Az elmúlt pár hétben több cikkben is foglalkoztunk a munka világát érintő legfontosabb magyar mutatók alakulásával az elmúlt 20 évben. Ebben a cikkben ezek közül a legfontosabbakat összegezve a trendeket mozgató legfontosabb folyamatokat és kormányzati intézkedéseket is megpróbáljuk részletesebben bemutatni.

Meg sem közelítettük az egymillió új munkahelyet, de szépen javultak a foglalkoztatottsági adatok

A munkaerőpiaci mutatók közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatottság, amiről korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy bár a 2010-ben megígért egymillió munkahely nem jött létre az évtized végéig, a visegrádi országokkal összehasonlítva mégis kiemelkedően javultak az alapvető munkaerőpiaci adatok.

Hasonló, bár egy kicsit eltérő következtetésre jut ugyanebben a témában Köllő János, Oblath Gábor és Scharle Ágota tanulmánya, amely a 2020-as Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg. A mi elemzésünkhöz képest ebben a tanulmányban nemcsak a visegrádi, hanem az összes volt szocialista EU-tagország mezőnyében vizsgálják a foglalkoztatottság alakulását. Ebben a mezőnyben Magyarország már nem az élen, csak a középmezőnyben volt a koronavírus-járvány kitörésekor (ami viszont javítás 2004-hez képest, amikor az alján volt).

A 20-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában 2019-ben Magyarország megelőzte Horvátországot, Romániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Bulgáriát, de elmaradt Csehországtól, Szlovéniától és a három balti országtól. A tanulmány azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy közmunka nélkül Magyarország a mezőny alsó felében végzett volna.

A tanulmány szerint a foglalkoztatási ráta növekedéséhez hozzájárult a népesség csökkenése is. Emellett a foglalkoztatás növekedésére hatással volt a népesség összetételének változása, és az is, hogy a különféle csoportok milyen eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2007 és 2019, tehát a két válság előtti utolsó „békeévek” között a foglalkoztatás 579 ezer fővel, a közmunkások és a külföldön dolgozók nélkül számítva 407 ezer fővel nőtt.

A foglalkoztatottság növekedését segíthette elő az is, hogy 2016-tól kezdve  a hatéves bérmegállapodás értelmében a munkaadói és munkavállalói járulékokat is csökkentették, tehát ilyen értelemben olcsóbbá vált egy munkavállaló foglalkoztatása Magyarországon (bár a munkához kapcsolódó adók még a csökkentések ellenére is élmezőnyben vannak az OECD-országok között).

Összefoglalva: ebben az időszakban kiléptek a munkapiacról a nagyobb, és kevésbé iskolázott generációk, és beléptek kisebb, de jóval iskolázottabb fiatalok. A legnagyobb hatása a diplomások, illetve kisebb mértékben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számbeli növekedésének volt, emellett pedig jelentősen növelte a foglalkoztatást, hogy az 55 éven felüliek korcsoportjában jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik dolgoztak. Eközben jelentős mennyiségben öregedtek ki a foglalkoztatottak közül a középfokú szakképzést végzettek, és a legfeljebb általános iskolát végzettek.

A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a munkaerőpiaci teljesítmény javulásában meghatározó szerepet játszott két, hosszabb távon ható tényező. Az egyik a kilencvenes években lezajlott felsőoktatási expanzió, ami anélkül növelte a diplomások számát, hogy az elhelyezkedési esélyeiket csökkentette volna. A másik pedig a nyugdíjkorhatár 90-es évek vége óta tartó emelése, valamint a rokkantnyugdíjba vonulás megnehezítése volt, utóbbi területen a legnagyobb hatása a második Orbán-kormány reformjainak volt.

Örülhetünk a bérnövekedésnek, de elment mellettünk a régió és Románia is kezd felzárkózni

Magyarországon 2005-ben még magasabbak voltak a nettó ekvivalens^*Az ekvivalens jövedelem az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, de annál pontosabban fejezi ki egy család vagy háztartás jövedelmi helyzetét, mert nem egyenlő súllyal veszi figyelembe a háztartás tagjait. A módszertan logikája, hogy ha többen vannak egy háztartásban, akkor a fogyasztás nem a létszám növekedésével arányosan nő, például ha egy helyett két ember lakik egy háztartásban, akkor nem lesz dupla akkora a fűtésszámla vagy a lakbér. mediánjövedelmek (vásárlóegységen), mint Szlovákiában és Lengyelországban. Ez ugyanakkor nem tartott sokáig, 2009-ben már Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak voltak ezek a jövedelmek, és ez 2020-ig sem változott, bár Szlovákia nagyjából 2016-tól kezdve elkezdett leszakadni Lengyelországtól, és 2020-ra már közelítette a magyar bérszínvonalat.

A szerényebb magyarországi bérnövekedés részben éppen a foglalkoztatottsági adatok kedvezőbb alakulásából származik. Ahogy arra a fentebb hivatkozott tanulmány is felhívja a figyelmet, a 2010-es években a több visegrádi országgal és Romániával összehasonlítva Magyarországon nőtt a leglassabban az egy foglalkoztatottra jutó GDP, amit elsősorban nem a GDP-növekedés alakulása, hanem éppen a foglalkoztatottság kiugróan gyors bővülése magyaráz.

Mindez részben azt is magyarázza, hogy a 2010-es években Magyarországon a többi visegrádi országtól és Romániától jóval elmaradó mértékben nőtt a munkatermelékenység, hiszen foglalkoztatottként jelentek meg a statisztikában a közmunkások, később pedig a közmunkából a munkaerőpiacra átvándorlók nagy valószínűséggel szintén alacsonyabb munkatermelékenységű pozíciókba kerültek. Az is érdekes viszont, hogy a munka hatékonysága úgy nőtt a többi országhoz képest ilyen kis mértékben, hogy jelentős volt az iskolázottabb generációk megjelenésének hatása is a foglalkoztatottak között.

A 2010-es évek magyarországi bérnövekedése azonban az ultralaza monetáris politika következtében gyenge forintárfolyam miatt nem járt együtt a munkaerőköltségek arányos növekedésével: úgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozó.

Milyen hatással volt az átlagos bérszínvonalra a minimálbéreknek? Ahogy erről részletesebb cikkünkben írtunk, a havi bruttó minimálbérek aránya az átlagfizetéshez képest 2008 és 2017 között nőtt, azóta viszont a legkisebb fizetések egyre inkább elmaradnak Magyarországon az átlagbértől. A magyar nettó minimálbér értéke pedig úgy lett a legalacsonyabb a régión belül, hogy a minimálbért 2012 és 2022 között összesen 115 százalékkal emelték, jelentősebb mértékben, mint a 2002 és 2012 közötti tíz évben, amikor csak 86 százalékkal nőtt.

A gazdagabb magyarok zárkóztak fel uniós szinten is, nagyot csökkent a szegénység

A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek. Az elmúlt években a magyar társadalom felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, ezzel a leggazdagabb magyarok többnyire az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. Ahogy pedig az alábbi ábrán látszik, Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint nálunk.

Ez a bérnövekedés viszont kezdvezőbb volt az alsóbb jövedemi szegmensekben. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, a munkajövedelmek növekedése között nem voltak nagyon nagy különbségek 2020 és 2010 között a különböző jövedelmi tizedekben Magyarországon, de inkább az alsóbb jövedelmi tizedekre volt jellemző a munkajövedelmek átlagon felüli növekedése. 

A sorozat idézett cikkei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNövekedtek a magyar bérek az elmúlt húsz évben, de nem átütő mértékbenNőttek ugyan a bérek itthon, de a jövedelmek növekedése sem régiós, sem európai összehasonlításban nem volt kiemelkedő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElértéktelenedtek a nyugdíjak, de sokkal kevesebb lett az igazán szegény nyugdíjas 2010 utánEgyre kevesebb nyugdíjasra költünk egyre kevesebbet, és a nyugdíjak emelése lemarad a bérnövekedéshez képest. A szegény nyugdíjasok aránya mégis hatalmasat csökkent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA régió legnagyobb szegénységcsökkenése a többi visegrádi ország megközelítésére volt elég2012 után harmadára csökkent a nélkülözők száma, de a többi visegrádi országban még a nagy javulás ellenére is kevesebb a szegény, mint Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bérek elmúlt 20 év jövedelmek szegénység Olvasson tovább a kategóriában