(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A 2004-es EU csatlakozás óta eltelt 20 év gazdasági teljesítményéről sokat lehetett olvasni, viszont a hazai tőkepiac és a tőkepiaci eszközök elmúlt két évtizedéről, főleg régiós összehasonlításban viszonylag keveset. Érdemes odatenni a gazdasági teljesítmény mellé, hogy azt mennyiben tükrözte a részvények, illetve a kötvények elért hozama, hogy ha nem is a teljes, de teljesebb képet lássunk.
Állampapírok
A tőkepiaci teljesítmények bemutatását érdemes az állampapírhozamokkal kezdeni, ami kockázatmentes hozamként a többi befektetési eszköz értékelésének kiindulópontja, és ezer szálon kötődik a gazdasághoz. Az elmúlt 20 év során jellemzően csökkenő tendenciát mutattak a hazai kötvényhozamok, kivéve a 2008-as globális válságot, valamint a 2011-es görög válságot, de közvetlenül a Covid-sokk előtt mindenkori mélypontjukat érték el a hazai hozamok.
Az EU-csatlakozáskor megfigyelhető 8 százalék környékén tanyázó magyar tízéves állampapírhozam 2019 végén, majd újra egy rövid időre 2020 márciusában is 2 százalék alá csökkent. Az azóta eltelt négy év során a hosszú hozamok az infláció megemelkedésével párhuzamosan 10 százalék fölé emelkedtek, majd 2022 végén ismét csökkenés vette kezdetét, jelenleg 7 százalék környékén vagyunk. Egy izgalmas hullámvasút volt tehát az elmúlt két évtized, és visszanézve történelmi perspektívába helyezi a jelenlegi hozamszinteket.
Az azonban, hogy hasonló szinteken vannak a kötvényhozamok, mint 20 éve, nem jelenti azt, hogy időközben ne lehetett volna pénzt keresni a kötvények tartásával. (Az állampapírok, kötvények árfolyama a hozamok csökkenésével nő, vagyis ha alacsonyabb kamatozással bocsátanak ki új papírokat, akkor nő a meglévő állomány értéke. Fordított esetben, amikor például a növekvő infláció miatt magasabb hozamot várnak el a befektetők az új kötvényektől, a meglévő állomány értéke csökken.)
Az Államadósság Kezelő Központ által publikált, éven túli állampapírokat tartalmazó MAX Index értéke az uniós csatlakozáskori 250-es értékről 761-re emelkedett idén április végére, ami 205 százalékos abszolút és 5,73 százalék éves átlagos hozamot jelent. Mivel a magyar lakossági fogyasztói árindex az EU-csatlakozás előtti április óta eltelt 20 évben 148 százalékot, azaz évente átlagosan 4,66 százalékot emelkedett, az állampapírok által elért reálhozam pozitív volt, egészen pontosan 1,07 százalék.
A régiós, 2004-ben csatlakozó országokkal összehasonlítva az látható, hogy 20 éve nálunk volt a legmagasabb a hosszú lejáratú állampapírok előretekintő hozama, mögöttünk a lengyelek, majd a csehek álltak. (A szlovák hozam a későbbi eurócsatlakozásuk miatt kevésbé releváns a szempontunkból, illetve a 2007-ben csatlakozó Románia tízéves hozamáról nem található konzisztens adatsor, csak 2011-től, ami akkor a magyar szint alatt tartózkodott.) A Covid előtti időszak végére viszont annyira laza lett világszerte a monetáris környezet, hogy a magyar hozam nemcsak a román szint alá tudott kerülni, hanem a lengyelt is leelőzve pár bázispontra megközelítette a cseh tízéves kötvények hozamszintjét is. A Covid okozta sokk után azonban vége lett ennek a konvergenciának, és újra a sor végén (tetején) találtuk a magyar állampapírhozamokat.
Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés mértékéhez valamennyire kötni tudjuk ezeket a folyamatokat, más relatív mutatószámot érdemes elemezni, ami jobban mutatja a tőkepiaci konvergenciát. A legtöbb befektető az országok kockázatosságának általános piaci megítéléséhez a CDS-felárakat*CDS: államcsőd elleni biztosítás, a felár a legbiztonságosabbnak tartott ország (Európában leginkább Németország) CDS-szintjéhez viszonyított különbség. nézi, a kötvénypiaci mutatók közül pedig a kockázatmentesnek gondolt országok állampapírjaihoz viszonyított felárakat.
Itt is nagyjából hasonló trendeket figyelhetünk meg, mint a kötvényhozamoknál, azzal a kivétellel, hogy húsz év után a magyar felárak, ha kicsivel is, de magasabbak, mint 2004-ben voltak. Ugyanakkor ez igaz a többi, velünk együtt csatlakozó országra is, tehát a régiós országok állampapírjaitól általában várnak el magasabb kockázati prémiumot a befektetők, mint húsz évvel ezelőtt. Ez a többi fejlődő piaci és Európán belüli perifériaország felárainak vizsgálata alapján nem régióspecifikus jelenség, mindenhol tapasztalható ez a fajta megnövekedett kockázati felár. A jelenséget megmagyarázó globális tényezők közül elég kiemelni az államháztartási hiányok és államadósságszintek GDP-hez viszonyított, Covid óta történt megemelkedését, az utóbbi évek inflációs sokkját, valamint a geopolitikai konfliktusok kiéleződését.
A hazai kötvénypiaci befektetéssel elérhető 205 százalékos abszolút és 5,73 százalékos átlagos éves hozamot régiós kontextusba helyezve dagadhat a keblünk, ugyanis ez jóval magasabb, mint a lengyel 148, illetve évesítve 4,65 százalékos, illetve a cseh kötvénypiac 79, évesítve 3 százalékos teljesítménye (mindegyik helyi devizában számolva). Beigazolódott tehát az, amit az időszak elején megfigyelhető várható piaci hozamok mutattak, hogy a magasabb elvárt hozammal rendelkező, azaz kockázatosabbnak tűnő befektetés magasabb realizált hozamot ért el.
A 2007-ben csatlakozó Románia némileg árnyalja a képet, ugyanis az ottani helyi kötvénypiac teljesítményéről csak 2012 májusától áll rendelkezésre összehasonlítható index. Ha ezt a 12 évet nézzük, a román kötvények 71 százalékos abszolút, és 4,59 százalékos évesített teljesítménye meghaladja a többi régiós országét, köztük a 63, illetve 4,13 százalékos magyart is, noha a román 10 éves állampapírhozam az időszak kezdetén alacsonyabb volt, mint a magyar.
Ezt a képet azonban tökéletesen átrajzolja az egyes országok devizájának euróhoz viszonyított árfolyama.
Hogy teljes képet kapjunk, érdemes megnézni az egyes régiós országok devizáinak teljesítményét a forinthoz, illetve az euróhoz mérten. Ebben az összehasonlításban az uniós csatlakozás óta a forint mintegy 56 százalékot gyengült az európai közös valutához képest, míg a román lej 23 százalékos gyengülésén kívül a többi deviza erősödni tudott az euróval szemben. Ez a forintgyengülés elég volt ahhoz, hogy teljesen átrendezze a sorrendet. Ha forintban számoljuk a teljesítményeket, akkor az első helyre a lengyel kötvények kerültek 329 százalékos abszolút, 7,55 százalékos éves átlagos hozammal, míg a második helyre befutott a cseh kötvénypiac 261 százalékos abszolút, illetve 6,62 százalékos évesített hozammal.
Részvények
Az utóbbi húsz év során átélt válságok ellenére a hazai részvénypiac képes volt felülteljesíteni az állampapírokat, ráadásul a BUX Index az éves átlagos 9,51 százalékos hozamával előkelő helyen zárt a régiós mezőnyben is. Ez húsz év alatt 515 százalékos abszolút hozam, ami több mint két és félszerese az állampapírokkal elérhető 205 százaléknak. Ezt a teljesítményt egyedül a román részvénypiac tudta felülmúlni a régióban, ahol a BET Index az osztalékokkal együtt számolva elképesztő mértékű, 1579 százalékos abszolút hozamot tudott felmutatni. A cseh és a lengyel tőzsdeindexek lemaradtak a helyi devizában számolt teljesítmény tekintetében, ugyanis osztalékokkal számolva a teljes hozamuk 355, illetve 248 százalék volt az EU-csatlakozás utáni két évtizedben.
Ha közös devizában, euróban számoljuk a teljesítményeket, akkor a régióban már csak a lengyeleket előzzük meg, a cseh korona euróval szembeni erősödése és a forint gyengülése miatt a prágai index teljes hozama 489 százalékra ugrik, míg a BUX Indexé 296 százalékra csökken. A teljes nyugat-európai piacot reprezentáló STOXX 600 Index 324 százalékos vagy a német DAX Index 350 százalékos teljesítményéhez viszonyítva vegyes a kép, a román és cseh piac felül-, míg a magyar és lengyel tőzsdeindexek alulmúlták az európai átlagot.
Tanulságok
Az elmúlt 20 évben a hazai tőkepiac érdemi reálhozamot tudott biztosítani a megtakarítóknak. Régiós összehasonlításban és helyi devizában mérve az élmezőnyben végzett mind az állampapírpiac, mind a részvénypiac, azonban a forint gyengülése lerontotta az euróban számolt hozamokat.
Hosszú távon a kockázatosabbnak számító részvényekkel magasabb reálhozamot tudtak elérni a befektetők, míg az állampapírokkal inkább csak fenntarthattuk a megtakarításaink vásárlóértékét, azt növelni nem igazán lehetett.
A deviza ingadozása érdemben tudja befolyásolni a realizált hozamokat, így érdemes diverzifikálni, illetve figyelembe venni azt a hosszú távú tervezésnél.
Az európai állampapírokhoz viszonyított hozamfelárakban tapasztalt konvergenciát megszakította először a Covid-válság, majd az infláció nagymértékű megemelkedése, és újra hasonló szinteken tartózkodunk, mint 20 évvel ezelőtt, ez régiós jelenség.
A cseh kivételével mind a három régiós állampapírpiac tudott reálhozamot biztosítani, ráadásul többet, mint az európai állampapírok reálhozama.
A régiós tőzsdeindexek helyi devizában számolt hozama a lengyel kivételével felülmúlta az európai átlagot. A részvénypiaci reálhozam minden országban pozitív volt, azonban sajnos az európai szintet (5,37%) csak a román piac tudta túlszárnyalni, mivel a régiós jó teljesítmény majdnem kétszer akkora infláció mellett valósult meg. Éppen ezért a részvények állampapírhozamok felett elért többlethozama is a román piac kivételével elmaradt az európaitól.
A számok alapján úgy tűnik, a magyar tőkepiac állta a sarat az EU csatlakozás után a régiós és európai mezőnyben, azonban mind a kötvény-, mind a részvénypiacon van még tér a javulásra, ha nem is az abszolút teljesítmény, hanem a kockázati felárak tekintetében.
Pénz
Hostelek és panziók nőhetnek ki az Airbnb-lakások helyén Terézvárosban
A hírekbe bekerült szállodává alakítás kevesek számára lehet járható út, de vannak kevésbé költséges lehetőségek is az Airbnb-tiltás megkerülésére.
Budapesten, Somogyban és Zalában éreznék meg igazán a külföldiek lakásvásárlásának megnehezítését
A belső pesti kerületekben már 17 százalék a külföldi ingatlanvásárlók aránya. A kínai vevők száma csökkent, az oroszoké növekedett.
A kormány újraválasztása is múlhat a következő hetek állampapírpiaci őrületén
Állampapírban tartott ezermilliárdok mozdulhatnak meg a következő hetekben, és a lakosság döntésein is múlik, hogy mennyi pénz lesz a választások előtt osztogatásra.
Fontos
Túl olcsó a parkolás, így még több dugó lesz Budapesten
A jövő évi emelés után is kicsi lesz a parkolási díj visszatartó hatása. Bécsben és Bukarestben a jelentős áremelés mellett megszűnt az ingyenes parkolás.
Vizsgálják, hogy a befőttesüvegek is visszaváltósak legyenek
Konkrét bevezetési terv még nincs, és erre uniós kötelezettség sem szorít minket. De hova kellene akkor most tenni az üres uborkás üveget?
Először bukhat meg ciklus közben a rekorder szlovák miniszterelnök
Kedden tárgyalja a szlovák parlament a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Akár előrehozott választás is lehet északi szomszédunknál.
