Miután a várakozásokra rácáfolva kissé még gyorsult is az infláció az eurózónában decemberben, és elérte az 5 százalékot, egyre erősödnek azok a piaci várakozások, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem fogja olyan sokáig ölbe tett kézzel nézni a folyamatot, mint ahogyan erről hivatalosan kommunikál.
Az intézmény szóhasználatából decemberben ugyan eltűnt az infláció átmenetiségéről szóló utalás, a döntéshozók többsége egyelőre mégis azt gondolja, hogy a pénzromlást jelentős részben olyan tényezők okozzák – például az energiaárak emelkedése – amelyre nekik nincs ráhatásuk. Ha pedig így van, akkor egyelőre nincs miért emelni a jelenleg negatív jegybanki alapkamaton sem. Persze mindig hozzátéve, hogy ha eljön az idő, akkor majd tényleg cselekszenek.
A piacon a kivárásról azonban egyre inkább mást gondolják, hogy nem lesz már sokáig fenntartható álláspont. A legjobban ezt a legbiztonságosabbnak tartott német állampapíroknál lehet megfigyelni, amelyek kamatozása 2019 óta negatív tartományban van. Ez még most is igaz, de a legutóbbi piaczáráskor a tízéves államkötvényé már erősen megközelítette a nullát, ami azt mutatja, hogy a befektetők szerint hamarosan az EKB-nak is el kell majd kezdeni emelnie a kamatokat. Ugyanezt mutatja, hogy míg 2020 végén összesen több mint 8 ezer milliárd euró volt az értéke a negatív kamatozású eurózónás államkötvényeknek, mostanra ez 4,5 ezer milliárd környékére esett.
Ha a kamatemeléssel próbál is kivárni az EKB, az eszközvásárlásait tavalyhoz képest biztosan visszafogja, a Bloomberg cikkében idézett várakozás szerint nagyjából 500 milliárd euróra, ami majdnem csak a fele a tavalyinak.
Mindez azt jelenti, hogy lassan majd az eurózónában is drágábbá válnak a hitelek – ez idehaza már tart egy ideje -, és az államok sem vehetnek majd fel olyan kedvező feltételekkel kölcsönöket, mint az utóbbi években. Bár a fentiek másodpiaci hozamok, de Németország és több más eurózónás tagország is tudott negatív hozammal állampapírokat kibocsátani, vagyis még kerestek is a hitelfelvételen. A jelek szerint ez a korszak a végéhez közeledik, és nagy kérdés, hogy a nagy államadósságot maguk előtt görgető országok – például a több mint 150 százalékos GDP-arányos adósságú Olaszország – mennyire lesznek majd képesek ezzel megbirkózni.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
