Mi lesz, ha jön a magasabb infláció? A kérdés mostanában sokakat foglalkoztat, akik megtakarításukat a tőzsdén igyekeznek gyarapítani, de ennél jóval szélesebb kört érint, valójában mindenkit. Igaz, a megtakarítással nem rendelkezők sok mindent nem tehetnek, hiszen nem nagyon tudnak védekezni az árak emelkedése ellen, legfeljebb a költési szokásaik átalakításával.
Ennél összetettebb a helyzete azoknak, akik azon gondolkoznak, hogy hol lenne a legjobb helye a félretett pénzüknek. A bankszámlán biztosan nem, hiszen ott lényegében egyáltalán nem kamatozik, így az inflációval arányosan csökken az értéke, és a lekötött betétek sem kínálnak manapság ehhez képest sokkal magasabb hozamot.
Részben emiatt, részben az intenzív kampány hatására fordultak sokan az állampapírok felé, amelyek közül különösen az ötéves futamidőre 4,95 százalékos kamatot fizető „szuperállampapír”, a Magyar állampapír plusz lett népszerű. Mivel ennek hozama fix, minél magasabb az infláció, a reálkamat annál kisebb. Vannak inflációkövető állampapírok is, ezeket akkor érdemes választani az előbbivel szemben, ha azt gondoljuk, hogy tartósan 4 százalék közelében lesz a magyar infláció.*A hároméves futamidejű kamata infláció plusz egy, az ötévesé infláció plusz 1,25 százalék. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy ezeknél kedvezőtlenebbek a futamidő vége előtti visszaváltás feltételei, mint a Magyar állampapír plusznál.
Tőlünk nyugatra azonban már ennél kisebb infláció is magasnak számít. Miközben idehaza az utóbbi két évben valamivel 3 százalék fölött*2019-ben 3,4, tavaly 3,3 százalék. volt a pénzromlás üteme, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ritkán ment 2 százalék fölé. Ez azért volt kedvező a részvénybe fektetők számára, mert így az alternatív befektetések, a kötvények (állampapírok, vállalati kötvények) hozama is alacsony maradt, ezért jobban megérte részvényeket tartani.
Ez a helyzet, pontosabban ennek a jövőbeli alakulásáról kialakított kép kezdett megváltozni az utóbbi egy-másfél hónapban, nagy tőzsdei mozgásokat kiváltva. Tömören és leegyszerűsítve arról van szó, hogy az elemzők és befektetők számottevő része arra számít, hogy a gazdaságok idei újranyitásával meglódul az infláció.
Ennek alapvetően két összetevője van, ahogy Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója a társaság tegnapi sajtóeseményén a G7 kérdésére vázolta. A szolgáltatások – például éttermek, szálláshelyek – iránt rövid távon lesz egy nagyon megugró kereslet, amely egy csődök által megtizedelt kínálattal találkozik.
Emellett lesz egy importált infláció is, hiszen – az olajár emelkedése miatt – az üzemanyagokért biztosan sokkal többet kell fizetni az előttünk álló hónapokban, mint a tavaly tavaszi mélypont idején, a tengeri konténeres szállítás pedig 2,5-3-szorosára drágult. Ez bizonyos szektorokban, szegmensekben olyan mértékű költségnövekedést okoz, amit nem lehet nem áthárítani, mert akkor veszteséges lesz az üzlet.
Az elemzők többsége azért is számít az infláció meglódulására, mert a 2008-2009-es válsággal ellentétben most nemcsak a jegybankok, hanem a kormányok is öntik a pénzt a gazdaságra a talpon tartása érdekében. A tavaly 18 százalékos hiányt összehozó amerikai költségvetési politika olyan, mint a második világháború idején, de most nem fegyverkezésre megy a pénz, hanem közvetlen készpénzes juttatást kapnak széles tömegek, és ők ezt jelentős mértékben el is fogják költeni, táplálva az inflációt. Nyugat-Európa sok országában nagyon hasonló a helyzet. Magyarországon a munkaalapú társadalomba a segélyezés kibővítése nem fért bele, de a magyar gazdaság nyitottsága és a magasabb kiinduló inflációs szint miatt ez önmagában valószínűleg nem lesz döntő különbség.
Emellett a HOLD Alapkezelő szakemberei arra számítanak, hogy az inflációt eddig leszorító hosszú távú hatások némelyike is gyengül. A nyugati társadalmak idősödése miatt kevesebb dolgozóra jut több eltartott, így kevesebben fognak megtakarítani, mint ahányan felélik a korábban felhalmozott összegeket. Emellett az ázsiai exportőr országok valutái is felértékelődhetnek, drágítva az onnan érkező importot. Móricz Dániel szerint
az infláció hosszú csökkenő trendje minimum megtorpan, de valószínűleg meg is törik, évtizedes hosszúságú magasabb inflációs időszak jöhet.
Az Egyesült Államokban a második világháborút egy olyan pénzügyi elnyomási időszak követte, amikor – a háborús adósságok elinflálása érdekében, a pénzügyminisztérium és a jegybank megállapodása alapján – magas infláció mellett is alacsony szinten tartották a kötvényhozamokat.
„Volt, hogy 18 százalék volt az infláció 2 százalékos kamatszint mellett. Egészen elképesztő volt. A mai, sokkal globálisabb és nagyobb súlyú tőkepiac mellett most kevésbé lehet megcsinálni, de nagyjából azt gondoljuk, hogy az a hozamemelkedés, ami most van az USA-ban, az valószínűleg egy idő után már nagyon fájni fog egy csomó eszköznek” – mondta Móricz Dániel. Ezért arra számít, hogy egy idő után közbe fog lépni az amerikai jegybank, és kötvényvásárlásokkal megállítja a hozamemelkedést.
Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy erre mit fognak reagálni a befektetők. Szerintem ekkor fog mindenkinek leesni, hogy mindegy, hogy mennyi lesz az infláció, az elején nem fogják engedni fölmenni a kamatokat, ezért reáleszközt kell venni. Ez lesz, lehet az a helló pillanat, amikor mindenki azt mondja, hogy mégis mindent be a reáleszközbe. És abba az aranyba, ami most éppen esik, elkezd megint beleömleni a pénz.
Ha kifejezetten az aranyat nem is ajánlották a társaság szakemberei, de ebben az időszakban szerintük a nyersanyagok, ingatlanok és részvények kínálnak jó befektetést. Persze nem csukott szemmel, utóbbiak közül azok lehetnek a nyerők – például a bank- és energiaszektor részvényei –, amelyeknek nem szaladt el úgy az árfolyamuk, mint például a technológiai részvényeknek, miközben ezek a vállalatok már most is jelentős nyereséget termelnek, nem csak valamikor a jövőben.
