Hadiipari reneszánszról szólnak a hírek, pedig az európai védelmi kiadások még 2023-ban sem érték el a GDP 2 százalékát, és néhány év múlva is várhatóan 3 százalék alatt maradnak. Mindezt úgy, hogy három éve háború dúl keleti szomszédunkban, Ukrajnában.
Érdemes ezt azzal összehasonlítani, hogy az aktív helyi konfliktus nélküli hidegháborúban az európai országok az éves GDP-jük 3-5 százalékát fordították védelmi célokra, míg az Egyesült Államok 5-6 százalékot – hívta fel a figyelmet a mostani európai hadiipari tervek korlátozottságára Lázár Zsolt hadiipari elemző, a G7 podcast vendége.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
A hadiipari fejlesztések kapcsán az is fontos, hogy azok milyen hatást érnek el a gazdaságban, a társadalomban. A technológiaintenzív, informatikai fejlesztések nagyon hasznosak lehetnek a társadalom számára, de az már kevésbé, ha túl sok és felesleges, elavult eszközt vásárolnak és gyártanak.
Most kinyílik egy óriási pénztárca, amiből nyakra-főre lehet bármit vásárolni, viszont az őrülten fontos, hogy (…) meg kell győzni az embereket, hogy tényleg őket is szolgálják ezek a fejlesztések
– hangsúlyozta Lázár Zsolt.
A pozitív tovagyűrűző hatások jól működtek a nyugat-európai és amerikai gazdaságban, a keleti blokk országaiban azonban nem – ennek kiemelt szerepe volt a kommunista rendszer elmaradásában és hidegháborús vereségében. Izrael példája mutatja, hogyan lehet ezt jól csinálni: az ország hadiipari informatikai fejlesztéseire alapozva a világ egyik vezető technológiai központja lett.
Magyarország esélyei politikai és gazdasági adottságai miatt csekélyek, hogy profitálni tudjon az európai hadiipari fejlesztésekből.
A gazdasági nehézségeket jól mutatja a Gripen vadászgépek beszerzése. Csehország és Magyarország majdnem ugyanakkor vásárolt a svéd típusból, Lázár Zsolt korábbi tanulmányában azt elemezte, hogy milyen hatásai voltak a két országban a gyártó által vállalt ellentételezési programnak.
Az üzlet lényege az volt, hogy a vadászgépek beszerzéséért cserébe Svédország próbál helyi vállalatoktól vásárolni, és/vagy beruházni. Míg cseh cégek tudtak termékeket eladni a program segítségével a svédeknek, Magyarország esetében az ellentételezés kimerült az Electrolux beruházásában, amikor porszívógyárat hoztak ide – ezt aztán el is vitték már Ázsiába. Az ellentételezésben
a magyar know-how-t és magyar céges betársulást mikroszkóppal lehetne keresni
– fogalmazott Lázár Zsolt.
A kormányzat az utóbbi évek hadiipari beszerzéseit próbálja sikerként tálalni, különösen hogy a Rheinmetall vagy az Airbus hazai bázist is létrehozott. Ezek leginkább összeszerelő-karbantartó bázisnak tekinthetők, nem érdemi hozzáadott értéket termelő egységeknek. Ezekben ráadásul semmi egyedi sincsen: ahova érdemi mennyiséget adnak el, mindenhol hasonló bázisokkal jelennek meg a hadiipari gyártók. Ezek is mutatják, hogy
Magyarország nem találta meg annak módját, hogyan lehet hadiipari fejlesztésekből érdemi innovációt, hozzáadott értéket létrehozni.
Az új európai együttműködésekben pedig azért sem várható, hogy jelentős szerepe jutna hazánknak, mert egyre kevésbé lehet megbízni Magyarországban. Az orosz elköteleződés olyan körülmény, ami miatt már nem eltévedt bárányként, hanem kockázatként tekintenek Magyarországra. Ilyen körülmények között pedig érthető, hogy szenzitív fejlesztéseknek a közelébe sem juthat hazánk.
Európa számára ugyanakkor óriási innovációs lehetőség van a hadiipari fejlesztésekben. Ennek kihasználásához azonban arra lesz szükség, hogy csökkentsék a párhuzamosságokat. A katonai eszközöknél még messze nem beszélhetünk egységes piacról. Az eltérő fegyverrendszerek párhuzamos üzemeltetése jelentős többletköltségekkel jár, az európai egységesítés jelentősen növelné a hatékonyságot.
Mivel több európai gyártó versenyez az erőforrásokért, kevésbé versenyképesek az exportpiacokon. Nem ritkán egymással is versenyeznek az EU-n kívül, a nagyobb koncentráció segíthetné az eredményesebb külpiaci fellépést.
A beszélgetésben továbbá szóba került:
- milyen szerepe lehet a 4iG-nek a hadiipari fejlesztésekben, mennyire lehet korlátozó tényező az átláthatatlan magántőkealap-tulajdon, és miért érte meg a Rheinmetallnak megvásárolni a vállalat negyedét;
- hogyan lehet a helyi kkv-k szerepét növelni a hadiiparban;
- milyen lehetőségeik vannak a hazai vállalkozóknak az európai programokban részt venni;
- hogyan sikerült a magas bérköltségek ellenére a svéd hadiipari gyártást helyben tartani, hogyan lehet a svéd gazdaság kiemelt ágazata.
Podcast
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
