Ezek a termékek is jelentősen befolyásolják az inflációt és az elmúlt időszak áremelkedésében igencsak ludasak voltak
Ezzel indokolta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miért tervezi a kormány a „háztartási és pipere cikkekre” is kiterjeszteni az árrésstopot. Bár a tárcavezetőnek az alapállítása egyszerűen nem igaz, hiszen a mosó és tisztítószerek ára konkrétan csökkent a márciust megelőző 12 hónapban, és a testápolási cikkek 2,6 százalékos drágulása is elmarad az átlagos inflációtól, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne rajtuk nagy árrés.
Más kérdés, hogy ezekkel a termékekkel sokat biztos nem tud faragni az inflációból a kormány. Az árrésstopban azonban még így is lehet tartalék, legalábbis erre következtethetünk azokból az információkból, amelyeket a fogyasztói árak méréséről árult el a G7-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Nagy Márton vasárnap beszélt először részletesen arról, hogy a kormány a nem élelmiszer jellegű termékekre is kiterjesztené az árrésstopot. Az erről szóló videójában azt mondta, hogy a jövőben a mosószereket, mosogatószereket, tusfürdőket, babaápolási termékeket és pelenkákat is bevonhatják az egy hónapja bevezetett intézkedés alá. Ez azt jelentené, hogy a jövőben ezeknek a cikkeknek a bolti ára is legfeljebb 10 százalékkal haladhatná meg a beszerzési árukat.
A miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón erősítette meg a terveket. Hozzátette azonban, hogy a végső döntés még nem született meg az árrésstop kiterjesztéséről, erre a május 7-i kormányülésen kerülhet majd sor.
Az árrésstop kiterjesztésének tervét Nagy Márton azzal indokolta, hogy az általa említett termékek is hozzájárultak az infláció megugrásához, az adatok azonban ezt nem támasztják alá. Ahogy a fenti ábrán is látszik, a rózsaszín különböző árnyalataival jelölt mosó- és tisztítószerek, illetve testápolási cikkek drágulásának üteme egy éve elmarad az átlagos inflációtól. Sőt, előbbi termékkörben tavaly nyár óta éves összevetésben minden hónapban árcsökkenést mutatott ki a KSH.
Ettől persze még könnyen előfordulhat, hogy egy árrésstop hatására látványosan olcsóbbak lesznek ezek termékek is. Ha ugyanis már huzamosabb ideje meghaladja a 10 százalékot a rajtuk elért haszon, akkor ez már rég beépült az inflációba.
Erre pedig több okból is elég reális esély van. Egyrészt az élelmiszerek mellett ilyen termékeket is értékesítő nagy láncok jó eséllyel részben ezekre terhelték át az alapélelmiszerekre már márciusban bevezetett árréstop okozta hiányt. Másrészt a direkt az ilyen tisztító és szépségápolási cikkekre szakosodott drogériák átlagos árrése is messze meghaladja a tíz százalékot.
Ahogy korábban bemutattuk, a legnagyobb hazai élelmiszerláncoknál az átlagos árrés 30 százalék körül mozgott az elmúlt években, és nincs ez másképp a drogériáknál sem. Nagy Márton hétvégi videójában konkrétan három láncot említett, amelyek közül a Rossmann-nál és a Müllernél szintén 30 és 35 százalék közötti ez a mutató, a DM-nél azonban ennél is jóval magasabb, több mint 50 százalékos.
Fontos azonban kiemelni, hogy az árrés nem egyenlő ezeknek a cégeknek a nyereségével, csak azt mutatja meg, mennyivel drágábban adják az általuk értékesített termékeket, mint amennyit fizetnek értük. Ez a pénz azonban nem marad náluk, hiszen az áruk beszerzésén túl rengeteg egyéb költségük is van, mint például az üzletek bérleti díja, az alkalmazottak fizetése, a logisztika, vagy éppen a hirdetések. Már az élelmiszerláncoknál is látszott, hogy egyes esetekben a 10 százalékos árrésből a dolgozókra fordított összeg sem jönne ki,
a drogériáknál pedig ez fokozottan igaz.
A DM-nél például az árbevétel közel hetedét viszik el az úgynevezett személyi ráfordítások. Emellett ezek a cégek a forgalmuk 2-5 százalékát fordítják bérleti díjakra, és 1-2 százalékát reklámokra illetve fuvarköltségre.
Más kérdés, hogy a drogériáknál még így is az ágazati átlagnál magasabb profit maradt az elmúlt években: ezek a cégek rendre 3 és 6 százalék közötti árbevétel arányos nyereséget mutattak ki. Épp ezért valószínű, hogy inkább ez, és az egyes termékek árrése mozdította meg a kormány, illetve Nagy Márton fantáziáját, semmint a tényleges inflációs hatás.
A vélhetően tényleg 10 százalék feletti árrés ellenére ugyanis nem valószínű, hogy a háztartási és pipere cikkekkel jelentős mértékben le lehet szorítani az inflációt. Ezeknek a termékeknek a súlya a fogyasztói kosárban ugyanis a 2,5 százalékot sem éri el. Így még ha a teljes termékkörre kiterjesztenék az árrésstopot,
akkor is legfeljebb néhány tized százalékpontot lehetne faragni az inflációból.
Ám szinte biztos, hogy minden terméket nem vonnak be az intézkedés alá, hiszen a mosó- és tisztítószerek, illetve a testápolási cikkek között még a KSH is közel 40 termékről gyűjt áradatokat*Mosogatószer, szintetikus folyékony, koncentrátum
Öblítőkoncentrátum, 1600–2000 ml-es
Cipőápoló, 50–80 ml
Folyékony súrolószer, 500–750 ml-es flakonban
Ablaktisztító, műanyag flakonban, 500–750 ml
Folyékonymosószer-koncentrátum, műanyag flakonban
Mosópor, 1,35–3,75 kg-os kiszerelésből átszámolva
Gépi mosogató tabletta, 40–60 db-os
Általános folyékony tisztítószer, 750–1000 ml
Tusfürdő, 250–300 ml-es, műanyag flakonban
Babahintőpor, 100–150 g–os, műanyag flakonban
Fogkrém, 75 ml-es
Sampon, 200–250 g, vagy ml
Hajfesték, 50–60 ml
Borotválkozás utáni szer (after shave), 100–150 ml
Golyós dezodor és izzadásgátló stift
Parfümszappan, 90–150 g
Folyékony szappan, 250–300 ml, utántöltő kivételével
Egészségügyi papír, 3 rétegű, 8 darabos kiszerelés
Papírzsebkendő, 90–100 db-os (3 rétegű)
Borotvahab vagy zselé, 200–250 ml, flakon
Szempillaspirál, 7–12 ml–es
Testápoló, 200–250 ml
Eldobható műanyag borotva, kétélű, 3–5 db
Borotvafej utántöltő, férfi borotvához, 3 élű, 4–5 db–os
Kézi hajszárító, 1400–2000 W–os, tartozékok nélküli
Villanyborotva, körkéses
Epilátor, elektromos, kétsebesség fokozatú, cserélhető fejű
Elektromos fogkefe, 3D mozgással
Hajvasaló, kerámia bevonattal
Fogkefe, felnőtt
Egészségügyi betét, normál, 20 db–os
Tampon, normál méret
Eldobható nadrágpelenka, 9–20 kg-ig, 36–80 db
Kézfertőtlenítő gél, 50 ml
Naptej (150–200 ml, 30–50 faktorszám)
Női parfüm (30–50 ml), EDT (Eau De Toilette,5–20 % közötti koncentráció)
Férfi parfüm (30–50 ml), EDT (Eau De Toilette,5–20 % közötti koncentráció)
Dezodor, izzadásgátló spray, 150 ml (a csillagra kattintva nézheted meg ezeket).
Ha az új intézkedések hatása nem is lesz jelentős, az árréstop a következő hónapokban még így is tovább csökkentheti az inflációt. A bevezetés időzítése miatt ugyanis
az élelmiszerárak korlátozása a márciusi adatokban még nem jelent meg teljes mértékben.
A szabályozás március 17-én lépett hatályba, a statisztikai hivatal pedig módszertana szerint az üzletek nagyobb részében a hónap első felében rögzíti az árakat. A márciusi vártnál jobb inflációs adat megjelenése után a G7, illetve szakértők is felvetették, hogy nem az okozta-e a kedvező fordulatot, hogy az árrésstoppal érintett üzletekbe nagyobb arányba látogattak el az árösszeírók az intézkedés bevezetése után. A KSH azonban azt írta erről lapunknak, hogy nem így történt.
A hivatal tájékoztatása szerint a fogyasztói árösszeírásra mindig a hónap első 14 munkanapján kerül sor, előre rögzített naptár szerint, és a felírási napok között egyenletesen elosztva. Ez persze még jelenthetné azt, hogy az árrésstoppal nem érintett kisboltok esnek az időszak elejére, és a diszkontok mondjuk a végére, de a KSH kérdésünkre azt írta, hogy az egyes üzlettípusok esetében is egyenletes az eloszlás. Mint fogalmaztak:
A KSH összesen több mint 10 ezer felíróhelyen végzi a fogyasztóiár adatgyűjtést, ahol mintegy 80 ezer ár megfigyelése történik. A felíróhelyek 15-20 százaléka élelmiszer típusú felíróhely, közel 30 ezer megfigyeléssel. A helyszíni árfelírás mellett automatizált adatgyűjtési technikákat is alkalmazunk. Az élelmiszerárak megfigyelése a következő üzlettípusok között oszlik meg: megközelítőleg egyharmad-egyharmad arányban történik diszkontáruházakban és egyéni árszabást alkalmazó kisebb üzletekben, míg a fennmaradó rész egyhatod-egyhatod arányban hipermarketekben, illetve piaci felíróhelyeken zajlik. Az összeírási időszakban minden üzlettípus esetén a kijelölt termékek fogyasztói árai az egyes összeírási napok között egyenletesen oszlanak el.
Ez viszont azt jelenti, hogy a márciusi összeírás jelentős részében még nem az árrésstopos árakat rögzítette a hatóság, hiszen ekkor a tizennégy összeírási napból csak négy esett a bevezetést követő időszakra. Áprilisban viszont már csak szabályozott árakat írhatnak fel a KSH munkatársai, így az élelmiszerinfláció további mérséklődése várható. Nagy Márton szerint a márciusi 7-ről 5 százalékra eshet a mutató, ami a teljes inflációt is érdemben leszoríthatja, méghozzá egészen 4 százalékig.
Ez a hatás ugyanakkor logikusan csak addig tart, amíg az árrésstop intézménye él, azaz nem megszünteti az inflációt, csak egy későbbi időszakra tolja át azt.
Az eredeti tervek szerint ez a későbbi időszak május 31. után kezdődött volna, márciusban ugyanis azt ígérte a kormány, hogy eddig lesz érvényben a korlátozás. Ezt azonban a kereskedelemben már akkor sem hitte el senki, és hétfőn Nagy Márton is arról beszélt, hogy jó eséllyel meghosszabbítják majd az intézkedést egészen nyár végéig. Sőt, a miniszter arról is megengedett magának egy gondolatkísérletet, hogy akár örökre is lehet létjogosultsága egy kiskereskedelmi árrésszabályozásnak.
Mindenesetre, ha örökké nem is fog tartani az árrésstop, nagyon meglepő lenne, ha a választások előtt kivezetnék.
Pénz
Fontos