Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
Csak 8 százalékos minimálbér-emelést tartanak reálisnak a munkaadók a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat miatt, 10 százalékot pedig csak akkor, ha az állam csökkenti az adóterheiket – értesült a Világgazdaság.
Miért fontos ez? A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (vkf) most tárgyal a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, előbbi 8 százalékos emelése pedig nagyon gyenge rajt lenne a 2027-28-as kormánycélokhoz, de még a 10 százalékos sem lenne megbízhatóan elég.
A kormány célja, illetve várakozása, hogy 2027-28-ra (az időzítés nem egyértelmű) a bruttó átlagbér egymillió forintra emelkedik, a minimálbérnek pedig az – ennél durván tizedével kevesebb – rendszeres bruttó átlagbér feléhez kellene felzárkóznia.
Számokban: a legfrissebb, augusztusi KSH-adatok szerint:
a bruttó átlagkereset 628,8 ezer forint volt (ez nőne egymillióra);
a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) bruttó átlagkereset 601,3 ezer forinton állt (ennek jövőbeni 50 százalékára kellene nőnie a minimálbérnek);
de a minimálbér jelenleg még csak 266,5 ezer forint;
a garantált bérminimum pedig 326 ezer forint.
Felülnézet: a szaktárca a vkf-egyeztetések előtt a Portfolio szerint úgy számolt, hogy 2027-ig a minimálbérnek minden évben 12 százalékkal kellene emelkednie a fenti célok eléréséhez. A várakozás ugyanis az, hogy a rendszeres bruttó bér (jelenleg kerekítve 600 ezer forint) 2027-re durván 750 ezer forintra nő, ezért akkorra a minimálbérnek 375 ezer forinton kellene állnia.
Ezek a meglehetősen ambiciózus várakozások az asztalon lévő jelenlegi ajánlatokkal azonban csak akkor érhetők el, ha gyengébb kezdés után 2026-tól jókora emelések jönnek, amihez dübörgő gazdaság kellene. Ha a jelenlegi tárgyalások több évre szóló megállapodással zárulnak – amire van esély -, akkor erről is láthatunk majd részleteket.
Ha viszont csak 10 százalékkal emelkedik a minimálbér, akkor az jövőre 293,15 ezer forint lesz, a garantált bérminimum 7 százalékos emelése pedig 348,82 ezer forintot eredményezne.
Alulnézet: sokaknak lehet fontos körülmény, hogy a minimálbér kevesebb (jelenleg 214 ezer) munkavállaló jövedelmét határozza meg, mint a garantált bérminimum, utóbbi 325 ezer embert érint közvetlenül.
Ebből az is következik, hogy a minimálbér csak úgy tud felzárkózni a rendszeres bruttó átlagbér feléhez, ha a garantált bérminimum eközben jóval kisebb mértékben emelkedik. Az utóbbi dinamikusabb emelkedése ugyanis logikusan feljebb tolná az összesített átlagot, vagyis az átlag 50 százalékát is, amit így a minimálbérrel nem lehetne időben utolérni.
Mi várható? Hosszabb távon a garantált bérminimum és a minimálbér értéke összeolvadhat, a mai rendszert átvehetné az ágazati bérminimumok megállapodása, bár ezt jelenleg a kormány nem támogatja.
A munkaadók a gyengébb GDP-növekedés, azaz a rosszabb gazdasági kilátások miatt tartanak reálisnak kisebb béremelést, ám ha nincs megállapodás a munkavállalókkal, akkor a kormány dönthet akár a fejük felett is.
Mit mondanak ők? A VKF tárgyalások javában folynak, és Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az Egyensúly Intézet sajtóreggelijén hangsúlyozta, a minimálbér emelése kapcsán a 10 százalék csak tárgyalási alap. A vg.hu szerint azonban jelenleg ez is csak adóteher-csökkentéssel értelmezhető ajánlat.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.