Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. február 20. 17:39 Pénz

Hétfőtől kevesebbet buksz, ha kölcsönadsz az államnak

Az elmúlt fél évben három százalék körül ingadozott a hazai infláció. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban továbbra is kivár, és ameddig lehetséges, nem kíván a 0,9 százalékos alapkamatszinten változtatni.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) viszont a saját területén lépett, ma bejelentette, hogy emeli egyes lakossági állampapírok kamatát. Ötven bázisponttal, azaz 0,5 százalékponttal emelkedik a féléves magyar állampapír és az egyéves magyar állampapír kamata. Előbbi kamata 2 százalékról 2,5-re, míg utóbbi 2,5-ről 3 százalékra növekszik jövő hétfőtől.

Ezenkívül az ötéves futamidejű prémium magyar állampapír kamata is növekszik, 4,1-ről 4,5 százalékra. Ez azonban annak köszönhető, hogy változott a számítás alapjául szolgáló inflációs bázis: a 2017-es 2,4 százalék helyét a 2018-as 2,8 százalék foglalta el. Igaz, ezeknél az állampapíroknál nemrég már emelkedett a kamatprémium: az ötévesnél 0,3 százalékponttal (infláció +1,7 százalékra), a háromévesnél 0,15 százalékponttal (infláció +1,4 százalékra).

Több más állampapírnál pedig tavaly emelte meg a kamatot az ÁKK.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az adósságkezelőnek nem volt más választása, mivel az infláció miatt az állampapírok reálkamata így is negatív, illetve nulla közeli értéken mozog.

„Nem zárom ki, hogy idén további kamatemelések lesznek, illetve más állampapírok kamatát is növelni kell.”

A krónikus munkaerőhiány miatt a reálbérek idén is növekednek, ez pedig gyorsítja az inflációt. Virovácz szerint, ha idén a nemzetközi olajárak emelkednek, az ismét lök egyet a hazai infláción is.

De nemcsak az inflációs folyamatok miatt van kényszerpályán az adósságkezelő. A kormány 2012-ben indította el az új lakossági állampapír-stratégiáját, amelynek egyik célja, hogy a magyar államadósság kisebb része legyen devizában, illetve külföldi kézben.

 

A 2008-as válság egyik tanulsága, hogy sokkal nagyobb a kockázat, ha külföldi befektetők kezében, illetve devizában van egy ország államadósságának nagy része. A jegybank egyik tanulmánya szerint a külföldi szereplők gyorsan csökkenthetik feltörekvő piaci kitettségüket, jelentős hozamemelkedést és árfolyamgyengülést indukálva, ami a törékeny piaci helyzetben tovább ronthatja Magyarország helyzetét.

 

Ezzel szemben a lakosság csak jóval kisebb mértékben és hosszabb távon reagál a megváltozott körülményekre. Emiatt sokkal biztonságosabb forintban eladósodni, és érdemes növelni a belföldi szereplők, azon belül is a lakossági befektetők körét. (Cserébe ez a finanszírozás jellemzően drágább, mint az intézményi befektetőknek eladott devizakötvény. Persze csak akkor, ha nem értékelődik le jelentősen a forint.)

Ha nem élnek vissza a helyzettel, akkor további előny, hogy ha a külföldiek helyett egyre inkább a lakosság finanszírozza az államadósságot, mert az ezután fizetett kamat nem külföldre áramlik, hanem a lakosság kezébe kerül. Az így kapott jövedelem nagy részét belföldön költik el, így az állam számára is addicionális bevételt jelent.

A lakossági állampapírüzletre azonban a privátbanki szolgáltatók is rákaptak, ezen keresztül lényegében a pénzintézetek is bevásároltak az extrahozamot garantáló – elvileg a lakosságnak szánt – papírokból.

Az adósságkezelő idén nem tervezett be devizakötvény-kibocsátást, így még több lakossági állampapírt kell értékesítenie. Pedig már a tavalyi év is elég pörgős volt a lakossági állampapírpiacon. Az állampapírban elhelyezett lakossági megtakarítások 754 milliárd forinttal növekedtek 2018-ban és ezzel 5484 milliárd forintot értek el év végén. Kérdés, hogy meddig lehet növelni a hazai magánszemélyeket célzó kötvényeladásokat.

Az MNB statisztikái szerint még mindig jelentős a háztartások bankszámlán „heverő”, illetve a párnacihában tartott vagyona. A magyarok tavaly 4800 milliárd forintnyi készpénzt birtokoltak. Tehát elvileg van még tartalék a háztartásokban, kérdés, hogy sikerül-e az állampapírok irányába terelni ezeket a forrásokat. Úgy tűnik, hogy egyre nehezebb lesz, mivel tavaly egy év leforgása alatt 675 milliárd forinttal nőttek a háztartások készpénzben lévő megtakarításai.

Ez mind abba az irányba mutat, hogy idén tovább kell emelni az állampapírok kamatát, és ha az adósságkezelő komolyan gondolja, hogy a lakosságot a hosszabb, vagyis az éven túli lejáratok felé mozdítsa el, akkor a 2-3 éves futamidejű kötvények esetében is érik a kamatemelés.

Ebben az elmozdulásban segíthet a tavaly bejelentett új kötvény, a Nyugdíj-előtakarékossági Magyar Állampapír, erről azonban még mindig nem derültek ki részletek, sem a futamidő, sem a kamatozás tekintetében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 ezer forintot ér egy papír kitöltése, de csak a jogosultak tizede veszi erre a fáradságotHiába kiemelkedően jó megtakarítási forma a babakötvény, csak az érintettek töredéke használja ki a lehetőséget. Ezzel milliárdokat hagynak az államnál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Államadósság Kezelő Központ infláció kamat Magyar Nemzeti Bank Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Fontos

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.