A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston április közepén az Ultrahang podcastban arról beszélt, hogy habár a március közepén publikált közvélemény-kutatásuk még 10 százalékpontos Fidesz-előnyt mutatott a biztos választók körében, a március közepe óta eltelt időszak a Tisza pártnak segített, és azóta zárult az olló a Fidesz és a Tisza között.
Azon túl, hogy a kormányhoz húzó közvélemény-kutatók stabil és magabiztos Fidesz-előnyt mérnek, a kijelentés azért is volt érdekes, mert a kormánykommunikáció elég régóta arról szól, hogy idén végre jó év jön a gazdaságban, és az elmúlt évek nehézségei után az emberek újra előreléphetnek egyet, mint ahogy azt 2020 előtt megszokhatták. Ez már csak azért is fontos lenne a kormánynak, mert Magyarországon a gazdasági helyzet és az aktuálisan hatalmon lévő kormány támogatottsága között általában erős összefüggés van, és a gazdasági fellendülés a kormánypárt támogatottságának növekedésével jár együtt.
Békeév és fantasztikus repülőrajt
Amikor a Magyar Nemzet tavaly decemberben Orbán Viktor miniszterelnököt a gazdasági helyzetről kérdezte, ő azt mondta, már az is siker, hogy „a háború három évét Magyarország kibekkelte”, és azt ígérte, hogy „2025-ben repülőrajtot fogunk venni”, mivel „visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és megint lesznek nagy gazdasági sikereink”. Azt üzente a magyaroknak 2024 karácsonyára, hogy merjenek bizakodni, mert „a következő év jó lesz, sőt fantasztikus lesz”.
Ehhez képest egyelőre kevéssé jönnek a hírek a gazdasági sikerekről, ami leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert állítja kommunikációs kihívások elé. Ő januárban már azt gazdasági fordulatnak nevezte, hogy 2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság kijött a technikai recesszióból. Orbán Viktor tavaly szeptemberi ígéretéhez képest – hogy idén 3 százalék felett lesz a gazdasági növekedés – azonban Nagy nyilatkozatai szerint csak 2025 második felére válik elérhetővé a 3 százalékot meghaladó (egy adott hónapban az előző évhez képest vett) növekedés.
A kormány növekedési ambíciói március végén aztán hivatalosan is szerényebbé váltak, amikor Nagy bejelentette, hogy a minisztériuma az eredeti, 3,4 százalékos növekedési várakozását 2,5 százalékra módosította.
A nemzetgazdasági miniszter az újra erőteljesebben jelentkező inflációval sem járt túl jól kommunikációs szempontból. Miután tavaly októberben kijelentette, hogy „az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is maradt”, februárban – amikor az élelmiszer-infláció 7 százalék fölé kúszott – belengette, hogy újra jöhetnek az árstopok, azóta pedig egymást követik az árak csökkentését célzó konkrét beavatkozások, és az iparági szereplőkkel egyeztetett „önkéntes” árbefagyasztások. Március végén 30 élelmiszerre vonatkozóan lépett életbe az árrésstop, áprilisban pedig a kormány nyomására lemondott az inflációkövető áremelésről a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az árrésstophoz hasonló intézkedéseket.
A nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi árréstop kiterjesztését sem zárta ki, és azt sem, hogy újabb iparágakban vessenek gátat az áremeléseknek, csütörtökön egész konkrétan a biztosítókra kivetendő stopot lengette be. Vasárnap pedig arról beszélt, hogy a drogériák is sorra kerülnek, mert olyan termékekre szeretnék kiterjeszteni az árrésstopot, mint a mosószerek, tusfürdők vagy éppen pelenkák.
Ahhoz képest tehát, hogy a kormány gazdasági jó hírekre építette az év eleji kommunikációját, már februártól kezdve védekező pozícióba kényszerült az infláció előtérbe kerülése miatt.
Nem érezték át a jó híreket
Erre a váltásra azért is szükség lehetett, mert a felmérések alapján az emberek egyelőre nem igazán rezonálnak arra az üzenetre, hogy fantasztikus az évünk. Ezt támasztja alá a GKI fogyasztói bizalmi indexének alakulása is, amelyet a 21 Kutatóközpont elemzésére építve október óta követünk a kormánypárt népszerűségének alakulására vonatkozó felmérésekkel együtt.
Ahogy az alábbi ábrán látszik, 2024-ben a kormánypárt támogatottsága az összes közvélemény-kutatás átlagát figyelembe véve 27 és 31 százalék között változott, átlagosan pedig 29 százalék volt a teljes népesség körében. Ez alacsonyabb, mint a 2024-es 30 százalékos érték, és jelentősen elmarad a 2021-re és 2022-re jellemző 35 százaléktól.
Ez a korábban megfigyelt mintázatok alapján nem független arról, hogy a fogyasztói bizalmi index 2023-ban tapasztalható emelkedése 2024-re megállt, és tavaly év közben megint romlani kezdett.
És habár áprilisban a mutató másfél ponttal javult márciushoz képest, ez a szint még mindig messze van a 2014 és 2020 között megszokott értékektől, de még a 2022-es országgyűlési vagy a 2024-es EP-választások környékén mért szintektől is.
Ilyen rossz gazdasági hangulat mellett pedig nem meglepő, hogy a kormány támogatottsága a kutatások átlaga alapján leginkább stagnál. (Az ábrán látható kilengéseket inkább az magyarázhatja, hogy nagyon szór, hogy egy adott hónapban hány közvélemény-kutatás eredményeit mutatják be, a januári mélypont például három kutatás átlagából állt össze, míg novemberben kilenc szám átlagából jött ki az ábrázolt érték.)
Mennyire tudja kihasználni az ellenzék, hogy a rossz gazdasági hangulat árt a kormány népszerűségének? A lakosság gazdasági hangulatát és a pártok támogatottságának összefüggéseit elemző első cikkünkben a július és október közepe között megjelent közvélemény-kutatási eredmények alapján a Fidesz és a Tisza támogatottsága közti különbség csökkenéséről számoltunk be. December elejére aztán már több kutatóintézet is a Tisza előnyét mérte a Fidesszel szemben.
Az alábbi táblázatban a december óta megjelent közvélemény-kutatások legfontosabb eredményeit gyűjtöttük össze. A december óta megjelent 17 közvélemény-kutatásból öt szerint volt magasabb a kormánypártok támogatottsága a Tiszáénál, a legnagyobb ellenzéki párt 11 szerint volt népszerűbb, és egy kutatás mért döntetlent.
Ebben a cikkben azzal nem foglalkozunk, hogy a kormányt jobban és kevésbé kedvelő közvélemény-kutatók mérései miért térnek el ilyen mértékben, az eredményeket összesítve az látszik, hogy miközben korábban a kormányközeli cégek is a Fidesz támogatottságának csökkenését és a Tisza támogatottságának növekedését mérték, december és március között már a Fidesz erősödése és a Tisza stagnálása jött ki átlagban ezeknél az intézeteknél (44-ről 46 százalék a Fidesznél és 35 százalék a Tiszánál).
A kormánytól független cégeknél a Fidesz átlagban 38-tól 35 százalékra gyengült, a Tisza pedig 40-ről 41 százalékra erősödött. (Bár ezeket az átlagokat az is befolyásolja, hogy számos intézet egyre rendszertelenebbül publikálja a kutatásait, ahogy arról Tóka Gábor, a CEU kutatóprofesszora, választási szakértő részletesebben is írt a blogján).
A legfrissebb eredmények kapcsán az is érdekes, hogy a kormánytól független intézetek mérései között is nagyok a különbségek, de még egyazon intézet eredményeire is elmondható ez viszonylag rövid időn belül. Például a Republikon február végén azonos nagyságú Fidesz- és Tisza-támogatottságot mért, áprilisban viszont már a Tisza 7 százalékos eredményét mutatta ki. Ugyanekkor a 21 Kutatóközpont 14 százalékos Tisza-előnyről számolt be.
Infláció, poloska, Pride
Bármi magyarázza is a közvélemény-kutatások eredményei közti különbségeket, a kormány kommunikációja alapján arra lehet következtetni, hogy legalábbis a belső használatra készült felméréseik alapján változásra volt szükség.
Ahogy azt a Telex cikke nemrég részletesebben is körüljárta, az év eleji pozitív kampányt (gazdasági akcióterv, 13. havi nyugdíj, izmos középosztály további erősítése) a kormány különféle ellenségek (poloska bírók, civilek, újságírók; Pride, Ukrajna, Kollár Kinga) elleni mozgosításra cserélte, és a gazdasági vonalon a jó hírek helyett az infláció elleni küzdelem került újra fókuszba.
A gazdasági helyzet tehát továbbra sem jelent támaszt a kormánypárt támogatottságának, pedig egy évvel a választások előtt erre egyre inkább rá lenne szorulva.
A kormány számára ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a GKI legfrissebb felmérése már javulást vetített előre.
Eszerint a lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetének megítélését érdemben, míg a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait kissé javulónak értékelte, és jobb lett a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is.
Ugyanakkor a negatív kockázatok is komolyak: ha például a béremelkedés tempója a jelenlegi szinten marad szeptemberig, a tavaly elfogadott megállapodás alapján a jövőre 13 százalékosra tervezett minimálbér-emelés újratárgyalása is szükségessé válhat*A megállapodás szerint ha az adott év első három negyedében a bruttó átlagkereset, a GDP vagy az infláció legalább 1 százalékponttal eltér a makrogazdasági előrejelzésben megadott számokhoz képest, akkor az emelés mértékét újratárgyalják a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának tagjai.. De egyelőre az is nagyon bizonytalan, hogy mi a Trump-féle vámháború kifutása, és ez mennyire tesz majd be a magyar gazdaságnak.
Adat
Nem tetszik a Fradinak, hogy több fiatal magyar focistát kell játszatnia
Az MLSZ azt szeretné, hogy a klubok ne a kiöregedő légiósokra. alapozzanak, miközben irdatlan közpénz folyik az utánpótlásba.
Könnyebben találhat magyar dolgozókat egy kínai autógyár Pécsen, mint a BYD Szegeden
Nem tett le a kormány a pécsi autógyártásról, de nem világos, miért lenne jó, ha még erősebben függene a szektor szerencséjétől a magyar gazdaság.
Nem Magyarországra jönnek a magasan képzett szakemberek
Németország mellett több kelet-európai tagállam is vonzza a szakembereket, de Magyarország nem.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
