szerepe is van. Szerinte például Hollandiában és Dániában a paprika-, paradicsom- és uborkatermesztés közel 70 százaléka perlitágyon (tehát tiszta duzzasztott perlitben) zajlik, amitől a növények egészségesebben és gyorsabban fejlődnek. Erre a hatásra a pálházai bánya környékén is felfigyeltek, ugyanis a korábban lefejtett területeken gyorsan visszatelepült a növényzet.

A perlit jelentősége azonban csak mostanában kezdett el igazán felpörögni Európában, ami mögött három lényeges tényező áll:

  • Az elmúlt időszak tűzesetei miatt egyre látványosabb problémát jelent, hogy a polisztirol alapú hőszigetelő lapok nem tűzállóak. Ennek következtében Európában nőtt a kereslet a perit alapú, tehát tűzálló szigetelőanyagokra.
  • A perlitduzzasztás technológiájában óriási változás következett be. Kínában kifejlesztettek egy elektromos duzzasztó kemencét, amely olyan minőségűre duzzasztja a perlitet, hogy a “legjobb minőségű vakolatokat és vegyipari felhasználást tud biztosítani” Farkas szerint. Az új elektromos kemence új távlatokat nyitott meg, amely a vegyipart és az építőipart is jelentősen befolyásolhatja.
  • Közben Európában óriási piaci harc kezd kialakulni. Törökországban 12 bányát nyitottak meg a közelmúltban, és az állam támogatásának és a leértékelt lírának köszönhetően 30 százalékkal olcsóbban árulják az ottani perlitet. Ezzel párhuzamosan a három míloszi és a szardíniai bánya egy francia bányaipari multi, az Imerys tulajdonába került, de a pálházai továbbra is a világ második legnagyobb perlitbányájának számít (a világpiacot azonban Kína dominálja, a kitermelt perlit több mint 80 százaléka ottani, kisebb bányákból származik).

A konkurenciaharcra az a stratégiánk, hogy nagy tisztaságú, különleges őrleményeket kell készítenünk a laboratóriumi vizsgálatok megerősítésével. A vevőinknek bejelentettük, hogy mi Mercedes minőséget fogunk a jövőben szállítani, de nem vagyunk hajlandóak az árat 20-30 százalékkal csökkenteni

– mondta Farkas Géza.

Szerinte ez elmúlt két évben voltak olyan partnerek, akiket elvesztettek az árversenyben, de a német, a lengyel és az osztrák piacon javultak a piaci pozícióik. A minőség növelése mellett a másik kitörési pont, hogy együttműködést kötöttek azzal az osztrák céggel, amely megvásárolta az elektromos kemencék gyártására vonatkozó licencet Kínából. A megállapodásuk értelmében az elektromos kemence vásárlóinak a Perlit-92 anyagait ajánlják.

Ezeket az együttműködéseket, sőt, általánosságban a kereskedelmi ügyeket továbbra is Farkas Géza intézi. Már elmúlt 71 éves, de havi 6-8 napot tölt utazással, amit szerinte az indokol, hogy a partnerei

szeretnek olyan döntéshozókkal tárgyalni, aki azonnal tud dönteni egy adott problémáról.

Utazni azonban már egyre kevésbé szeret, csak a budapesti repülőtér például 3-3,5 óra autóval Pálházáról.

Ennek ellenére azért utazik sokat, mert lényegében ez az egyetlen módja, hogy információkat szerezzen a piacról. A kőzet ritkasága miatt a perlitről nagyon kevés bányaipari szakembernek van széleskörű tudása, akik ráadásul viszonylag messze élnek egymástól. Mivel a magyarországi felhasználás nagyon alacsony, ha piaci információkra, változásokra, technológiai újdonságokra kíváncsi, akkor azt alapvetően a külföldi vevőitől szerezheti meg, illetve az utak lebonyolítását szervező külkereskedőktől. “A külkereskedők egyik feladata, hogy mindenféle infót szerezzenek, így tudjuk pontosan például, hogy a törökök hogyan létesítenek telepeket, és a franciák kiknek tesznek ajánlatokat” – mondta.

Farkas azt mondja, szokott kapni ajánlatokat évente 2-3 alkalommal is, jellemzően nagy nyugati vállalatcsoportoktól, de nem akarja eladni a céget. A visszavonulásán még nem gondolkozik, a cége mellett a Miskolci Egyetemen is docensként tanít, az egyetemmel vizsgálatokat is végeznek közösen. A családban mindenesetre lenne olyan, aki tovább tudná vinni a bánya vezetését, lánya geológusként dolgozik, a veje pedig bányamérnök, de egyelőre még mindketten más cégnél dolgoznak.

Vállalat bánya bányászat cégportré perlit Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Fabók Bálint
2019. július 13. 07:29 Vállalat

Rejtélyes libanoni család áll az Apple-t forgalmazó magyar óriáscég mögött

Hiába van tele a média iPhone-okkal, arról alig lehet tudni valamit, hogy kik vezetik a száz legnagyobb közé tartozó magyar partnercéget.

Jandó Zoltán
2019. július 12. 16:10 Vállalat

Mi lesz a Telekom 50 milliárdos székházával Mészáros Lőrinc érkezése után?

A tavaly átadott irodaház bő harmadát foglalja el a cég, amit bekebelez a Mészáros Lőrinchez köthető 4iG, és amely 20 milliárdnyi bérleti díjat vállalt be.

Jandó Zoltán
2019. július 11. 15:13 Közélet, Vállalat

A legendás Simicska-rezidencián ült össze Mészáros Lőrinc és Vida Ildikó

A ház, ahonnan Simicska Lajos évekig irányította a Fidesz gazdasági hátországát, három hónapja Mészáros Lőrincé, így már ő egyeztet az ingatlanban Simicska egykori embereivel.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 10. 15:24 Vállalat

Kirakták Andy Vajna embereit a vezetésből, és költözik is a TV2 anyacége

Átvette a TV2 vezetését, és megvásárolta a Lánchíd Rádiót és a Heti Választ is Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere. Utóbbi két cég a Mészáros-birodalom egyik központjába költözött.

Jandó Zoltán Fabók Bálint
2019. július 10. 06:43 Vállalat

A legmagasabb szinten dönthettek Mészáros Lőrincék 40 milliárdos üzletéről

Egyelőre az sem egyértelmű, honnan lesz pénz a mostani felvásárlásra, de a 4iG további akvizíciókat tervez Magyarországon és a régióban.

Avatar
2019. július 9. 16:00 Vállalat

Szegény rokon marad Magyarország Európában, ha ilyen munkát támogat az állam

A magyar átlagnál jobb, de európai összevetésben olcsó és egyszerű munkát hoznak Magyarországra az államilag támogatott külföldi cégek.