Már Görögországnak is fizetnek a hitelezők, hogy kölcsönadhassanak neki
Pár éve még a görög gazdaság problémáival volt tele a gazdasági sajtó, 2012-ben az ország lényegében csődbe ment, és nem sokon múlt, hogy kizuhanjon az eurózónából. Ezt követően jó pár éven keresztül az ország meg sem próbálta magát a piacról finanszírozni, a nemzetközi szervezetek adták össze a szükséges összegeket.
Most viszont eljutottunk oda, hogy már Görögország is negatív kamatozással tudott kötvényt kibocsátani, azaz a hitelezők fizetnek azért, hogy pénzük egy ideig a most már biztonságosnak tartott görög papírokban parkolhasson. (Ezeket például határon átnyúló devizaügyletekben fedezetként használva még mindig nyereséget érhetnek el.) Igaz, egyelőre csak a legutóbb 487,5 millió euró értékben eladott 13 hetes görög kincstárjegyek esetében lett negatív a hozam, -0,02 százalék, ami még mindig sokkal közelebb van a nullához, mint az eurózónában legbiztonságosabbnak tekintett német.
Kétségtelen, hogy Görögország az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy egyenesbe kerüljön, a megszorítások mellett például állami vállalatokat értékesített, így a költségvetés adósságszolgálat előtti egyenlege évek óta bőven többletes. A negatív hozam azonban így is elképzelhetetlen lenne az Európai Központi Bank intézkedései nélkül. Az EKB szeptemberben -0,4-ről -0,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatát, és bejelentette a kötvényvásárlási programjának újraindítását is, ami olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását az eurózónás tagállamok számára.
Ahogy a Bloomberg összefoglalójából is kiderül, az államok ezzel rengeteget spórolnak, a megtakarítók – köztük például biztosítók és nyugdíjalapok – azonban egyre nehezebben tudják gyarapítani a pénzüket. Ehhez Görögország számára például 10 évre kell bizalmat szavazni, nemrég az ország 1,5 százalékos hozammal adott el ilyen időtávra szóló államkötvényeket. De ez még nem is extrém eset, hiszen az utóbbi egy-két évben mások mellett Ausztria és Argentína is adott el százéves kötvényeket – az utóbbi azóta (igaz, egyelőre elvileg csak rövidebb lejáratú papírokkal) lényegében ismét csődbe ment.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
