A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Lengyelország várhatóan igénybe veszi az uniós védelmi költségvetés-bővítési lehetőséget – írja a Reuters a lengyel pénzügyminiszter tájékoztatása alapján.
Előzmények: az Európai Bizottság márciusban jelentette be, hogy a tagállamok a GDP-jük 1,5 százalékával emelhetik védelmi költségvetésüket anélkül, hogy túlzottdeficit-eljárás indulna velük szemben. A bizottság reményei szerint ennek nyomán a tagállamok a következő négy évben 650 milliárd euróval bővítik védelmi kiadásaikat.
Ezen felül a jelenleg az EU soros elnökségét betöltő lengyel kormány egy 150 milliárd eurós programot is szorgalmaz a védelmi képességek fejlesztésére. Ennek fedezetét közös hitelfelvétellel teremtenék elő a tagállamok.
Tágabb kontextus: a NATO elvárása hivatalosan még az a tagállamok felé, hogy hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi célokra. Szóban azonban már ennél magasabb célszámok hangzanak el egyrészt az orosz agresszió miatt, másrészt azért, mert az új amerikai kormány már nem akar Európa biztonságának fő garantálója lenni.
A NATO júniusi, hágai csúcstalálkozóján hivatalosan is 2,5-3 százalékra nőhet az elvárás. Az amerikai elnök és védelmi miniszter azonban többször is 5 százalékról beszélt.
Számokban: mint az alábbi grafikonon látszik, hosszú idő után a 2 százalékot a legtöbb tagállam tavaly már teljesítette, igaz, nem sokkal volt az eddigi cél fölött.
Lengyelország költi a legtöbb pénzt honvédelemre a NATO-tagállamok közül a gazdaság méretéhez viszonyítva. Az orosz-ukrán háború előtt a GDP 2,4 százalékát költötték erre a területre, idén viszont már a 4,7 százalékát.
A legnagyobb lemaradó, Spanyolország kormányfője, Pedro Sanchez bejelentette, hogy jövőre 10,5 milliárd euróval bővítik a védelmi költségvetést, így elérve a 2 százalékos GDP-arányos szintet.
A 2026-os magyar védelmi kiadásokat 1920 milliárd forintra teszi a kormány, ami a GDP 2 százalékának felel meg. Emellett létrehozna egy védelmi tartalékot is, ami lehetőséget adhat a védelmi kiadások GDP-arányosan 1,5 százalékos „elszámolására“.
A megfogalmazás alapján ez nem jelentene feltétlenül növekedést, mindenesetre arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány is élne az uniós lehetőséggel. Ezt csak akkor valósítják meg, ha az Európai Bizottság pontosan meghatározza a kiadásokra vonatkozó feltételeket.
Alulnézet: lassulni látszik a magyar haderő fejlesztése, a jelenlegi kormányzati ciklusban sokkal kevesebb megrendelést adott le a kormány új haditechnikai eszközökre.
Katonai képesség, becsült költség és állapot alapján a beszerzések értéke még a 10 százalékot sem éri el a 2018-2022-es kormányzati ciklus vásárlásaihoz képest – írta a Hvg.
A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programra összesen 3500 milliárd forintot szánt a kormány, ennek nagy részét már elköltötte.
Igaz, nem érkezett még be minden megrendelt fegyver, például idénre ígérik (további) Leopard 2A7 harckocsik, H 225M helikopterek és AMRAAM légiharcrakéták érkezését is.
Igen, de: a lengyel pénzügyminiszter attól tart, hogy más uniós tagállamok nem fognak élni az Európai Bizottság által megnyitott lehetőséggel.
Egyelőre csak Portugália nyújtott be ilyen kérelmet, Olaszország pedig jelezte, hogy biztosan nem fogja igényelni.