Lassult az infláció, júniusban az előző évhez képest 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, míg áprilisban és május 3,9 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal, ami hét éve nem látott ütemet jelentett.
A KSH tegnapi összefoglalója szerint 2018 júniusához viszonyítva az élelmiszerek ára 5,8 százalékkal nőtt. Ezen belül az idényáras élelmiszerekért (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 17,7, a sertéshúsért 12,1, a lisztért 11,4, a péksüteményekért 8,6, a kenyérért 8 százalékkal kellett többet fizetni. Ellenben a tej 5,7, a kávé 4,3, a tojás 2,6 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,3 százalékkal mérséklődött.
Az első félévben az árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek, ami érdemben gyorsabb tempó, mint a tavalyi (egész éves) 2,8 százalék. Ennek egyebek mellett az utóbbi hetek legfelkapottabb befektetési lehetősége, a szuperállampapírnak elnevezett Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) szempontjából van jelentősége. Ebbe az első hónapban, azaz júniusban több mint ezer milliárd forint áramlott, ami olyan óriási összeg, hogy máris felmerült a kérdés, vajon meddig teszi lehetővé az állam, hogy korlátlan összegben lehessen ilyen állampapírt vásárolni.
Ha valaki végig, öt éven keresztül megtartja ezt az állampapírt, 4,95 százalékos éves átlagos hozamhoz jut. Ez egy fix érték, nem függ az inflációtól, vagyis a reálhozam a pénzromlás ütemével kevesebb lesz. (Emellett, ha valaki nem az államkincstárnál, hanem bankon, befektetési szolgáltatón keresztül veszi meg az állampapírt, akkor az ehhez kapcsolódó költség is csökkenti a hozamot.)
Nem mindegy tehát, hogy mennyi az infláció,
különösen azért, mert van olyan, szintén ötéves állampapír, amelynek kamatozása ahhoz kötött. Ez a Prémium Magyar Állampapír, amelynek jelenlegi sorozata (2024/J) az előző évi inflációnál 1,7 százalékponttal fizet nagyobb kamatot. (Jelenleg tehát 4,5 százalék a kamata.)
Könnyű kiszámolni, hogy ha tartósan 3,5 százalék lenne az infláció, akkor jobban megérné az 5,2 százalékot hozó prémium állampapír, mint a MÁP Plusz. Igaz, az utóbbit kedvezőbb feltételekkel lehet visszaváltani lejárat előtt. Míg a prémiumot a névérték plusz a felhalmozott kamat 99 százalékán vásárolja vissza az államkincstár, a MÁP Pluszt 99,75 százalékán, illetve az első évben a két féléves, majd azt követően az éves fordulónapot követő egy héten belül a 100 százalékán. (A Hold Alapkezelő munkatársai részletesen foglalkoztak azzal, hogy mennyire lehet készpénznek venni a visszavásárlást a korábbi és az új állampapírnál, illetve milyen egyéb kockázat merülhet fel. A Privátbankár pedig ma arról írt, hogy milyen esetekben éri meg lecserélni a korábbi állampapírokat újabb kibocsátásúakra.)
A döntéshez tehát alapvetően azt érdemes mérlegelni, hogy milyen pénzromlást várunk a következő években. A Magyar Nemzeti Bank idénre és jövőre 3,1, 2021-re 3 százalékos inflációval számol, ha valaki hisz ennek a teljesülésében, akkor a szuperállampapír a jó választás. Ugyanakkor jól látható, hogy a jegybank nem érzi magát kellemetlenül akkor sem, ha a toleranciasávjának teteje, 4 százalék körül jár az infláció. Pár hónapja egy inkább csak szimbolikus szigorítást jelentettek be, közben sulykolva, hogy nincs szó kamatemelési ciklus indításáról. (Ez a tankönyvek szerint letöri az inflációt.)
Hogy a képlet bonyolultabb legyen, maga a szuperállampapír is megfékezheti valamelyest az inflációt, ha kellően népszerű ahhoz, hogy az egyébként elkölteni tervezett összegek egy részét inkább megtakarítsák az emberek. Ezért beszélt arról Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke az InfoRádió műsorában, hogy tulajdonképpen megtörtént a kamatemelés, csak azt nem a jegybank, hanem az Államadósság Kezelő Központ hajtotta végre.
