Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Sokkal kevesebb gáz fogyott Magyarországon az elmúlt télen, mint amit a korábbi években megszokhattunk. Ebben az energia drasztikus drágulása játszott a legnagyobb szerepet: mind a lakosság, mind az ipari nagyfogyasztók az árak emelkedését követően fogták vissza látványosan a felhasználásukat.
Tavaly október eleje, és az idén március vége között (tehát nagyjából a fűtési szezon alatt) durván 5,7 milliárd köbméter földgázt égettünk el Magyarországon. Ez az egy évvel korábbitól negyedével, az ezt megelőző három év átlagától pedig bő ötödével marad el. A megszokotthoz képest így 1,5-2 milliárd köbméternyi földgázt spóroltunk meg. Bár a felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt némi szerepe, ám nem ez volt a fő ok: a közhiedelemmel ellentétben az enyhe tél a fogyasztáscsökkenés durván tizedét magyarázza csak.
A spórolás legfontosabb oka így minden jel szerint a magasabb árkörnyezethez való alkalmazkodás volt. Ha az alapján csoportosítjuk a különböző felhasználókat, hogy miként jut el hozzájuk a földgáz – közvetlenül saját vezetéken, vagy egy elosztó cégen keresztül – akkor a kis (többnyire háztartási) és nagy (jellemzően ipari) felhasználók fogyasztáscsökkenése nagyjából hasonló mértékű volt*A hazai szállítási adatokat a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) rögzíti, náluk pedig – kissé leegyszerűsítve – felhasználói szempontból két kategória létezik: a legnagyobb fogyasztók, akiknek közvetlenül adják át a gázt, illetve az elosztó cégek, amelyek aztán eljuttatják az energiahordozót a kisebb fogyasztókhoz..
A fogyasztás visszaesése azonban nem ugyanakkor kezdődött a két kör esetében. A kisfogyasztóknál nagyon jól azonosíthatóan a rezsiemelést követően a fűtési szezon kezdetén indult meg a csökkenés. Az előző év elején a háztartások, és a kisvállalkozások még egyáltalán nem fogták vissza a felhasználásukat, sőt 2021/2022 telén jóval több gázt égettek el, mint ami a korábbi években megszokott volt. A nyári rezsiemelés és az őszi hűvösebb idő megérkezése után azonban nagyon éles fordulat történt.
Ennek két oka van. Egyrészt a korábban átlag felett fogyasztó háztartások jelentős része visszafogta a felhasználását. A kormányzat ugyanis úgy nyúlt bele a rezsicsökkentésbe, hogy egy meghatározott szintig érintetlenül hagyta a korábbi nagyon kedvezményes árat, afölött azonban piaci szint közelébe emelte azt. Így a két tarifa között hétszeres különbség alakult ki. Erre a lakosság jelentős fogyasztáscsökkentéssel reagált, annak érdekében, hogy ne lépje túl a kedvezményes árra jogosító felhasználást*A statisztikai hivatal az inflációs jelentésben havonta közli a felhasználás alapján becsült átlagos gázárat. A KSH által közölt adatokból nagyon jól látszik, hogy a korábban átlag felett fogyasztó háztartások jelentős része csökkentette a felhasználását..
A másik ok, hogy a kisebb vállalatok egy jelentős része is kikerült a rezsicsökkentésre jogosultak köréből, és kénytelen volt piaci kereskedőktől, piaci áron vásárolni. Emellett azok a társaságok is drasztikus áremelkedéssel szembesültek, amelyek már korábban is a szabadpiacon szerezték be az energiát. Számos cég azonban nem tudta ezt kezelni, így több olyan szektor is volt (például az idegenforgalom, vagy a vendéglátás), ahol tömegével álltak le télre a vállalatok, logikusan csökkentve ezzel a teljes hazai gázfogyasztást is.
Az áremelkedéssel ősszel szembesülő fogyasztói kör (a lakosság, és a kisebb cégek) tehát a felhasználásukat is ekkor kezdték visszafogni. Az ipari nagyfogyasztóknál azonban már jóval előbb megindult ez a folyamat. Tavaly márciusban, a háború kitörését követő első tőzsdei áremelkedésnél már látható volt a visszaesés, ami a nyári árcsúcsoknál tovább fokozódott.
Az ilyen nagyfogyasztókat azonban érdemes további két kategóriára bontani: az gázalapú erőművekre, és az ipari felhasználókra. A két kör fogyasztását szintén meg tudjuk becsülni a gázalapú áramtermelés alakulásából. Ebből pedig az látszik, hogy az erőművek fogyasztása nem esett vissza jelentősen, azaz a felhasználás csökkenését az ipar keresletének zuhanása okozta.
Ősszel lényegében összeomlott Magyarországon az ipar gázfelhasználása, októberben éves összevetésben a 90 százalékot is meghaladhatta a visszaesés. Ekkora csökkentést nem lehet csak hatékonysági intézkedésekkel elérni, különösen, hogy a legnagyobb vételezők sokszor alapanyagként használják a gázt. Azaz a hatalmas zuhanás azt jelzi, hogy az iparvállalatok üzemei is sorra álltak le.
Az ország legnagyobb fogyasztója, a Nitrogénművek Zrt. három hónapig nem termelt, de kiesett a Dunaferr, és jelentősen csökkentette termelését az Ózdi Acélművek is az év utolsó hónapjaiban.
Az idén év elején ugyanakkor, a gáz árának csökkenésével párhuzamosan, az ipari felhasználóknál nagyjából elkezdett helyreállni a rend. Bár a fogyasztásuk még mindig elmarad a sokéves átlagtól, a visszaesés már nem annyira jelentős, mint 2022 második felében. Ha nem lesz a tavalyihoz hasonló áremelkedés, akkor ebben a körben valószínűleg a 2022-esnél nagyobb fogyasztásra számíthatunk az ősszel.
A kisebb fogyasztóknál is előfordulhat ez. A szolgáltató cégek, amelyek 2022 telén bezártak, a mostani árkörnyezetben már nem valószínű, hogy ezt tennék. Emellett a fogyasztási trendek azt mutatják, hogy az első nagy ijedtség után a lakosság is alkalmazkodott az új rendszerhez, és jobban tisztában van a lehetőségeivel. Így valószínűleg a háztartások a tavalyinál kevésbé óvatosan vágnak majd neki a télnek, azaz ebben a körben is nőhet a felhasználás. Különösen, ha a kormányzat időközben belenyúl az árakba, bár erre egyelőre nem látszik sok esély.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
Fontos