Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 29. 17:26 Pénz

Van egy alábecsült kockázata a lakossági állampapíroknak

A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője.

Sokat olvashattunk az elmúlt időben a lakossági állampapírok előnyeiről, magas kamatfizetéséről, változatosságáról. Ezek valós érvek a vásárlás mellett. Tapasztalataim szerint azonban az egyik legfontosabb kockázatáról, a likviditásáról a legtöbb befektetőnek csak részinformációi vannak.

Ma a legtöbben úgy tudják, hogy ezek az állampapírok a lejáratuk előtt is bármikor könnyedén visszaválthatóak, típustól függően, fél-egy százalékos – a visszaváltási árban megjelenő – kvázi visszaváltási díjért cserébe. Sőt, még az időközben felhalmozott kamatot sem veszítjük el. A cikkem lényege azonban az, hogy ezt a mindenkori visszaválthatóságot korántsem szabad készpénznek venni. A Magyar Államkincstár (MÁK) ugyanis bármikor dönthet úgy, hogy megváltoztatja a visszaváltási feltételeket, vagy akár úgy is, hogy egyáltalán nem veszi vissza a már kibocsájtott állampapírokat azok lejárata előtt.

No de akkor most visszaváltható vagy nem váltható vissza?

A válaszhoz meg kell, hogy értsük a magyar államkötvények kibocsájtási szabályozását. Minden kibocsájtott lakossági állampapír forgalomba hozatala előtt a Magyar Államkincstár közzétesz egy Nyilvános Ajánlattétel nevű dokumentumot (ami így néz ki például a legfrissebb Prémium Magyar Állampapírnál), illetve egy Ismertetőt (például ezt). Ez a két dokumentum határozza meg a kötvény minden lényeges tulajdonságát: elnevezés, kamatfizetés, lejárat stb. Ami ebbe a két dokumentumba bekerül, az kötelezően vonatkozik a kötvényre annak teljes futamideje alatt (hacsak nem módosítják ezeket utólag, de lényeges módosításra eddig még nem volt példa). Érdekes azonban, hogy egyetlen eddig kibocsájtott lakossági állampapír Nyilvános Ajánlattételében sem szerepel semmi a lejárat előtti visszaváltás lehetőségéről. Vagyis

nem olvasható semmilyen általános érvényű szabály a lakossági állampapírok idő előtti kötelező visszaváltására vonatkozóan!

Az Ismertetőben is pusztán egy lényegi információ található erről a kérdésről. Idézem a belinkelt példából: „A Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek a Prémium Magyar Állampapírra, így náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Prémium Magyar Állampapír futamideje alatt is eladható.”

No de akkor biztos ez az eladhatóság vagy sem? Nézzük meg a legfontosabb forgalmazó üzletpolitikáját e kérdésben!

A Magyar Államkincstár forgalmazóként valóban minden egyes nap jegyez visszavásárlási árat az idő előtt visszaváltani kívánt állampapírokra.  Ez úgy működik, hogy az államkincstár minden nap feltölt egy pdf file-t (például április 29-re ezt), amiben feltünteti, hogy éppen azon a napon milyen áron hajlandó visszavenni a még le nem járt állampapírokat. A belinkelt táblázatban pontosan látszik, hogy négy sorozat kivételével minden változó kamatozású állampapírt 99 százalékos nettó árfolyamon vásárolt vissza. Ez olyan, mintha egy kvázi 1 százalékos visszaváltási díjat számolna fel az idő előtti visszaváltásra. Vagyis április 29-re, úgy tűnhet, igaz volt a visszaválthatóság ígérete, valóban 1 százalékkal rosszabb áron (de felhalmozott kamatveszteség nélkül) visszaadhattuk állampapírjainkat az államkincstárnak. Fontos azonban elolvasni a táblázat alatt található apró betűs részt:

„A fenti árfolyamok maximum 30 millió Ft névértékű állampapír vételére, valamint a rendelkezésre álló készlet, de maximum 50 millió Ft erejéig történő eladásra jelentenek kötelezettséget MÁK esetében. Bármely árfolyam változtatásának, és a forgalmazás felfüggesztésének jogát a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Forgalmazó) fenntartja”.

Tehát április 29-én visszaválthatóak voltak ugyan a táblázatban felsorolt állampapírok idő előtt is, de maximum 30 millió forint visszaváltására vállalt kötelezettséget a Magyar Államkincstár. A második mondat pedig egyértelművé teszi, hogy bármikor egyoldalúan dönthet úgy, hogy aznap az 1 százalékos díj helyett más árat határoz meg, vagy akár fel is függesztheti a lejárat előtti visszaváltást.

Azért, hogy ellenőrizzem, hogy a fentieket biztosan jól értettem-e, felhívtam az államkincstár ügyfélszolgálatát telefonon. Arról érdeklődtem, hogy mi történne, ha egy nap több mint 30 millió forint értékben akarnék visszaváltani lakossági állampapírt. Azt a választ kaptam, hogy a 30 millió forint egy beadott tranzakcióra vonatkozik. Várjam meg az elszámolódást, és adjak be az első 30 millió után még egyet, akár egy nap három kör is beleférhet az ügyfélszolgálatos hölgy szerint. Az a baj sajnos ezzel, hogy nem ez van leírva a fent belinkelt dokumentumban, így ezt a tájékoztatást nem lehet vitás kérdésben alapul venni.  Ezután tettem fel a kérdést, hogy mi történne, ha egymilliárd forint értékben szeretnék visszaváltani egy nap. Erre az ügyfélszolgálat egyértelműen kijelentette, ez esetben menjek be személyesen az ügyfélszolgálatra és ott tájékozódjak.

Ez a cikk olyan időben íródik, amikor a magyar állam finanszírozásával egyértelműen nincs semmi probléma. Nulla százalék körüli hozamon forog az egyéves állampapírunk. Senkinek eszébe sem jut, hogy valaha is megszorulhatna az államkassza. Én azonban emlékszem még 2008-ra, azokra a napokra, amikor még a forgalmazók sem voltak hajlandóak árjegyzést adni az egyébként kötelezően jegyzendő papírokra. Emlékszem még a 2012. végi, magyar számlanyitóktól zengő sorokra a bécsi Raiffeisen- és Erste-fiókokban. Amikor inkább bőröndben vitték ki sokan a pénzüket külföldre, nehogy véletlenül bennragadjon egy magyar bankszámlán. És nincs illúzióm arról, hogy a történelem megismételheti-e magát.

Nem mondom, hogy így lesz, és azt sem, hogy egy-két éven belül, de ha így lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy azok a visszaváltási „díjak” bőven 1 százalék felett lesznek, és lehet olyan időszak is, amikor az államkincstár élni fog forgalmazási kötelezettségének felfüggesztésével, ezáltal ellehetetlenülhet a lakossági állampapírok idő előtti visszaváltása. Fontos, hogy még a forgalmazás felfüggesztése sem minősülne államcsődnek, hiszen sehol sem vállalt rá kötelezettséget az államkincstár, hogy mindenkor visszaváltja idő előtt ezeket a sorozatokat.

Vagyis ezek a kötvények még „békeidőben” is korlátozottan likvidek, és jó eséllyel pont akkor lesznek teljesen illikvidek, amikor baj van a magyar és/vagy a világ állampapír- és tőkepiacain. Pedig éppen az lesz az az idő, amikor gyorsan el kellene adni őket, hogy legyen muníció jó sokat esett részvényeket, ingatlanokat vagy éppen – a forintgyengülést kivédendő – devizát vásárolni. Csodák tehát, ismét kimondhatjuk, hogy nincsenek.

Magas hozamú, alacsony kockázatú és mindenkor likvid eszköz nagyon ritkán fordul elő. Véleményem szerint most sincs erről szó.

Idén június 3-án kerül azonban forgalmazásba először a Nemzeti Kötvény névre keresztelt új állampapírfajta, ami 4,95 százalékos várható éves átlagos hozamával igencsak nagy érdeklődésre tart számot. Mostanában olyanokat is lehet olvasni, hogy e papírnak lesznek majd olyan időszakai, amikor még az 1 százalékos „visszaváltási díjat” sem kéri majd el az államkincstár. Éppen ennek fényében nagyon kíváncsian várom, hogy elolvashassam e papír első Nyilvános Ajánlattételét és Ismertetőjét. Vajon ez lesz az első lakossági állampapír, amire valóban kötelező lejárat előtti visszaváltást vállal az államkincstár? Előállhat-e a szentháromság: magas hozam és alacsony kockázat, teljes likviditás mellett? A választ még nem tudom, de ígérem, frissítem ezt a cikket, amint megjelent a Nyilvános Ajánlattétel.

Addig pedig az illikviditás lehetőségét is figyelembe véve vásárolok lakossági állampapírokat. És ugyanezt a körültekintést javaslom mindenkinek, aki e cikket olvassa.

Pénz hozam kockázat likviditás Magyar Államkincstár prémium magyar állampapír Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2019. július 21. 14:58 Pénz

A pénzügyi válság, ami négyszáz éve romba döntötte Németországot

A hercegek egymást akarták aláásni a pénzrontással, de végül mindenki rosszul jött ki az őrületből.

Torontáli Zoltán
2019. július 18. 11:09 Pénz

Érthetetlen, hogy a Tesla miért ér annyit, mint a Mercedes

Teljesen mást gondolnak a befektetők az autógyárakról, mint amit tankönyv szerint gondolniuk kellene.

Avatar
2019. július 12. 10:27 Pénz

Egyre többet faragnak Magyarország olcsóságából az emelkedő árak

Évek óta nem nőtt olyan gyorsan az infláció Magyarországon, mint tavaly, és mivel az EU-ban szerényebb volt a drágulás, már kevésbé számít olcsónak hazánk.

Fontos

Bucsky Péter
2019. július 23. 06:52 Közélet

Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.

Jandó Zoltán
2019. július 22. 14:53 Közélet

Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog

Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.

Bucsky Péter
2019. július 22. 06:45 Közélet

208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihoz

Hat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit.