(A szerző a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Az elmúlt 25 évben elég sok, jól nevesíthető válsággal szembesültek a befektetők a részvény- és kötvénypiacokon. 1997-től csak nagy vonalakban: dél-ázsiai válság, orosz válság, dotkom-lufi, 9/11, a Lehmann bedőlése és vele együtt a nagy pénzügyi válság, jó két évvel ezelőtt a pandémia okozta piaci összeomlás. Akadtak kisebb piaci turbulenciák is, de az említett események voltak azok, amelyek az átlagemberek információszintjét is megérintették, szalagcímek voltak sokáig, átment a köztudatba, hogy a pénzpiacokon nagyok a gondok.
Az idei év annyiban más, hogy a szalagcímek a világszerte elszálló inflációról és az általános gazdasági lassulásról, a közelgő recesszióról szólnak, nem egy hirtelen piaci összeomlásról. Ha azonban megnézzük a pénzügyi eszközosztályokat, akkor az idei év eddigi teljesítménye siralmas, összességében a piacok teljesítménye rosszabb, mint a fent említett válságokban volt. Az egy dolog, hogy a részvények hogyan teljesítettek idén, ami sokkal érdekesebb, az a kötvénypiac, különösen a magyar kötvények árfolyam-alakulása. Ha valaki szereti a horrort, ennél élvezetesebb csemegét nehezen találni az elmúlt több évtizedből.
De nézzük először a részvényeket. A világ valamennyi irányadó tőzsdeindexe két számjegyű mínuszban van. Az amerikai piacot legjobban reprezentáló index, az S&P 500 index 25 százalékos mínuszban van, ennél rosszabb teljesítményt nyújtott a technológiai szegmens (Nasdaq), amely idén eddig 33 százalékot veszített értékéből. Hasonlóan gyenge teljesítményt nyújtottak az európai piacok: annak ellenére, hogy az ukrán-orosz háború ezt a térséget jobban érinti, a német piac idei szaftos mínusza megegyezik az amerikai piaccal a maga 24 százalékos értékvesztésével, a EuroStoxx 50 (ez nagyjából az európai S&P 500-nak felel meg) „csupán” 23 százalékot esett.*A számok a hét első felében megfigyelhető állapotot mutatják – a szerk.
A magas infláció miatt elkezdett kamatemelési ciklus és a jegybankok mérlegfőösszegének csökkentése nyomán látványosan visszaesett a befektetők kockázati étvágya. Ami érdekes, hogy nem egyszeri, hirtelen árfolyamzuhanás történt, hanem kisebb-nagyobb hullámokban esik a piac. A Fed elnökének augusztusban történt hangnem- és hangsúlyváltása ugyan gyorsított a folyamaton, de a részvénypiacokon elmaradt – eddig – a hirtelen összeomlás.
A magyar részvénypiac esése alapvetően nem lóg ki a sorból, a BUX index 24 százalékos esése még egész tűrhetőnek mondható, különösen annak fényében, hogy megint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégek kénytelenek finanszírozni a magyar költségvetési hiány egy tekintélyes részét a tavasszal kivetett különadók formájában.
Ha az átlagembernek feltennénk a kérdést, hogy melyik befektetésen lehetett idén nagyobbat bukni, a BUX index december végi vételével vagy pedig hosszú lejáratú magyar állampapírokon, akkor valószínűleg tízből tíz ember a tőzsdét mondaná. Pedig nem. Nagyon nem. Van egy úgynevezett MAX index, amely az egy évnél hosszabb lejáratú magyar kötvények összesített teljesítményét méri. Ebben az indexben valamennyi éven túli, magyar állam által forintban kibocsátott magyar államkötvény szerepel (a lakossági kötvények nem).
Ha egy kötvény hozama a piacon emelkedik, akkor annak nettó árfolyama csökken. Az idei évben olyan mértékű volt a hozamemelkedés a magyar kötvények esetében, hogy a MAX index idén 22,4 százalékot veszített értékéből. Az a befektető tehát, aki december végével megvette a magyar átlagos kötvénypiacot, több mint 22 százalékot bukott!
Ha egy kicsit jobban belemegyünk a MAX indexben szereplő kötvények idei teljesítményébe, akkor még ijesztőbb látvány tárul elénk. A 2026-ban lejáró kötvénnyel (a „D” lejárattal) idén az átlagos MAX index értékvesztését szenvedhettük el. Ha kicsit hosszabb lejáratú kötvényeket is vettünk volna, akkor a következő, kicsinek semmiképpen sem mondható bukót realizáltuk volna:
- 2028/A: -26,84%
- 2033/A: -37,13%
- 2038/A: -42,94%
- 2051/G: -48,06%
Ha valaki december végén bátor (vagy vakmerő) volt, és a leghosszabb lejáratú magyar állampapírt vette meg (amelyik ráadásul úgynevezett zöld kötvény, mindent a környezettudatosságért), az konkrétan elbukta a pénzének közel a felét. Szuper biztonságos magyar állampapíron. Gyönyörű. Ennyi erővel valamelyik ultra magas kockázatú technológiai papírt is kinézhette volna magának a befektető, de a főbb kriptodevizákkal sem járt volna rosszabbul, főleg ha a devizahatást is belevesszük, hiszen a kriptodevizák dollárban vannak jegyezve, a dollár erősödik, a magyar forint meg minden nap történelmi mélypontra esik.
Igazságtalan lennék, ha nem írnám le, hogy a világ valamennyi kötvénypiacán jelentős mértékben emelkedtek a hozamok (estek a nettó árfolyamok), egy kamatemelési ciklusban ez nem annyira meglepő. Ami rendkívül ijesztő, hogy a magyar kötvénypiac milyen mértékben teljesít rosszabbul nemcsak a fejlett piacokhoz, de valamennyi regionális piachoz képest is. Csak egy apró hírmorzsa: kedden
Ukrajna 2023. áprilisi lejáratú, dollárban denominált kötvényt bocsátott ki, 4,25 százalékos hozammal. Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes
– azt hiszem, ezzel a példával mindent elmondtam.
Korábban is írtam már a G7-en, hogy a magyar gazdaságpolitika ebben a formában nem jó. Nem elég. Nem elég a monetáris oldaltól várni egyedül, hogy rendbe tegye a dolgokat, fiskális oldalról is nagyon erős üzenetnek, csomagnak, konkrétumoknak kellene jönnie a befektetők részére, mert most éppen gáz van. Nagy gáz. Üzenet, konkrét csomag nélkül a jelenlegi helyzet nem tartható fent sokáig.
A 430-as euró nem a véletlen műve, hanem egy borzasztó erős üzenet a piactól, hogy azonnal kiigazításra van szükség. (A cikk még azelőtt íródott, hogy ma délelőtt a Magyar Nemzeti Bank nagy kamatemelést jelentett be, amelynek hatására a forint jelentősen, 420 alá erősödött az euróval szemben. Ez azonban szintén monetáris intézkedés, a kormányhoz tartozó fiskális oldal egyelőre nem változott – a szerk.)
Az a fiskális politika, amit jelenleg művel a magyar kormány (a vártnál jóval magasabb infláció miatt jelentősen megemelkedett áfabevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövidtávon sem. Hosszútávon meg különösen.
Ha sürgősen nem lép valamit a magyar állam, akkora borulás lesz, hogy az még a Holdról is látszani fog.
Azt egyébként valaki kiszámolta a magyar kormány részéről, hogy a brutális mértékben megemelkedett finanszírozási költségek mennyibe kerülnek a költségvetésnek éves szinten? Főleg akkor, ha hozzátesszük az MNB egészen gigászi 2022-es veszteségét is. Spoiler: a remegő kézzel várt EU-s pénzek nem fedezik ezt.
A világ tőkepiacai összességében az elmúlt évszázad egyik leggyengébb teljesítményét nyújtottak idén. Az úgynevezett 60/40-es portfoliók (60 százalék S&P 500 index és 40 százalék tízéves állampapír) idei teljesítménye 20 százalék mínusz. Ami önmagában is elég szomorú. Ami viszont rémisztő, hogy a magyar eszközök ehhez képest mennyivel rosszabbul szerepeltek. Jó lenne felébredni, mert sajnos nem a moziban ülünk popcornnal a kezünkben, hanem ennek a filmnek mi vagyunk a főszereplői.
Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
