Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. június 3. 15:39 Pénz

Tényleg szuper a szuperállampapír?

A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője, az anyag eredetileg az Alapblogon jelent meg.

A sokak által bármikor visszaválthatónak gondolt lakossági állampapírok korántsem válthatók vissza minden körülmények között. Erről írtam legutóbb, és a bejegyzésem végén ígéretet tettem arra, hogy megvizsgálom az akkor még nemzeti kötvényként ismert, mostanára már Magyar Állampapír Plusz-ra keresztelt kötvényt is ebből a szempontból, amikor megjelenik a hivatalos „Nyilvános ajánlattétele” és „Ismertetője”.

Mivel június 3-tól (azaz mától) jegyezhető is a papír, a kérdés igencsak aktuális. Vajon tényleg ez lesz az első valóban likvid, bármikor a lejárati idő előtt visszaváltható lakossági állampapírunk? Jogos lenne a sajtóban egyre elhíresültebb „szuperállampapír” megnevezés?

A rövid válaszom az, hogy részben igen, részben nem. Elolvasva a Nyilvános ajánlattételt a következő kép rajzolódik ki a papír likviditásával kapcsolatban.

  • A MÁP Plusz valóban az első magyar állampapír, amelynek nyilvános ajánlatéttelében megjelenik a kötelező visszaváltás, mint kötelezettség a forgalmazók és ezen keresztül a Magyar Állam felé. Ez komoly változás és előny a korábbi lakosság állampapírokhoz képest.
  • Azonban a Nyilvános ajánlattétel nem korlátlan visszaválthatóságot határoz meg. Azt írja elő, hogy a kötvény kamatfizetését követő 5 munkanapban a forgalmazóknak vissza kell váltaniuk a papírt gyakorlatilag névértéken (plusz az alatt a pár nap alatt felhalmozott kamaton). Ezen öt munkanapos időszakban tehát valóban korlátlanul likvid a papír. Ezen az időszakon túl továbbra is a forgalmazók üzletszabályzatára van bízva, hogy milyen áron jegyeznek árat a papírra (hasonlóan a korábbi cikkemben leírtakhoz).

Mivel a MÁP Plusz az első évben félévente, majd utána 4 évig évente fizet kamatot, így tehát az 5 éves élettartama alatt 5*5 munkanapban (és persze a lejárat napján) tökéletesen és előreláthatóan likvid lesz. Az összes többi napon ugyanolyan korlátozott likviditással fog működni, mint a többi lakossági állampapír, annyi különbséggel, hogy békeidőben az államkincstár 0,25 százalékos díjért lejárat előtt is visszaváltja. A forgalmazók saját maguk dönthetik el, mennyiért váltják vissza. Nem békeidőben ugyanaz a megoldás valószínűsíthető, mint amit az előző cikkemben leírtam a lakossági állampapírok lejárat előtti visszaválthatóságáról (leszámítva persze a kamatfizetéseket követő 5 munkanapot).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy alábecsült kockázata a lakossági állampapíroknakAz állampapírok jelenleg könnyen és kedvező feltételekkel visszaválthatók, de nincs rá garancia, hogy ez egy válságos időszakban is így lesz.

Külön érdekesség, hogy mivel az első évben kifizet fél évre (éves) 3,5 százalékot, majd a következő fél évre 4 százalékot, azaz az egyéves hozama 3,75 százalék (egy kicsivel még jobb is, mert kamatos kamatos kamatot fizet), majd az első év végén tökéletesen likviden visszaváltható, gyakorlatilag teljesen dominálja majd az Egyéves Magyar Állampapírt, aminek pusztán 3 százalék lesz a kamatfizetése és pontosan ugyanakkor jár le, mint a PMÁP Plusz. Vagyis innentől magára vessen az, aki Egyéves Magyar Állampapírt vesz, mert e papír megvételének innentől kezdve semmilyen pénzügyi racionalitása nincs (talán a fedezet elfogadási gyakorlat kivételével, ami egy igen speciális eset), ha hiszünk abban, hogy a Magyar Állam utólagosan nem változtatja meg a már kibocsájtott PMÁP Plusz Nyilvános Ajánlattételét, ami, valljuk be, durva visszanyúlás lenne az időben. Persze sajnos az is tény, hogy láttunk már hasonlót jogalkotói szinten.

Jogos tehát szuperállampapír kifejezés? Részben nem az, hiszen még ez sem tökéletesen likvid. Részben azonban nagyon is jogos, mert jóval likvidebb, mint az összes többi lakossági állampapír, ráadásul ki kellene, hogy végezze a mostanáig nagyon népszerű Egyéves Állampapír-t is, már ha feltételezzük, hogy a lakossági vevők mérlegelik a fent leírtakat.

A legnagyobb kockázata e papírnak tehát már nem a likviditása lesz, hanem az, hogy semmilyen módon nem reagál a kamatozása az infláció esetleges növekedésére, de ezt a témát meghagyom egy következő cikkre. Addig is mindenkinek érdemes mérlegelnie, hogy megismerve a fentieket, milyen súlyban használja ezt az eszközt a saját portfóliójában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államkötvény magyar állampapír plusz nemzeti kötvény Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Kiss Péter
2024. július 21. 04:56 Pénz

Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?

Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.