Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben az arcfelismerő technológia lehetséges használata miatt – írta meg a Politico. A kormány többek között a tüntetéseken és a betiltott Budapest Pride rendezvényen azonosítaná ennek segítségével a résztvevőket.
Felülnézet: a valós idejű biometrikus megfigyelést tiltja az EU mesterséges intelligenciáról (AI) szóló szabályozása. A vizsgálat tehát arra összpontosul, hogy a kormány által tervezett arcfelismerős megfigyelés valós idejű lesz-e, vagy az adatok feldolgozása később történik.
Igen, de: az AI-rendelet alapján akár 35 millió eurós bírságot is kaphat a kormány, ha pedig az EU Alapjogi Chartáját is sérti az arcfelismerő technológiával, akkor újabb uniós forrásokat függeszthetnek fel.
Reakciók: a rendelet egyik társszerzője, az olasz Brando Benifei szerint a magyarországi alkalmazás amiatt is problémás, mert az arcfelismerő rendszerrel a hatóságok az állampolgárok szexuális orientációjára is következtethetnek, például a Budapest Pride-on.
Mi következik? Az Európai Parlament költségvetési bizottsága minden uniós forrás kifizetését jogállamisági feltételekhez kötné. Az erről szóló jelentést szerdán fogadták el, és a tervek szerint a következő, 2028-2034-es pénzügyi ciklusban lépne hatályba.
Tágabb kontextus: Lengyelországban a másik irányba tartanak a kormány és az Európai Unió közötti kapcsolatok. A Donald Tusk vezette lengyel kormány visszaállítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét, bár az eddigi törekvéseket Andrzej Duda, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párthoz húzó elnök jellemzően megvétózta.
Előzmények: a Jog és Igazságosság párt 2015 és 2023 között irányította Lengyelországot. Ebben az időszakban az Európai Bizottság több eljárást is indított a kormánnyal szemben a jogállamiság sérülése miatt. Lengyelország több milliárd euró uniós forrástól esett el, 2022-ben és 2023-ban pedig 320 millió euróra büntette a Bizottság a lengyel kormányt.
Közélet
Fontos