Miután a várakozásokra rácáfolva kissé még gyorsult is az infláció az eurózónában decemberben, és elérte az 5 százalékot, egyre erősödnek azok a piaci várakozások, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem fogja olyan sokáig ölbe tett kézzel nézni a folyamatot, mint ahogyan erről hivatalosan kommunikál.
Az intézmény szóhasználatából decemberben ugyan eltűnt az infláció átmenetiségéről szóló utalás, a döntéshozók többsége egyelőre mégis azt gondolja, hogy a pénzromlást jelentős részben olyan tényezők okozzák – például az energiaárak emelkedése – amelyre nekik nincs ráhatásuk. Ha pedig így van, akkor egyelőre nincs miért emelni a jelenleg negatív jegybanki alapkamaton sem. Persze mindig hozzátéve, hogy ha eljön az idő, akkor majd tényleg cselekszenek.
A piacon a kivárásról azonban egyre inkább mást gondolják, hogy nem lesz már sokáig fenntartható álláspont. A legjobban ezt a legbiztonságosabbnak tartott német állampapíroknál lehet megfigyelni, amelyek kamatozása 2019 óta negatív tartományban van. Ez még most is igaz, de a legutóbbi piaczáráskor a tízéves államkötvényé már erősen megközelítette a nullát, ami azt mutatja, hogy a befektetők szerint hamarosan az EKB-nak is el kell majd kezdeni emelnie a kamatokat. Ugyanezt mutatja, hogy míg 2020 végén összesen több mint 8 ezer milliárd euró volt az értéke a negatív kamatozású eurózónás államkötvényeknek, mostanra ez 4,5 ezer milliárd környékére esett.
Ha a kamatemeléssel próbál is kivárni az EKB, az eszközvásárlásait tavalyhoz képest biztosan visszafogja, a Bloomberg cikkében idézett várakozás szerint nagyjából 500 milliárd euróra, ami majdnem csak a fele a tavalyinak.
Mindez azt jelenti, hogy lassan majd az eurózónában is drágábbá válnak a hitelek – ez idehaza már tart egy ideje -, és az államok sem vehetnek majd fel olyan kedvező feltételekkel kölcsönöket, mint az utóbbi években. Bár a fentiek másodpiaci hozamok, de Németország és több más eurózónás tagország is tudott negatív hozammal állampapírokat kibocsátani, vagyis még kerestek is a hitelfelvételen. A jelek szerint ez a korszak a végéhez közeledik, és nagy kérdés, hogy a nagy államadósságot maguk előtt görgető országok – például a több mint 150 százalékos GDP-arányos adósságú Olaszország – mennyire lesznek majd képesek ezzel megbirkózni.
Pénz
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.
Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet
Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
