Magyarországi tervein is változtatott a BYD az európai terjeszkedésének kudarcai alapján
Sok hibát vétett a BYD az európai terjeszkedésének első szakaszában, és azóta több intézkedéssel is megpróbálta ezeket a hibákat korrigálni a kínai járműgyártó. A változások többek között a szegedi üzemét és a magyarországi jelenlétét is érintik majd.
Előzmények: a BYD 2020-ban először Norvégiában kezdte értékesíteni az autóit, majd 2022-ben több európai országban is piacra lépett. Magyarországon 2023-ban kezdődött meg a BYD-járművek értékesítése, és ugyanebben az évben jelentették be, hogy Szegeden üzemet épít a kínai cég.
Felülnézet: a vállalat nagy tervekkel lépett be az európai piacra. Michael Shu, a BYD korábbi európai vezetője 2024 tavaszán azt mondta, hogy 5 százalékos részesedést fognak elérni a villanyautók európai piacán addig, amíg a szegedi üzemükben beindul majd a termelés.
Tavaly a tervezett 70 ezerhez képest azonban csak 57 ezer elektromos autót tudott eladni a cég az EU-s piacokon, amivel 2,8 százalékos piaci részesedést ért el ebben a szegmensben.
Ez nagy csalódás volt, főleg ahhoz képest, hogy Kínában 2020 és 2024 között hétszeresére növelték az eladásaikat.
Tágabb kontextus: a cég több intézkedést is hozott a várakozásoktól elmaradó eredmények miatt. Többek között a cég alelnöke, Stella Li vette át az európai piacokat Michael Shutól, ahogy az a Reuters BYD-s források beszámolóira építő részletesebb cikkéből kiderül.
A BYD hibaként azonosította be, hogy egységes piacként tekintett az EU-ra, és nem vette figyelembe a tagállamok közti különbségeket. Emiatt több tapasztalt, európai helyismerettel rendelkező vezetőt csábítottak át például az olasz-amerikai Stellantistól, akik egyes európai térségek menedzsmentjét kapták meg, országspecifikus stratégiák alapján.
Túl kicsi és szűk földrajzi lefedettségű kereskedői hálózatot építettek ki az utólagos értékelés alapján, ezért itt gyors bővülést céloztak be: Németországban például 27-ről 120-ra tervezik bővíteni a kereskedéseik számát.
A marketingjükben is hibákat követtek el, például a 2024-es futball-világbajnokságon a világ első „újenergiás járműgyártójaként” reklámozták magukat, miközben ez a Kínában jól ismert kifejezés Európában nem terjedt el a hibrid és tisztán elektromos autókra.
És a termékportfoliójukat is módosították: miután Alfredo Altavilla – aki korábban a Fiat-Chryslernél volt fontos pozícióban – meggyőzte a cég vezérigazgatóját, hogy Európában nem érdemes tisztán elektromos járművekkel próbálkozni, sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a tölthető (plug-in) hibridek a kínálatukban.
Mi mondanak ők? Stella Li április elején interjút adott több magyar lapnak is. Többek között arról beszélt, hogy:
nem az állami támogatások, hanem a tölthető hibridek terjedése nyithatja majd meg az utat Európában a villanyautók terjedése előtt (és ilyeneket Szegeden is fognak gyártani a stratégiaváltásnak megfelelően).
Kutatás-fejlesztés is lesz majd Szegeden, főleg önvezető funkciókat fejlesztenek és tesztelnek majd itt a tervek szerint. Budapesten lesz a BYD európai központja.
A helyi fejlesztő csapatok feladata lesz az is, hogy a helyi igényekre szabják az autókat (például Kínához képest feszesebb futóművek és erősebb klímák kellenek Európában).
Több szalonja lesz a cégnek Magyarországon is, az év végére 15 (Európában pedig ezer).
Nem fogják letarolni az európai piacot a kínai gyártók, Li szerint most ugyan sok cég jelenik meg a piacon, de végül csak a két-három legerősebb marad majd meg.
A magyar nettó átlagbérek meghaladták a szlovák, cseh, román, lett, észt béreket is az árkülönbségek kiszűrését lehetővé tevő vásárlóerő-paritáson számolva.