Már az idén is érezhető költségvetési hatása lesz a miniszterelnök által hétvégén bedobott adócsökkentéseknek és visszatérítéseknek, jövőre pedig százmilliárdokkal vetheti vissza az állami bevételeket.

• Szakértők szerint 2025-ben nem kigazdálkodhatatlan ez az ígéretekből összeálló összeg. Ám ha jelentősen elmarad a gazdasági növekedés a kormány által várt 3,4 százaléktól – amire komoly esély van – akkor ez és az osztogatás együtt már okozhat gondot.

Előzmények: Orbán Viktor szombati évértékelőjében talán a vártnál is korábban indította be a választások előtti pénzosztást.

• A kormányfő bejelentette, hogy bevezetik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) személyi jövedelemadó-mentességét, a kettő vagy annál több gyermeket nevelő anyáknak pedig egyáltalán nem kell majd szja-t fizetniük. A nyugdíjasoknak áfa-visszatérítést ígért, és ráerősített a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázására is.
• Nem minden intézkedést vezetnek be ugyanakkor egyszerre. A négygyermekes anyáknak már 2020 óta nem kell szja-t fizetni, a háromgyermekesek az idén októberben csatlakozhatnak hozzájuk, míg a kétgyermekesek 2026 és 2030 között több lépésben.
• Részben technikai okok miatt nem azonnal, de még az idén elindulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is, amelyhez az érintettek egy kedvezménykártyát kapnak.

Számokban: az összes intézkedés számszerűsítése nem egyszerű, de az együttes hatás egész biztosan éves szinten ezermilliárdos nagyságrendű. A Telex szerint csak a többgyerekes anyák adókedvezménye a mostani adatokkal számolva évi 1300 milliárd forintos kiesést okoz. Egy átlagos jövedelmű, teljes állásban dolgozó nőnek pedig évi 1,1 millió forint plusz jövedelmet jelenthet.

• Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a háromgyermekes anyák adókedvezménye a költségvetésnek évi 170 milliárd forintjába kerülhet. Arányosítva ennek már az idén is 40-45 milliárdos bevételcsökkentő hatása lesz.
• A legnagyobb bevételkiesést az idén a nyugdíjasok áfa-visszatérítése okozhatja. Ettől szakértők ebben az évben 150-200 milliárd forint közötti költségvetési hatást várnak. A csed és a gyed teljes szja-mentessége pedig évente 10 milliárd forintba kerülhet.

Reakciók: „Még mindig sokkos állapotban vagyok” – mondta Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a Bloombergnek. Hozzátette: eddig is a választások előtti fiskális lazítást tartották az egyik legnagyobb hazai kockázatnak, de arra nem számítottak, hogy ez ilyen hamar megvalósul.

• „Az összes idei intézkedés hatása legfeljebb a GDP 0,5 százalékára rúghat. Ez megnehezíti a költségvetési tervek teljesíthetőségét, de nem annyira nagy tétel, valószínűleg kimozogható” – mondta a G7 kérdésére Virovácz Péter az ING vezető elemzője.
• Sokkal nehezebb lesz azonban kigazdálkodni ezt az összeget, ha a gazdasági növekedés jelentősen elmarad attól, amivel a kormányzat kalkulált – tette hozzá. Márpedig erre van esély, hiszen az elmúlt években is ez történt.
• A szakértő szerint a hétvégi beígért kedvezmények és visszatérítések azt is jelentik, hogy következő években is maradnak a hazai extraprofitadók. Ilyen intézkedések mellett ugyanis nem lehet elengedni ezt a bevételi forrást.

Tágabb kontextus: a bejelentés jól mutatja, hogy továbbra sem lehet komolyan venni a magyar költségvetéseket.

• Az utóbbi években ezek jórészt azért szakadtak el teljesen a valóságtól, mert az előző év első felében elfogadták őket, az akkori bizonytalan feltételezések pedig később nem állták meg a helyüket.
• Tavaly szakítottak ezzel a gyakorlattal, de hiába, mert két hónappal a költségvetés elfogadása után a kormány máris beáldozza a két legfontosabb bevételi forrás, az áfa és az szja egy részét.

Miért fontos ez? Ez első látásra csak az elemzőket bosszantja, ám végső soron hozzájárul ahhoz a bizonytalan gazdasági környezethez, ahol a vállalatok visszafogják beruházásaikat, a külföldi hitelezők pedig drágábban finanszírozzák az országot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA várt növekedés nyolcada jött össze tavaly, idén már kisebb a mellélövés veszélyeSok körben kellett visszavenni a kormányzati optimizmusból, de legalább kijött a recesszióból a gazdaság a tavalyi 0,5-0,6 százalékos növekedéssel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBukásra áll a kormány mindkét jövő évi gazdasági céljaIdén kicsúszik a magyar gazdasági növekedés az uniós első harmadból, jövőre esélytelen az első hely, és már a 3 százalékhoz is nagy szerencse kéne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁlmodozásban évek óta erősebb a magyar gazdaságpolitika, mint a növekedés előrejelzésébenEgyre bátrabbak a kormányzati tervek, miközben az előző években az előrejelzések a valóság közelébe se értek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz adókedvezmény évértékelő Orbán Viktor pénzosztás személyi jövedelemadó szja-mentesség Olvasson tovább a kategóriában