Ha minden magyar gyermek után igénybe vették volna a maximális támogatást, 500 milliárd forint lenne a babakötvény-állomány. A valós érték azonban ennek csupán körülbelül a tizede, 45 milliárd. Hiába jó a megtakarítási forma, sokan nem értik még ma sem, hogy miért érdemes az állami kedvezményt igénybe venni.
2006 óta a magyar állam minden újszülött számára 42 500 forint életkezdési támogatást ad, amit egy minimális, az éves inflációval megegyező kamatozású letéti számlán helyez el a Magyar Államkincstár. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön, és Babakötvényben kamatozzon, egy Start-értékpapírszámlát kell nyitni az államkincstárnál. Ha ez megtörténik, akkor az infláción felül 3 százalék éves kamat is jár. (Idén 5,4 százalék a kamat, mert tavaly 2,4 százalék volt az infláció.)
Erről elvileg a védőnők tájékoztatják a szülőket, de sok emberhez vagy nem jut el az információ, vagy visszatartja őket a számlanyitási kötelezettség. Ezt online nem, csak személyesen lehet elintézni, miközben a kisgyerekes családok szinte mindig időszűkében vannak. (Igaz, nemcsak szülő, hanem hozzátartozó is megnyithatja a számlát.)
Megkérdeztük a babakötvényeket kezelő Magyar Államkincstárt, hogy mennyien nyitottak az elmúlt években Start-értékpapírszámlát, de ezt többszöri kérésünkre, hónapok után sem voltak hajlandók elárulni. Valószínűleg a nem túl magas számok miatt, noha nem ez az egyetlen problémás formája a gyermekvállalás ösztönzésének. Korábban bemutattuk, milyen adminisztratív intézkedésekkel nehezíti a kormány, hogy a szegények, a kis településen élők és a bürokrácia útvesztőjében kevésbé tájékozottak igénybe vegyék a 64 ezer forintos anyasági támogatást.
Pedig elég jelentős a különbség, hogy mennyi pénzt vehet fel a gyermek a 18. életéve betöltése után. Ha átlagosan három százalékos éves inflációt veszünk figyelembe *2006 és 2017 között 3,4 százalék volt., akkor számlanyitás nélkül 72 ezer forintot, míg ha vállalják a szülők az adminisztrációt, akkor 121 ezret. Egy félórás ügyintézésért ez elég jó fizetség, de mivel a kifizetés nagyon távol van, ezért kevesek veszik a fáradtságot.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem adja meg mindenkinek automatikusan a kormány a kedvezményt, hiszen enélkül a pénzügyekben kevésbé járatosak hátrányba kerülnek. Talán azért, mert számításaink szerint az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően 2006 és 2017 között 8,5 milliárdot takarított meg az állam. Tavaly ez az összeg 1,3 milliárd volt, de mivel az elmaradt kamatok után se kell megfizetni a kamatot, egyre gyorsabban nő.
A babakötvény további előnye, hogy a gyermek számláján elhelyezett teljes összeg után jár az állami kamattámogatás.
Ha valaki egymilliárdot helyezne el a gyermeke számláján, azután is megkapná az aktuálisan 5,4 százalékos kamatot! Ez nagy szó, mert jelenleg nem érhető el még egy olyan lakossági állampapír, amely ilyen magas kamatot fizetne.
Ráadásul az állam minden befizetett 10 forinthoz ad még egyet. Igaz, évente csak maximum 6 ezer forintot. Ha ezt az évi 60+6 ezres lehetőséget valaki teljes mértékben kihasználja, akkor már jelentősebb összeget biztosít gyermekének az életkezdéshez: ismét évi átlagos 3 százalékos inflációt feltételezve 2,2 millió forintot. És ehhez elég havi 5 ezer forintot befizetni a számlájára!
Kevesen ismerték fel ezt a lehetőséget: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikáiból az tűnik ki, hogy összesen 44,7 milliárd forint volt a babakötvények állománya 2017 végén. (Ez az az összeg, amit olyan gyermekeknek kezelnek, akiknek a szülei megnyitották az értékpapírszámlát.) Mivel az államkincstártól nem kaptuk meg az adatokat, csak saccolni tudunk, hogy ez mennyi gyermek számláján lehet. Ha mindenki után évi 60 ezer forintot fizettek be, akkor 100 ezer gyerekről lehet szó. (Természetesen az is lehetséges, hogy egy idő után valaki már nem fizet be újabb összegeket, ahogy az is, hogy évi 60 ezernél sokkal többet helyez el babakötvényben.)
Mivel a támogatás összege 2007 óta nem változott, reálértéke 31 százalékkal csökkent. Ha az akkori valós értéket helyre szeretnék állítani, akkor a minden gyermeknek járó 42 500 forintot 62 ezerre kellene emelni, míg a babakötvény éves állami támogatási maximumát 6 ezerről 9 ezerre.
A babakötvény elvileg jó eszköz lenne arra, hogy a szülőket megtakarításra ösztönözze, de mint a számokból kitűnik, ez csak elég szűk körben sikerült. Az államadósság finanszírozása szempontjából is hasznos lenne a nagyobb állomány, hiszen a babakötvényeket a gyerek nagykorúvá válásáig nem lehet visszaváltani. Egyelőre azonban a közel 45 milliárd forintos állomány a durván 30 ezer milliárdos államadósságnak mindössze a 0,15 százalékát teszi ki.
