Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Egyre nagyobb zavarban van a magyar kiskereskedelem, a nagyobb boltláncok közül idén már több is önkéntesen zárva tart december 24-én (Lidl, Rossmann, MediaMarkt), mások azonban nyitva lesznek (Spar, Tesco, Auchan), és mindkét döntés mögött racionális érvelés áll.
- A zárva tartás mellett főleg az szól, hogy a dolgozók a szeretteik körében tölthessék a szentestét, a nyitva tartás viszont azoknak előnyös, akik még aznap is vásárolni szoktak.
Mi következik: a jogi kezdeményezés a Jobbikhoz köthető, idén már hatodszor adott be a párt törvénymódosítást az ügyben – sikertelenül. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete viszont népszavazást kezdeményezett, és ha november 29-ig nem érkezik ellene kifogás, akkor elkezdhetik gyűjteni a kiíráshoz szükséges 200 ezer aláírást.
- A kormány elaludt a kérdésben, Gulyás Gergely miniszter csak annyit mondott, hogy a munkaszüneti napok számának növelése csökkenti a gazdaság teljesítményét.
Felülnézet: egy 2021-ben közölt átfogó nemzetközi tudományos összehasonlítás szerint az egyszeri évi egynapos munkaszünet átlagosan az egy napra számított érték körülbelül 20 százalékával csökkentheti a GDP-t, de ez is csak rövid távon igaz.
- Erre abból következtetnek a munka szerzői, hogy sok országban megmérték, milyen gazdasági eltéréseket okoz, ha a munkaszüneti napok épp hétvégére esnek, de nem pótolják azokat hétköznapi munkaszünetekkel.
- A tényleges érték függ az ország gazdaságának szerkezetétől is. Az ünnepnap ugyanis sok szektort alig érint, ilyen például a mezőgazdaság, ahol a munka átszervezésével meg lehet oldani a kiesést. Lehetnek kifejezetten nyerő ágazatok, például a vendéglátás vagy a turizmus.
- Komolyabb kiesés a gyártó üzemekben lehet, különösen ott, ahol folyamatos a termelés (mert például az eszközöket nem lehet vagy nem éri meg rövid időre leállítani, majd újraindítani).
- A kiskereskedelem enyhe érintettségére a vasárnapi boltzár időszaka adhatott példát Magyarországon: akkoriban az összforgalom nem csökkent, a fogyasztók más napokon vásároltak be, döntően ugyanazokban a boltokban.
Számokban: a munkaszüneti napok száma és az ország gazdasági teljesítménye között nincs szoros kapcsolat, Liechtensteiben például idén 21 munkaszüneti napot tartanak, a nagyobb államokban 9-16 nap között elég nagy a szórás. A magyar 11 nap átlagosnak mondható, de a 12 is az lenne.
- A háromnapos karácsonyi munkaszünet nem számít ritkaságnak, ez a szokás például Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Izlandon, Lettországban, Litvániában, vagy éppen Szlovákiában. (Frissítés: a cikkben eredetileg Svájcot is ide soroltuk, de miután egy olvasónk jelezte, hogy ez hibás lehet, kivettük.)
Élet
Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Fontos
A MÁV óriás megrendelése tarthatja életben a nyugaton felsült NER-es gyártót
Megmentheti a széteséstől a MÁV intercity flottáját a Magyar Vagonra szabott kiírás, de ezzel korszerűtlen megoldást betonozhatnak be több évtizedre.
Aprópénzzel fékezné a lakásdrágulást a kormány, miután százmilliárdokkal gyorsította
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Beindult Orbán kifektetési terve, de nem úgy, ahogy megálmodta
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.
