A legtöbb fejlett ország adósságállománya magas, Amerikáé gyorsan is nő, így egyre inkább az a kérdés, hogy mikor szakad ránk egy pénzügyi válság.
A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.
2025 nagy dobása lehet a latin-amerikai kötvények felülteljesítése, de csak erős idegzetű és hosszú távra befektetők fontolják meg ezt a lehetőséget.
Együttes erővel söprik szőnyeg alá a költségvetési problémát az elnökjelöltek, pedig súlyos következményei lehetnek, ha nem változik semmi.
Zsebből megvehetné a Molt vagy az OTP-t, ha valóban annyi pénz van a cégeiben, mint ami az ügyvéd által is ellenjegyzett iratokból látszik.
Elsőre jól néz ki a magyar állampapírok és a részvények hozama, de ha figyelembe vesszük az inflációt és a forint leértékelődését, akkor például a román eszközök jobban teljesítettek.
Idehaza is sok ezer milliárd forintot tartanak az emberek kötvényekben, ám ezeknek a befektetéseknek bizonytalanabbak a kilátásai, mint bármikor az utóbbi 40 évben.
A hazának szüksége van a lakosság megtakarításaira, de az eddiginél kisebb kamatot ígér cserébe.
Részvények általános vételére vagy eladására ösztönző elemzésekben gyakran hangoztatott érv, hogy a részvénypiac osztalékhozama éppen mennyivel vonzóbb vagy kevésbé az annál, amennyit a kötvények, állampapírok vásárlásával lehet keresni. Ezzel az érveléssel több elméleti és gyakorlati probléma is van azonban.
Magyarország jelenleg csak drágábban juthat rövidtávú dollárhitelhez, mint Ukrajna. Ha nem lép sürgősen valamit a magyar állam, abból hatalmas borulás lesz.